166273. lajstromszámú szabadalom • Röntgensugárrekesz

166273 rendszerint vékony, kis sugárgyengítésű anyagból készült tükröt helyeznek a két mezőhatároló sík között a sugárnyaláb útjába, mely tükör a sugárrekesz oldalán elhelyezett fényforrás fénynyalábját olyképpen vetíti a sugárnyaláb helyére, hogy a fényforrás virtuális képe a röntgensugár fókusz területére kerül. A sugárrekesznek további feladata, hogy lehetőséget nyújtson megfelelő sugárszűrők elhelyezésére. A diagnosztikában használt röntgensugárzás elsősorban un. fékezési sugárzás, mely különböző hullámhosszúságú komponenseket tartalmaz. Spektrumának rövidhullámú vége éles, majd innen a spektrum folyamatos és igen messzire elnyúlik a hosszúhullámú tartományba. A hosszabb hullámú röntgensugárzás a képalkotásban nem vagy csak alig vesz részt, viszont a beteg sugárterhelését jelentősen növeli. Ezért a sugárvédelmi szabványok előírják, hogy a különböző feszültséggel gerjesztett röntgensugárzást milyen sugárszűrővel kell szűrni. A diagnosztikában általánosan használt gerjesztő feszültség tartomány 40 és 125, esetleg 150 kV közé esik. Ezen széles tartomány több különböző szűrő váltását teszi szükségessé, mégpedig olyképpen, hogy az említett gerjesztő feszültség tartományt három-négy szakaszra kell bontani, és azon belül minden egyes szakaszhoz egy minimális szűrőértéket kell rendelni. A forgalomban levő sugárrekeszek ezt a problémát többféleképpen közelítik meg. Egyik lehetőség, hogy a sugárszűrőt a sugárrekesz kilépő oldalán helyezik el. Ennél a megoldásnál nehézséget jelent az, hogy a fényprojekció miatt a sugárszűrőnek átlátszónak kell lennie. Átlátszó sugárszűrők céljára főként nagy rendszámú elemek fémgőzöléssel előállított vékony rétegeit használják átlátszó hordozólemezen. A gyártástechnológiai nehézségek mellett ez az eljárás azzal a hátránnyal jár, hogy a szűrőréteg céljára nem alkalmazható az ezen feszültség tartományban előnyös alumínium és vörösréz. Másik elhelyezési lehetőség a sugárrekesz belépő kapuja előtt adódik. Ilyen elhelyezés mellett természetesen nem lehetséges mélységi kapu alkalmazása. Mindkét szokásos eljárás azzal a további hátránnyal jár, hogy a különböző feszültségtartományokhoz rendelt szűrőket kézi erővel kell cserélgetni. Ennek következtében a csőfeszültség változását végző személy a sugárforrástól elkülönített helységben levő vezérlőegységen eszközli a feszültségváltoztatást, míg a szűrőcserét a röntgencsőnél kell eszközölni. Ez a megoldás igen gyakran vezet tévedéshez, inadequát szűrő alkalmazásához, amelynek következménye a meg nem felelő expozíció. Ezen hátrány elkerülése céljából a kezelő személyzet rövid idő alatt beszünteti a szűrők alkalmazását és így a sugárvédelmi szabályok előírásai nem juthatnak érvényre, pedig azok rendkívül lényeges sugárvédelmi meggondolásokból születtek.A szűrőváltás automatizálása az eddig ismert sugárrekeszeken nem nyert megoldást, különösképpen nem a mélységi sugárrekeszeken. Ennek oka többek között az, hogy az eddig megvalósított sugárrekeszek kapui közti mechanikai kényszerkapcsolat, továbbá a mozgató berendezések nem tették lehetővé a többféle szűrőlemezt alkalmazó váltórendszer elhelyezését. A találmány tárgyát képező röntgensugárrekesz a fenti hátrányokat kiküszöböli. Szerkezetének és működésének magyarázatához illusztrálásul szolgáljon az 1. ábra, mely a röntgencsőre szerelt sugárrekesz vázlatos metszeti rajzát mutatja, továbbá a 2. ábra, mely a szűrőket tartalmazó szűrőkeret, az általa működtetett érintkezők és a vezérlőrendszer feszültségszabályozójának vázlatos összefüggését ábrázolja. Az 1. ábra a sugárkapuk lemezpárjai közül csak az egyik dimenziót ábrázolja, melynek mozgásiránya a rajz síkjában van, az erre merőlegeset nem. Ez utóbbi lemezei az előzőhöz képest néhány mm-rel eltolt 10 síkban helyezkednek el, működésük értelemszerűen azonos az előbbiekkel. Az 1. ábra az 1. röntgencsőbura vázlatos rajzának kitört részében mutatja a 2. a röntgencső anód és az azon elhelyezkedő 3. röntgencső sugárfókusz vázlatos képét. A 4. kivágott röntgen-15 sugárkúp az 5. sugárkilépő nyíláson keresztül távozik a röntgencső burkolatból. A 6. sugárrekesz burkolat az 1. röntgencső búrára van szerelve. A 7. mélységi kapu az 5. sugárkilépő nyílásba nyúlik be. A 8. középső kapu, valamint a 9. fókusztávoli kapu a 10. 20 kapukat tartó karral, valamint all. átkötő karral van egymással összekapcsolva. A 10. kapukat tartó kar egyben a 12. mélységi kapukat tartó billenő karral van — az ábra szerinti kiviteli formában kulisszás -mechanikai kapcsolatban. A 13. tükör és a 14. vetítő 25 égő fényforrását a 3. röntgensugárfókusz helyére vetíti, mint virtuális képet. A 15. szűrőkeret a 16. szűrők befogadására szolgál. A 2. ábra vázlatosan mutatja be a 15. szűrőkeretben elrendezett — ábra szerinti kivitelben három — 16. szűrőmezőket, to-30 vábbá a keretben levő 17. bütyköt, mely 18 érintkezőket ki- és bekapcsolni képes, 18. érintkezők 19 villamos összeköttetés révén 20. röntgengenerátor vezérlő egység 21. nagyfeszültségű szabályozó kapcsolójával vannak összeköttetésben. 21. nagyfeszültségű 35 szabályozó kapcsoló ugyancsak 19. villamos összeköttetés révén kapcsolatban van 22. szűrőkeret mozgató szervével, az ábra szerint elektromotorral. 17. bütyökből, 18. érintkezőkből,. 19. villamos összeköttetésből, 21. nagyfeszültség-szabályozó kapcsolóból és 40 22. szűrőkeret mozgató szervből álló berendezés automatikus szabályozókört alkot, melynek segítségével a megfelelő beállított feszültségtartományokhoz 15. szűrőkeret megfelelő pozícióba kerülvén 4. röntgensugárkúp útjába mindig az adequát 16. szűrőt 45 helyezi. 15. szűrőkeret 8. középső kapu szomszédságában való, közte és 9. fókusztávoli kapu közti elhelyezése azáltal válik lehetővé, hogy a találmány szerinti 7. mélységi kapu mozgása az azt hordozó 12. mélységi 50 kapu billenő karjának tengely körüli billentése révén jön létre, miáltal elegendő hely áll rendelkezésre 15. szűrőkeret elhelyezésére. A találmány tehát szabályozható röntgensugárrekesz azzal jellemezve, hogy elforduló karon levő 55 fókuszközeli sugárhatároló kapuja van, és az elforduló kar a sugárrekesz többi kapujával mechanikailag kapcsolva van. Ez a találmányi gondolat a másfajta, pl. lineáris mozgásokkal szemben lényegesen hatásosabb határolást jelent az extrafokális sugárzással szemben, ugyanakkor a billentő mechanizmus lehetőséget nyújt automatikusan működő szűrőváltó elhelyezésére. További jellemzője, hogy több különböző sugárszűrőt tartalmazható, elmozdítható szűrőtartó kerettel ren-65 delkezik, melyen a röntgengenerátor nagyfeszültség szabályozójával villamosan összekapcsolt érintkezőket nyitó vagy záró szervek vannak, továbbá a szűrőkeret 2