166273. lajstromszámú szabadalom • Röntgensugárrekesz

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1972. XII. 22. (ME-1587) Közzététel napja: 1974. IX.28. Megjelent: 1978.111.15. 166273 Nemzetközi osztályozás: G 21 f 7/00: H 05 g 1/02: A 61 b 6/08 \ i: l:.l."cf. Feltaláló: Mészáros Sándor, gépészmérnök, 75%, dr. Vittay Pál röntgenszakorvos, oki. villamosmérnök, 25%, Budapest Tulajdonos: Medicor Művek, Budapest Röntgensugárrekesz A találmány röntgensugárzás orvosi diagnosztikai alkalmazásánál a sugármező határolására szolgáló sugárrekesz. A röntgensugárzás diagnosztikai alkalmazásának két fő területén, az átvilágításnál és a röntgenfelvétel készítésnél igen fontos a felhasznált sugárkéve keresztmetszetének szabályozása a leképezendő testrésznek megfelelő méretre. Az általánosságban elterjedt sugárrekeszek e feladatot úgy oldják meg, hogy két egymásra merőleges irányban nagy sugárgyengítésű, előnyösen ólomból készült lemezpárokat alkalmaznak, melyek mintegy keretezik a sugármezőt. E két-két egymásra merőleges határoló elem általában téglalap keresztmetszetű sugárkévét alakít ki. Egy-egy lemezpár egymással kényszerkapcsolatban a sugárnyaláb középvonalára, az un. fősugárra nézve szimmetrikusan mozdul el, ahhoz közeledik illetve attól távolodik. Arra való tekintettel, hogy a röntgensugárforráskérrt használt röntgencsőben nemcsak a fókuszból, hanem a röntgencső egyéb alkatrészeiből, az anód tányérjából illetve nyeléből, a cső falából stb. is indul ki röntgensugárzás, a sugárrekesznek fontos feladata ez előbb említett méretbeállítás mellett az extrafokális sugárzás lehetséges maximális mértékű kiküszöbölése. Az extrafokális sugárzás ugyanis a sugármérő szélén zavaró félárnyékzónát okoz, a fókuszból kiinduló sugárzás képalkotását rontja, elmossa, így a kép 30 minőségére káros befolyást gyakorol, továbbá a betegek számára fölösleges sugárterhelést jelent. A sugárrekesz feladata tehát, hogy az extrafokális sugárzás lehetséges kiküszöbölése révén e hatásokat megszün 166273 10 15 20 25 35 tesse, a fényámyékzónát a fókusz véges kiterjedéséből adódó méretre korlátozza. Az extrafokális sugárzást csökkentő hatást a fényrekeszek azáltal érik el, hogy a sugárnyalábot nemcsak egy síkban határolják (egysíkú sugárrekesz), hanem egynél több síkban történik a határolás, miáltal a sugárrekesz tubusszerű hatást fejt ki. így léteznek két síkban határoló rekeszek (kettős sugárrekesz), továbbá olyan kettős sugárrekeszek, melyek egy további, harmadik sugárhatároló kapupárral is rendelkeznek, melynek elemei a röntgencsőburkolat sugárküépő nyílásába nyúlnak be. Ezek az un. mélységi sugárrekeszek. A fókusz félárnyékzónájának csökkentését leginkább az attól legtávolabbi sugárkapu hozza létre, img az extrafokális sugárzásból származó félárnyékzóna csökkentését, továbbá az extrafokális sugárzás lehető maximális mértékű eliminálását a fókuszhoz - a csőburkolat adta lehetőségek keretén belül - legközelebb elhelyezkedő határoló elemekkel, un. mélységi kapukkal lehet elérni. A különböző sugárvédelmi szabványok és előírások a legegyszerűbb hordozható röntgenberendezések kivételével előnják a kettős sugárrekeszek és lehetőségek szerint a mélységi sugárrekeszek használatát. A sugárrekeszek további feladata az, hogy a sugármező beállítását illetve centrálását megkönnyítsék. Ezt a célt azáltal érik el, hogy a rönlgensugárnyaláb által bevilágított mezőt egy izzólámpa fényével kivilágítják. Miután a két mezőnek - röntgensugármező és centráló fénymező - minden rekesznyílásnál és távolságnál egybe kell esni, a megvalósított un. fényprojekciós sugárrekeszek úgy működnek, hogy