166271. lajstromszámú szabadalom • Eljárás azol-származékok előállítására
15 166271 16 (Ill)-kloriddal elegyítve; nitril-fluorid, -klorid, -bromid, -perklorát vagy -tetrafluoro-borát, előnyösen Friedel-Crafts-katalizátorok, így alumínium-klorid, vas(III)-klorid, cirkónium-tetraklorid vagy alumínium-bromid jelenlétében oldószerekben, így szén-diszulfídban, n-pentánban vagy kloroformban; nitrogén-oxidok, így dinitrogén-pentaoxid, dinitrogén-tetraoxid vagy dinitrogén-trioxid tömény kénsav, hidrogén-fluorid vagy Friedel-Crafts- katalizátorok, így bór-trifluorid, alumíniumkorid vagy vas(III)- klorid jelenlétében, adott esetben oldószerekben, így tetrametilénszulfonban vagy ecetsavban: tömény salétromsav; tömény kénsavnak tömény, illetve vízmentes salétromsavval alkotott elegyei; alkálifém- nitrátok, így nátrium- vagy kálium-nitrát tömény kénsawal elegyítve; tömény salétromsav elegyei pirokénsavval, füstölgő kénsavval, ecetsavval, illetve ecetsavanhidriddel; salétromsav, kénsav és ecetsav elegyei; acetil- vagy benzoil-nitrát; nitro-szulfonsav, amely olyan módon állítható elő, hogy kén-dioxidot vezetünk füstölgő salétromsavba; nitrozil-kénsav; nitro-guanidin; nagy töménységű salétromsav vízelvonó szerek, így foszfor-pentoxid, vagy vízmentes folysav jelenlétében, adott esetben oldószerekben, így nitrobenzolban vagy poliklór-etánokban; egy különleges nitráló reakció abban áll, hogy a nitrálandó anyagot oldószerben, így kloroformban, metüén-dikloridban vagy szén-tetrakloridban oldjuk, tömény kénsawal aíárétegezzük, majd vízmentes salétromsavat adunk hozzá kloroformban, metüén-dikloridban vagy szén-tetrakloridban. Álta-, Iában nem túl magas hőmérsékleten dolgozunk, rendszerint —20 C és +50 C° közötti, előnyösen —10 C° és +20 C° közötti hőmérsékleten, hogy elkerüljük a mellékreakciókat; e) Alku-, aíkil-merkapto-, alkü-szulfinil-, alkilszulfonil-, amino-, alkil- vagy dialkil-amino csoportok bevitelét például úgy végezhetjük, hogy a kiindulási vegyületet a megfelelő klór-, bróm-, jód-, hidroxi- vagy aciloxi- vegyületekkel reagáltatjuk, így például etil-jodiddal, n-propil-bromiddal, n-butanollal, etil-acetáttal, izopropil-kén-kloriddal, izobutil-szulfinil-bromiddal, szek-butil-szulfokloriddal, hidroxil-aminnal, kloraminnal vagy dietil-kloraminnal, a Friedel—Crafts-reakciókban szokásos reakciófeltételek mellett, amelyeket az irodalom közelebbről is ismertet. Katalizátorokként célszerűen Lewis-savakat, így alumínium-kloridot, alumínium-bromidot, ón-tetrakloridot, cink-kloridot,, vas(III)-kloridot, antimon-pentakloridot vagy hidrogén-fluoridot, míg oldószerként n-hexánt, szén-diszulfidot, nitrobenzolt, tetrametilén-szulfont vagy nitroetánt használunk. A reakciót előnyösen 70 C° és 180 C° közötti hőmérsékleten folytatjuk le. Alkil-származékok helyett a megfelelő olefineket is reagáltathatjuk Friedel—Craft s-reakcióban; f) Szulfo-csoport bevitelét például úgy végezhetjük, hogy tömény vagy füstölgő kénsawal vagy kén-trioxiddal (például piridin-S03 vagy dioxán-S0 3 komplex alakjában) szulfonálunk egy további inert oldószer, például dioxán, triklóretüén vagy széntetraklorid jelenlétében vagy távollétében, közelítőleg 0 C° és közelítőleg 250 C° közötti hőmérsékleten. Azokban az (I) általános képletű vegyületekben, amelyek nitro-csoportot vagy -csoportokat tartalmaznak, e csoportok könnyen amino-csoportokká redukálhatok. A nitro-csoportokat katalitikusan hidráihatjuk vagy kémiai úton redukálhatjuk. Arra is lehetőség van továbbá, hogy az (I) általános képletű vegyületekben levő benzüéter-csoportokat 5 hidrogenolitikusan lehasítsuk. Katalitikus hidrogénezések és/vagy hidrogenolizisek katalizátoraiként felhasználhatunk például nemesfém-, nikkel- és kobalt-katalizátorokat. A nemesfém-katalizátorok felhasználhatók hordozókon (például 10 palládium csontszénen, kalcium-karbonáton vagy stroncium-karbonáton), oxid-katalizátorokként (például platina-oxidként) vagy finomszemcsés fémkatalizátorként. A nikkel- és a kobalt-katalizátorokat célszerűen mint Raney-fémeket használjuk, míg a 15 nikkelt kovasavgél vagy szilikagél hordozón is felhasználhatjuk. A hidrogénezést szobahőmérsékleten és normál nyomáson vagy akár emelt hőmérsékleten és/vagy megnövelt nyomáson is lefolytathatjuk. Előnyösen 1 at és 100 at közötti nyomásokon és —80 20 C°-tól 200 C°-ig terjedő, célszerűen szobahőmérséklet és +100 C° közötti hőmérsékleten dolgozunk. A reakciót célszerűn oldószer, így víz, metanol, etanol, izopropanol, n-butanol, etil-acetát, dioxán, ecetsav vagy tetrahidro-furán jelenlétében folytatjuk le; ezek-25 nek az oldószereknek az elegyeit is felhasználhatjuk. A hidrogénezés és a hidrogenolizis során előnyösen normál nyomáson dolgozunk olyan módon, hogy a reakciót a számított mennyiségű hidrogén felvétele után leállítjuk. Dolgozhatunk mind savas, mind semle-30 ges vagy lúgos tartományban. Általánosan alkalmazható redukciós módszer továbbá a naszcensz hidrogénnel végzett redukció. Ezt például úgy végezhetjük, hogy fémeket savakkal vagy bázisokkal kezelünk. így például használhatunk 35 cinket savval vagy alkálilúggal elegyítve, vasat sósavval vagy ecetsawal elegyítve, vagy ónt sósavval elegyítve. Használhatunk továbbá áumínium-nikkel-ötvözetet vizes-lúgos oldatban, adott esetben etanol hozzáadása mellett. Naszcensz hidrogén előállítására alkal-40 mas a nátrium- vagy alumínium-amalgám is vizes-alkoholos vagy vizes oldatban. A reakciót heterogén fázisban is lefolytathatjuk; ilyenkor célszerűen vizes és benzolos vagy toluolos fázist használunk. Az alkalmazható reakció-hőmérsékletek szobahőmérsék-45 lettől az alkalmazott oldószer forráspontjáig terjednek. Redukálószerként felhasználhatók továbbá komplex fémhidridek, így nátrium-bór-hidrid, például alumínium-klorid vagy litium-bromid jelenlétében, 50 továbbá diborán. A reakciókörülményeket úgy kell megválasztani, hogy az (I) általános képletnek megfelelő R1 csoport érintetlen maradjon. Célszerűen inert oldószer, például éter, tetrahidro-furán, etilénglikol-dimetiléter jelenlétében dolgozunk. A reakciót előnyösen úgy folytatjuk le, hogy a reakcióelegyet a reakció befejeződéséig forraljuk. A képződött fémkomplex elbontását a szokásos módon, például vizes ammóniumklorid-oldattal végezhetjük. További megfelelő redukálószerek például a következők: nátrium-ditionit lúgos vagy ammónium-hid roxidos oldatban; vas(II)-hidroxid; ón(II)-klorid, különösen vizes-sósavas közegben, mintegy 0 C° és 60 C° közötti hőmérsékleteken; kén-hidrogén, hidrogén-szulfidok, szulfidok és pohszulfidok; jód-hidrogénsay; nátrium-szulfit; hidrazin. Lehetőség van továbbá arra, hogy az (I) átalános
