166266. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázhálózatok gáztömörségének biztosítására
3 166266 4 60-80 s%-ban valamely nagytenzióju vivőanyagot, 1-19 s%-ban valamely kistenzióju, polimerizációra hajlamos anyagot és legfeljebb 1 s%-ban valamely korróziós inhibitort tartalmaznak. A nagytenzióju vegyületek növelik a porlasztáskor bekövetkező aprózódást azzal, hogy a kialakult kon- 5 dicionálószerszemcsékből ezek a nagytenzióju alkotók fokozatosan elpárolognak, a gáztömörséget biztosító anyagok ilymódon aprózódnak és így már a porlasztás helyétől számított nagyobb távolságra is eljutnak a gázárammal. 1 ° A nagytenzióju vivőanyagok, amelyek elsősorban aromás szénhidrogének, így benzol, toluol és hasonlók, a lerakodási helyeken részben felszívódnak a tömítésekbe és a kenderszálakat duzzasztják. Az 15 ezekben lévő kistenzióju, polimerizációra hajlamos anyagok, amelyek elsősorban sztirol-monomer, indén, kumaron és hasonló vegyületek, larakódnak a kenderszálak közötti térben és így biztosítják a tömítések gáztömörségét. 20 Amennyiben a kondicionálószerhez kistenzióju olajat is adunk, azzal megkötjük a szállóport és egyben csökkentjük az acélvezetékek korrozióját, mivel az a csőfalon bevonatot hoz létre. Abban az esetben, ha vizet nem tartalmazó, 25 úgynevezett száraz gázokat szállító gázhálózat gáztömörségét kívánjuk biztosítani, a kondicionálószer mennyiségére számítva, 1—6 s% vizet is adunk a kondicionálószer elegyhez. Magas forráspontú és alacsony dermedéspontú 30 nehézolaj, azaz az előbb említett kistenzióju olaj, bevitele esetén ennek mennyisége a kondicionálószer mennyiségére vonatkoztatva 10—30 s% lehet. Víz bevitele esetén annak súlyára számított 30—40 s% kismolekulasúlyú alkoholt kell adagolni a tökéle- 35 tes emulgeálhatóság céljából. Gázhálózatok gáztömörségének biztosítására szolgáló eljárás végrehajtása során úgy járunk el, hogy a gázhálózatban áramló gázba az említett összetételű kondicionálószer adott mennyiéségét juttatjuk, adott 40 esetben beviszünk még vizet, továbbá magas forráspontú és alacsony dermedéspontú nehézolajat, valamint az elegy tökéletes emulziójának biztosítására kis molekulasúlyú alkoholokat adagolunk. Az ismertetett eljárással 5-6 km távolságra is el 45 tudjuk juttatni a kondicionáló szereket a hálózatban. A hatótávolságra és a fenti módszerrel készült tömítések gáztömörségére vonatkozó üzemi vizsgálataink kedvező mérési eredményeket adtak. A találmány szerinti eljárás hatásosságát mind 50 laboratóriumban, mind pedig a gázhálózatban megmértük. A kivitelezést és az eredményeket a következő példák szemléltetik. 1. példa Szénhidrogének bontásával előállított vízgőztartalmú gázhoz, amelyet a gázhálózatba továbbítunk, 60 5—10 g/Nm3 mennyiségben olyan aromás szénhidrogének elegyét adjuk porlasztással, amely 60-80 s%-ban benzolt és toluolt, 2-10 s%-ban xilolt és etilbenzolt, továbbá 1-10 s%-ban sztirolt, indent és kumaront tartalmaz, legfeljebb 1 s% mennyiségben 65 konóziós inhibitort (etanolamint, trietanolamint) adunk 2. példa Az 1. példában leírt összetételű kondicionálószerhez, annak súlyára számítva, még 10-30 s% -ásványolaj lepárlásnál keletkező — olajat adunk, amelynek a forráspontja 320-370 C° és dermedéspontja —10 C° és 20 C° között van, és ezzel együtt juttatjuk a gázhálózatba. 3. példa Vízgőzt nem tartalmazó száraz gázhoz vagy földgázhoz 5—8 g/Nm3 mennyiségben olyan, kondicionálószert tartalmazó elegyet adunk, amely 1-6 s%-ban vizet, 40-50 s%-ban az 1. példában leírt összetételű kondicionálószert, a kondicionálószer mennyiségére vonatkoztatva 30-40 s% kis molekulasúlyú alkoholokat és ugyancsak a kondicionálószer mennyiségére vonatkoztatva 10—30 s%-ban a 2. példában említett olajat tartalmaz. Városi gázhálózatok gáztömörségének vizsgálata során mindhárom típusú kondicionálószert nagyhatású porlasztóval 4—20 mikron nagyságura aprózott szemcsék formájában juttattuk az áramló gázba. Jelenlétük, illetve a szemcsék nyomai 4—5 km távolságban még megtalálhatók voltak a vezetékrendszerben. Tömitőhatásuk pedig a gőztenziós hatás következtében még további 1—1,5 km távolságban is kielégítő volt. 4. példa Laboratóriumi kísérleteinknél a használt kondicionálószer mennyisége 8—10 g/Nm3 gáz volt. A gázt előzőleg vizes telítőn vezettük keresztül és relatív nedvességtartalmát (ip) 0,8 értékre állítottuk be. A hálózati gáznyomást (p) 180 vízoszlopmilliméter értéken tartottuk. Az így előkezelt gázt vezettük a laboratóriumi csőhálózatba. A csőtok tömítőanyaga kátrányos kenderkötél volt. E kísérletek során azt vizsgáltuk, hogy a kátrányos kenderkötél-tömítések vízgőz és kondicionálószer együttes hatására milyen mértékben változtatták meg az átszivárgott gáz mennyiségét (v). Eddigi tapasztalataink szerint ugyanis a kenderkötél-tömítések az adott kísérleti berendezésekben nem záródtak, csupán akkor, ha vízgőz is volt jelen. A kísérletek eredményeit a következő táblázat mutatja: Kísérleti időtartam „ a (óra) a a% 1 0,194 100 10 0,170 88,5 20 0,147 65,6 30 0,128 32,2 A táblázatban „a"-val jelöltük a szivárgási együtthatót, amely az átszivárgott gáz mennyisége (literben mérve) és a vizoszlopnyomása (mm-ben mérve) hányadosának a 104 szerese. A táblázat adataiból láthatjuk, hogy az induló szivárgás kondicionálószer és vízgőz hatására közei 70%-kal csökkent 30 óra alatt és ez a szivárgási érték 2
