166264. lajstromszámú szabadalom • Eljárás korrózióálló aluminiumszilikát tégla előállítására
, 166264 _ 7 o Az A-B-C-D-E-F minták korróziós ellenállását meghatározó tulajdonságokat és a korróziós ellenállásának vizsgálati eredményeit a 2. számú táblázatban tüntettük fel. 2. sz. táblázat A tégla Al2 0 3 tartalma, % 48,2 49,6 47,8 47,6 565 58,7 A tégla finom frakciójának Al2 0 3 tartalma, % 56,4 57,5 41,8 59,0 52,0 36,0 A kezeletlen tégla porozítása, % 18,0 19,2 19,0 21,2 18,5 17,8 A tégla kátrányfelvétele, % 7,1 7,7 8,1 8,8 7,1 7,0 A tégla koksztartalma hőkezelés után, % — 4,7 — 4,9 — 4,2 Kezeletlen minták kimaródása, % 28 25 35 19 14 37 Kátránnyal impregnált minták kimaródása, % 11 — 32 10 8,5 30 Kátránnyal impregnált. majd hő kezelt minták kimaródása, % — 9 — 6 — 18 Látható, hogy a tégla kémiai összetétele csak részben befolyásolja az égetett minták kerámiai tulajdonságait. A korróziós szempontból döntő fontossággal bíró porozitás értékek az adott minta sorozatban csak csekély mértékben térnek el egymástól, és ugyanez mondható egyéb fizikai paraméterről is. A jelentősebb eltérést mutató szilárdsági értékek a 2. számú táblázat tanulsága szerint nem hozhatók korrelációs összefüggésbe a téglák korróziós ellenállásával. Látható továbbá, hogy bár a tégla összesített A12 0 3 tartalma is befolyással van a korróziós mértékre, döntően a kötőfázis A12 0 3 tartalma határozza meg azt. Az A és E minták korróziós ellenállása kátránytelítés után gyakorlatilag azonos, holott az A minta összes A12 0 3 tartalma 48,2%, az E mintáé pedig 56,5%. Az A mintában viszont a finomszemcsés frakció A12 0 3 tartalma 56,4%, míg az E mintáé csak 52,0%. Még szembetűnőbb a kötőfázis A12 0 3 tartalmának meghatározó szerepe a D és F minták összehasonlításából. A viszonylag olcsóbb alapanyagokból a javasolt ' eljárás alapján előállított csupán 47,6% A12 0 3 tartalmú tégla (D minta) korróziós ellenállása sokkal jobb, mint a drágább alapanyagokból előállított, lényegében az USA 3 316 111 számú szabadalomban rögzített feltételeket kielégítő tégláé (F minta). A találmány szerinti eljárás megvalósításával tehát lehetségessé válik 55%-nál kisebb A12 0 3 tartalmú, kátránnyal impregnált téglák alkalmazása az ismert eljárásokban alkalmazott 55-75% A12 0 3 tartalmú téglákkal azonos eredménnyel. Ezzel szemben az '30 35 40 45 50 55 60 55%-nál kisebb. A12 0 3 tartalmú téglák előállítása nem igényel nagy mennyiségű különleges, korlátozott beszerzési lehetőségű drága alapanyagot. A kátránnyal impregnált téglák utólagos magas hőmérsékletű hőkezelésével lehetőség nyílik csúcsigénybevételi helyekre alkalmas alumíniumszilikát tűzállóanyagok előállítására is. SZABADALMI IGÉNYPONT Eljárás korrózióálló, kátránnyal impregnált alumíniumszilikát téglák előállítására, ahol a téglák nyers elegyét 40-70% 0,2 mm/nél nagyobb és 30-60% 0,1 mm-nél kisebb méretű szemcséket tartalmazó frakciókból állítjuk össze, az elegyet nedvesítés után ismert módon préseljük, szárítjuk, 1450—1700 C°-on égetjük és impregnáljuk, azzal jellemezve, hogy a nyers elegy összeállításakor 55-65% A12 0 3 tartalmú finomszemcsés frakciót és 35-45% A12 0 3 tartalmú durvaszemcsés frakciót keverünk össze, úgy, hogy a tégla nyers elegye összesen 45-55% Al2 0 3 -at tartalmazzon; az égetett téglákat 75-85% kőszénszurokból és 25—15% 15 poise-nál kisebb viszkozitású olajból álló kátránnyal impregnáljuk, úgy, hogy a téglákat 100—300 C°-ra előmelegítve zárt edénybe helyezzük, az edényben vákuumot hozunk létre és a téglákat előmelegített kátránnyal elárasztjuk, majd kívánt esetben a téglákat a felhasználási helyre történő beépítésük előtt redukáló atmoszférában, célszerűen széntartalmú anyagba beágyazva, 1300-1600 C° hőmérsékleten hőkezeljük. A kiadásért felel: a Közgazdasági ás Jogi Könyvkiadó igazgatója 760116, OTH, Budapest
