166226. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kémiai úton edzett, üveg- vagy vitrokristályos anyagból álló termékek oldaléleinek védelmére
19 166226 20 módon körívnek megfelelő konvex görbületet alakítottunk ki a perem oldalél-felületén. A perem oldalél-felületének a tál belső és külső felületével való találkozásánál éles gerincek maradtak. A tálat kémiai edzésnek vetettük alá olymódon, hogy 15 óra hosszat káliumnitrát-olvadékből álló, 450 C hőmérsékletű fürdőbe merítettük. Az üvegtál lehűtése után a perem oldalél-felületére neoprén-alapú ragasztóanyagot hordtunk fel, majd az oldalél mentén négy, sztirol/akrilnitril kopolimerrel impregnált üvegszál-előfonatot fektettünk végig, amelyeket a megfelelő helyzetben ragasztóréteg segítségével rögzítettünk. Annak érdekében, hogy a védőburkolatot kevésbé feltűnővé tegyük, az üvegyszál-előfonat impregnálásához felhasznált gyanta 0,9 súly% mennyiségben zöld és kék színezőanyag keverékét tartalmazta, amely színezőanyagot a Bayer Company „Hastik Grünpaste Gü. 825610/Bayer" és Plastik Blaupaste B. 825503/Bayer" néven hoz forgalomba. A védőburkolat által az ütés hatására bekövetkező oldalél-töredezéssel szemben biztosított védelmet az 1. ábrán feltüntetett készülék segítségével mértük, azonban a készüléket úgy módosítottuk, hogy alkalmas legyen a kerek formájú tál megtartására olyan helyzetben, hogy a tál pereme az ejtősúly csuklópontját tartalmazó függőleges síkban helyezkedett el. A módosítás kiterjedt továbbá egy vízszintes fakeiet elhelyezésére is, amely a tál alját a 9 állványnak szorítja. Az alkalmazott ejtősúly 780 kg/mm2 Viekers-keménységű volt. Az 1. példában adott meghatározás szerinti védelmi együttható 24 volt. 14. példa 40 cm x 100 cm x 0,4 cm méretű, és az alábbi összetételű: Si02 69 súly% Na2 0 12súly% CaO 10 súly% MgO 3 súly% A12 0 3 6 súly% üvegtáblát 380°C hőmérsékletű káliumnitrát-olvadék fürdőbe merítettünk, és a fürdőből azonnal kivettük. A káliumsóból álló bevonattal ellátott táblát ezután elektromos fűtőelemek által 1200°C hőmérsékleten kibocsátott infravörös sugárzásnak tettük ki. Az infravörös sugárzás következtében az üveg belső rétegei magasabb hőmérsékletre melegedtek, mint a külső, vagyis felületi rétegek hőmérséklete, amely utóbbit a táblára fúvatott levegő segítségével 490°C alatt tartottunk. Ezután az üvegtáblát hirtelen lehűtöttük, majd öblítettük. E kezelés hatására az üveg egyidejűleg kémiai és termikus edzésen is keresztülment. Az üvegtábla lehűtése után szilán alapozóréteget hordtunk fel a tábla oldaléleire, és ezeken az oldaléleken e ragasztóanyag segítségével két, fenoxigyantával impregnált üvegszál-előfonatot rögzí-, tettünk. A szuanból álló ragasztóréteg az üvegszál-előfonatokat nagyon szilárdan az üvegtáblához rögzítette. Az üvegtábla ütés hatására bekövetkező oldalél-töredezéssel szembeni védelmét az 1. ábrán feltüntetett készülék segítségével mértük. Az 1. példában adott meghatározás szerinti védelmi együttható 28 volt. 15. példa 30 cm x 25 cm x 0,2 cm méretű, az alábbi összetételű: Si02 62 súly% 5 A12 0 3 24súly% Na2 0 7súly% Li2 0 4súly% MgO 2 súly% Sb2 0 3 1 súly% 10 üvegtábla oldaléleit ferdén lecsiszoltuk (kúposra), és 70 percig érintkezésbe hoztuk 6 térfogat% (70%-os koncentrációjú) HF és 6 térfogat% H2 S0 4 tartalmú, 18°C hőmérsékletű vizes oldattal. A táblát ezt követően 60 percig 40 mol% NaCl és 15 60 mol% A1C13 összetételű fürdőbe merítettük, amelynek hőmérséklete 460°C volt. E kezelés során az üveg külső rétegeiben lévő lítium ionokat nátrium ionokkal helyettesítettük. A táblát ezután 4 óra hosszat 450 C hőmérsékletű káÜumnitrát-olvadék 20 fürdőbe merítettük. Lehűtése után az üvegtáblát 50 másodpercig a kémiai edzés előtt használt savfürdőbe merítettük. Az üvegtábla oldalélét neoprén-alapú ragasztóanyaggal vontuk be, és ezután fenoxigyantával 25 impregnált üvegszál-előfonatot rögzítettünk a ragasztóréteg segítségével a tábla oldaléle mentén. Az ütés hatására bekövetkező oldalél-töredezés ellen e burkolat által biztosított védelmet az 1. ábrán feltüntetett készülék segítségével mértük. Az 1. pál-30 dában adott meghatározás szerinti védelmi együttható 24 volt. 16. példa összehasonlító vizsgálatokat végeztünk, hogy meg-35 határozzuk az ütés hatására bekövetkező oldaléltöredezéssel szembeni relatív ellenállást, mégpedig egy olyan szélvédőnél, amelyet az 5. példában ismertetett és a 4. ábrán feltüntetett módon készítettünk és láttunk el oldalél-védelemmel, és egy olyan szélvédő-40 nél, amely hasonló oldalél-védelemmel volt ellátva, és azonos módon készült, azzal az egy kivétellel, hogy az üveglapok oldaléleit nem csiszoltuk le, hanem szögletesen hagytuk. Az összehasonlító vizsgálatokat az 1. ábrán feltüntetett készülék segítségével végeztük, 45 1000 kg/mm 2 Viekers-keménységű, és tengelyével a rúd tengelyéhez képest 20°-os szögben elhelyezett ejtősúllyal. Azt tapasztaltuk, hogy a ferdén lecsiszolt oldalélekkel rendelkező üveglapokat tartalmazó szélvédő esetében a töredezéssel szembeni ellenállás 50 kétszer olyan nagy volt, mint a másik szélvédőnél. A szélvédők további összehasonlító vizsgálatai során az ejtősúlyt a rúddal egyvonalban helyeztük el. Ebben az esetben a ferdén lecsiszolt oldalélekkel rendelkező üveglapokat tartalmazó szélvédő töredezéssel szem-55 beni ellenállása 1,2-szer volt nagyobb, mint a másik szélvédőé. 60 17. példa A 9. példában ismertetett és a 6. ábrán feltüntetett módon előállított és oldalél-védelemmel ellátott szélvédőt (a továbbiakban A szélvédőt) vizsgálatoknak vetettünk alá, hogy meghatározzuk ellenállását ütés 65 hatására bekövetkező oldalél-töredezéssel szemben, összehasonlítva két másik B és C szélvédővel. A B 10
