166226. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kémiai úton edzett, üveg- vagy vitrokristályos anyagból álló termékek oldaléleinek védelmére

166226 5 A gerincszerű élek, például a tábla egy oldalélfelülete és főfelületei találkozásánál létrejövő sarkos él egy vagy több fémszalag segítségével történő védelméhez a szalagot vagy mindegyik szalagot olymódon lehet behajtani, hogy legalább az oldalél-felü- 5 let egy részét és a csatlakozó főfelületek szomszédos peremrészeit fedje. Alternatívaként, fémszalagok helyett fémhuzalokat lehet használni. Egyes esetekben fémhuzalokat könnyebben lehet alkalmazni, különösen görbe élek 10 védelméhez, mert a kívánt mértékű védelmet biztosító fémszalagok túl merevek, vagy nem kielégítően hajlíthatok lennének. A fémhuzalok ugyanolyan módon ragaszthatók vagy más módon rögzíthetők a védeni kívánt oldalél-felületre, mint a fémszalagok. 15 Előnyös, ha olyan védőelemet vagy -elemeket alkalmazunk például egy vagy több szalag vagy huzal formájában, amelyek lágy fémből, pl. lágy fémötvözetből állnak. Az ilyen anyagból álló védőelemek nagyon jó ütéselnyelő tulajdonságokkal rendelkez- 20 hétnek. Nagyon kielégítő eredményeket lehet elérni például egy vagy több, ólom-antimon ötvözetből álló védőelem alkalmazásával. Ahhoz, hogy kielégítő mértékben ütéselnyelő legyen, a védőelemnek vagy védőelemeknek jelentős vastagsággal, pl. 0,8 mm-es vastag- 25 sággal kell rendelkezniük. A lágy fémből álló védőelemek jól alkalmazhatók csupán egy vagy több oldalél-felület, vagy oldalél-felület vagy -felületek és a termék csatlakozó főfelületeinek szomszédos peremtartományai védelmére is. 30 Egy különösen előnyös találmányi ismérvnek megfelelően olyan védőburkolatot alkalmazunk, amely különböző keménységű, egymás fölött elhelyezett, fémből (pl. fémötvözetekből) álló komponenseket tartalmaz. Az ilyen típusú burkolat előnye a két fém 35 egymást kiegészítő tulajdonságaiban rejlik. A lágyabb fém elnyeli (felemészti) az ütést, míg a keményebb fém az ütést nagyobb területre osztja el. A kemény fémet elhelyezhetjük közvetlenül a védeni kívánt oldalélen, azonban általában célszerűbb, ha a lágyabb 40 fémet helyezzük közvetlenül erre az oldalélre. Ebben az esetben a lágyabb fém elősegítheti a fémburkolat egyenletes érintkezését a termék burkolt részével. Ekkor a védelem hatékonyabb, mint ha a burkolat a burkolt területen csupán egyes pontokon érintkezne a 45 termékkel. Ha a fentiek szerint egymás fölé helyezett védőrétegeket használunk, a különböző rétegek különálló elemekként lehetnek kialakítva, amelyeket együttesen vagy egymás után helyezhetünk a termékre. , 50 Az ismertetett kétrétegű burkolatnak mind a külső, mind pedig a belső rétege kiterjedhet a termék egy oldalél-felületére és a csatlakozó főfelületek szomszédos peremrészeire is. A korábbiakban ismertetett vizsgálókészülékkel' 55 végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a fentiek szerinti, különböző keménységű fémekből összetett kétrétegű védőburkolatok hatékony védelmet biztosítanak a termék oldalélei számára, és ezeket képesek megvédeni az olyan ütés hatására bekövetkező sérü-f

60 lésektől, amely bizonyára az oldalélek sérülését okozná, ha azok nem lennének védőburkolattal ellátva, sőt, olyan ütésektől származó sérüléstől is, amelyek még a hőkezeléssel edzett üvegből készült termékek oldaléleinek sérülését is előidézhetnék. 65 Egy további foganatosítási módnak megfelelően olyan védőburkolatot alkalmazunk, amely legalább egy műanyagot tartalmaz. A műanyagból álló burkolatokat könnyű felhelyezni, sokoldalúan alkalmazhatók és tetszetős külsejűek lehetnek. A megfelelő műanyagokra példák: poliészterek, fenolformaldehid és elasztomer típusú műanyagok, pl. szilikon. A tulajdonképpeni elasztomerek maguk is alkalmazhatók, pl. tiokol, helyszínen vulkanizálva. Előnyös, ha hőrelágyuló műanyagból álló burkolatot alkalmazunk. A hőrelágyuló műanyagból készült burkolatok nagyon könnyen alkalmazhatók. Használni lehet pl. cellulózpropionátból, pohvinilklóracetátból, polivinilacetátból vagy polietilénből álló burkolatokat. Nagyon megfelelőek a hőrelágyuló elasztomerek, pl. az akrilnitril-sztirol kopolimerek. Alkalmazni lehet kemény hőrelágyuló műanyagokból, pl. Eolivimlkloridból áÜó burkolatokat is, vagy használatok polimerek kombinációi, pl. akrilnitril-butadiénsztirol/polivinilklorid. Egy különösen előnyös foganatosítási mód értelmében fenoxigyanta-anyagü burkolatot alkalmazunk. Ezeknek a gyantáknak számos olyan tulajdonságuk van, amelyek igen alkalmassá teszik őket kémiai úton edzett üveg- vagy vitrokristályos anyag oldaléleinek védelmére. Kielégítő eredményt érhetünk el műanyagból és fémből álló komponenseket tartalmazó, összetett burkolatok alkalmazásával is. így például alkalmazhatunk hőrelágyuló műanyagból és fémből összetett burkolatokat; pl. polietilén vagy polikarbonát szalagot helyezhetünk egy közvetlenül a védeni kívánt oldalélen elhelyezett ólomszalag fölé. A találmány egy előnyös foganatosítási módja értelmében legalább egy, rostokat, vagy egy vagy több szálat vagy fonalat tartalmazó műanyagból álló burkolatot alkalmazunk, pl. egy vagy több előfonat (roving) formájában. A rostok a védőburkolatot különösen hatékonnyá teszik. Feltételezhető, hogy az oldalél védelme során a műanyagban lévő beágyazott rostok vagy szálak elosztják az ütési energiát nagyobb felületre, flymódon csökkentve a termék egységnyi felületére eső ütőerő nagyságát. A rostokat beágyazhatjuk akár hőrelágyuló, akár hőrekeményedő műanyagba. Példaként alkalmazhatunk nylon szálakat. Előnyös, ha üvegszálakat tartalmazó műanyagból álló burkolatot alkalmazunk. Ezek a burkolatok kiváló ütésálló védelmet biztosítanak. További, célszerű megoldás, ha legalább egy műanyagbevonatú szálat vagy fonalat, pl. műanyagbevonatú előfonatot tartalmazó burkolatot alkalmazunk. Ezeknél a burkolatoknál előnyösen hőrelágyuló műanyagokat alkalmazunk. A műanyagbevonatú szálak vagy előfonatok folyamatosan helyezhetők el a védeni kívánt oldaléleken. Olyan burkolóanyag esetében, amely szálerősítésű műanyagot, vagy műanyagbevonatú vagy műanyaggal impregnált fonalat vagy előfonatot tartalmaz, célszerű, ha hőrelágyuló műanyagot alkalmazunk. A hőrelágyuló műanyagok sokkal megfelelőbbek, mint a hőrekeményedő műanyagok, mert a teljes burkolóanyag (amely már tartalmazza a rostokat, szálat vagy előfonatot) könnyen elkészíthető, mielőtt a védeni kívánt oldalélre felhelyeznénk. Ezenkívül a hőrelágyuló műanyagok jobb ütéselnyelő tulajdonságokkal rendelkeznek. Rostanyagú mag-részt tartalmazó burkolóelemet készíthetünk például olymódon, hogy folyamatos fonalat vagy szálat, vagy egymáshoz kapcsolódó 3