166212. lajstromszámú szabadalom • Eljárás térelhatároló építőelem előállítására

5 166212 6 és egyszerűbben lehet változó vastagságú építőelemeket kialakítani. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti eljárással készült térelhatároló 5 építőelem egy lehetséges kiviteli alakjának vázlatos keresztmetszete, a 2. ábra egy másik kiviteli alak keresztmetszetének részlete, a 10 3. ábra egy harmadik kiviteli alak keresztmetszetének részlete, a 4. ábra a bordaképző mag kialakításának egy lehetséges 15 módja, az 5. ábra a 4. ábrán látható bordaképző mag a tömlők fölfúvott állapotában, a 6. ábra 20 a bordaképző mag kialakításának egy másik lehetséges módja. Az 1. ábrán föltüntetett esetben az 1 határolólapok között az ábra baloldali részén a 2 hornyos szélső borda, jobboldalon pedig a 3 eresztékes szélső borda 25 van kialakítva. A két szélső borda között ez esetben három darab 4 közbenső borda helyezkedik el. A 2. ábrán a fölső 1 határoló-lap kialakítása az előbbivel megegyezik, az alsó 1 határolólap helyett azonban egymáson két darab 1 határoló-láp van 30 elhelyezve. Az utóbbi kettő közül az la belső lap a bordák vonalában perforált kivitelű, és a perforáción keresztül a 4 közoenső borda utószilárduló kötőanyaga kapcsolódik az alsó 1 határoló-laphoz. Az elem hő- és/vagy hangszigetelőképességének javítása 35 érdekében az 1 határolólapok közötti 7 közbenső térbe járulékos szigetelőréteg lehet beiktatva. Ezen az ábrán látszik, hogy a 4 távtartó bordák az 1 határolólapokkal nagy felületen érintkeznek, és ezért nyíróerők továbbadására is alkalmas módon tökéletes 40 együttdolgozást tudnak biztosítani. A 3. ábrán az la belső lap és az alsó 1 határoló-lap között az 5 szigetelőréteg helyezkedik el. Az 5 szigetelő réteg ugyanott van perforálva, ahol az la belső lap, így a 4 közbenső borda az alsó 1 határoló- 4

5 laphoz ugyancsak hozzá tud kötni. A 4. ábrán az elemgyártásnak azt a fázisát mutatjuk be, amikor az 1 határoló-lapok a készítendő elem vastagságának megfelelő távolságban kívülről a 6 zsaluzó táblákkal meg vannak támasztva, de az 1 50 határoló-lapok közé behelyezett bordaképző magok közé az utószilárduló habarcs még nincsen betöltve. Az 5. és 6. ábrákon már azt a helyzetet látjuk, amikor a bordaképző magok közé, illetve a gyártandó építőelem széleit a kialakítandó 2 hornyos szélső 55 borda, illetve 3 eresztékes szélső borda profiljához igazodó 8 és 9 záróidomok, valamint a szélső bordaképző magok közé az utószilárduló habarcsot már beöntöttük, A 4. és 5. ábra ezen belül olyan esetet mutat, 60 amikor a bordaképző magot a gumiból készült 10 tömlők segítségével hozzuk létre. A 10 tömlők egymástól való távolságát all távolságtartó betétek szabják meg, amelyek előnyösen a 10 tömlő fölfekvését biztosító homorú válal rendelkeznek. E homorú 65 . vállba a 10 tömlő fölfúvott állapotában pontosan bele tud illeszkedni. A 10 tömlők belsejében egy-egy 12 perforált cső helyezkedik el, amely a sűrített levegőnek a 10 tömlő belsejébe való bejuttatására szolgál, ugyanakkor a 10 tömlőnek kellő merevséget is biztosít. A szóbanforgó megoldásnál a 4. ábra a tömlők fölfúvása előtti helyzetet, az 5. ábra a tömlők fölfúvása utáni helyzetet mutatja. Jól látható, hogy a fölfúvott 10 tömlők a 11 távolságtartó betétek homorú vállain kívül az 1 határolólapok belső felületének is nekiszorulnak, és azáltal olyan tökéletes zárást biztosítanak, amely megakadályozza a távolságtartó 4 bordákat alkotó utószilárduló kötőanyag beöntése után, hogy a kötőanyag „megszökjék". A 6. ábra olyan megoldást szemléltet, amikor a 13 bordaképző mag két részből van összetéve, a két rész pedig 14 csavarkötéssel van egymáshoz kapcsolva. Ennél a megoldásnál a 15 tömlő belsejében nincsen perforált cső. A közönséges gumitömlők helyett egyébként lehet szövetbetétes vagy valamilyen más speciális 16 profilos tömlőt is használni, amilyenre példát a 6. ábra jobboldali szélén tüntettünk föl. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás térelhatároló építőelem előállítására, amelynél az építőelemnek előregyártott lemezekből lévő határolólapjai vannak, és a határoló-lapok közé távtartók vannak helyezve, a távtartók pedig a határoló-lapokkal együtt egyetlen egységet képező belsőbordás építőelemmé vannak összeépítve, azzal jellemezve, hogy a határoló-lapokat (1) külső oldalaikon a kívánt elemvastagsághoz igazodó távolságban pl. zsaluzótáblával (6) megtámasztjuk, ezután az összetartozó határoló-lapok (1) közé a készítendő távtartó bordák (2,3,4) számához mérten egy, vagy több bordaképző magot helyezünk el, majd a határolólapok (1) közötti közbenső teret (7) az elem széleinél készítendő szélső bordák (2,3) profiljához tartozó záróidommal (8,9) lezárjuk, ezután az így összeszerelt gyártósablont függőleges helyzetben élére állítjuk, a záróidomok (8,9) és adott esetben a bordaképző magok között szabadon maradó üregeket a bordákat alkotó utószilárduló anyaggal kiontjuk, a bordák megkötése után pedig a kész elemet kizsaluzzuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a határoló-lapokat (1) keretbe, kalodába vagy más csoportzsaluzatot szolgáltató gyártóegységbe foglaljuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy bordaképző magként a határolólapok (1) közé fölfújható tömlőket (10) helyezünk el, melyeket a bordákat (2,3,4) alkotó utószüárduló habarcs beöntése előtt, előnyösen pneumatikus túlnyomással a határoló-lapok (1) közé befeszítünk, a bordák (2,3,4) megkötése után pedig a túlnyomást és ezáltal a feszítőerőt megszüntetve a tömlőket a határoló-lapok (1) közül kiemeljük. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy rugalmas anyagú, célszerűen gumiból készült bordaképző magokat alkalmazunk, melyeket a határoló-lapok (1) közül húzóerővel végrehajtott keresztmetszetcsökkentés segítségével távolítunk el. 3