166205. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagytisztaságú metil-/2-kinoxalinil-metilén/-karbazát-N1,N4-dioxid előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. III. 6. (EE-2106) Közzététel napja: 1974. VIII. 28. Megjelent: 1978.1. 17. 166205 Nemzetközi osztályozás: C 07 d 51/78 Feltaláló: dr. Benkó Pál vegyészmérnök 12%, dr. Buda László vegyész, 12%, dr. Pallos László vegyészmérnök 12%, Simonek Ildikó vegyészmérnök 12%, Tokár Géza vegyész, 12%, Fóris Péter vegyészmérnök 8%, dr. Kovács Jenó' állatorvos, egyetemi tanár 16%, dr. Magyar Károly állatorvos 16%, Budapest Tulajdonos: EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár, Budapest. Eljárás nagytisztaságú metiHl-kinoxalinil-metilénJ-karbazát-N1 , N 4 -dioxid előállítására Találmányunk tárgya eljárás nagy tisztaságú metil-{2-kinoxalinil-metüén)-karbazát —N1 , N 4 -dioxid — ismert súlyhozamnövelő és baktericid hatású vegyület — szintézisére. A szakirodalom tanulmányozása alapján a termék előállítására ismert, illetve kínálkozó szintézis első reakciólépése 2-metil-kinoxalin előállítása, melyet kétféle módon oldanak meg. Metilglioxált és o-feniléndiamint alkoholban reagáltatnak (Ber., 57 B 1502 (1924)). A termelést nem közlik (reprodukciós kísérleteink alapján max. 60%). E reakciót 2 mól nátriumbiszulfit (metilglioxálra számítva) jelenlétében is végzik, egy nap alatt, szobahőmérsékleten, 92%-os termeléssel. A termék tisztaságáról nincs említés (J.A.C.S. 72 3540 (1950); Org. Synth. 30_ 88 (1950). A másik módszer szerint o-feniléndiamint és izonitrozoacetont vizes ecetsavban reagáltatnak, mindössze 42%-os termeléssel (Ber. 46 3085 (1913); J. Chem. Soc. 1928 p. 1966). A közleményben ismertetik a 2-metil-kinoxalin tulajdonságait, többek között azt, hogy sav hatására bomlik. A következő lépésben történik a 2-metil-kinoxalin-N1 , N 4 -dioxid kialakítása a 2-metil-kinoxalin jégecetes hidrogénperoxiddal 50 C°-on történő oxidációjával, 16 óra alatt, mintegy 65%-os termeléssel (J. Chem. Soc. 1943 , p.322). Ezt követően alkalmazható a 2-metil- kinoxalin-származék metil-csoportjának szelektív oxidációját leíró Zs. Obscs. Him. 25 161 (1955) közlemény. Általában nagy fölöslegű (85%) szeléndioxiddal dolgoznak, és 62%-os termelést érnek el (az idézett cikken kívül 1.: Bg.P. 669.353, Ber. 84 1951, 4771). Még további két, gazdasági szempontból érdektelen módszer is ismert [1.934.887 sz. NSZK közrebocsátási irat, Him-Farm. Zs. 1.10 (1967)]. Az utolsó reakciólépé>ben történik az így kapott kinoxalin-aldehid és metilkarbazát reakciója, amelyben 88%-os termeléssel kapják a tisztítás után 239—40 C°-os bomláspontú végterméket (1 058.047 sz. angol szabadalom). Lényegét tekintve azonos módon — az aldehid dimetüacetálja és metilkarbazát reakciójával — is történhet a termék előállítása (1,927.337 sz. NSZK-szabadalmi irat). Találmányunk értelmében az (I) képletű metil-(2-kinoxalinil-metilén)-karbazát —N1, N 4 -dioxidot gazdaságosan, magasabb termeléssel és nagyobb tisztaságban állítjuk elő. A találmányi gondolathoz az izonitrozoaceton illetve metil-glioxaldioxim és o-feniléndiamin reakciómechanizmusának vizsgálata vezetett. Az irodalomban leírt alacsony termelés megmagyarázhatatlannak látszott. Méréseink alapján kiderült, hogy az izonitrozoaceton és o-feniléndiamin reakciója kinetikusán másodrendű és fél óra múlva már a sebességi állandó értéke rohamosan csökken, a második órában már egy nagyságrenddel kisebb, a harmadik órában pedig végtelen lassú. Ekkor az eredeti izonitrozoaceton tizedrészét a lelassultan reagáló rendszerbe adagolva, a reakció ismét felgyorsul a fent leírt módon. A mérési adatokból megállapítottuk, hogy az o-feniléndiamin és izonitrozoaceton 2-metÜ-ldnoxalinná alakulása, mint főreakció mellett, párhuzamosan, gyakorlatilag azonos sebességgel fut egy mellékreakció, a főreakcióban az 10 15 20 25 30 166205
