166165. lajstromszámú szabadalom • Szerkezeti elrendezés hírközlő vezetékek villamos jellemzőit széles frekvenciasávban utánzó vonalutánzathoz

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 166165 (*l Bejelentés napja: 1973. II. 02. Közzététel napja: 1974. VIII. 28. Megjelent: 1976. VI. 30. TE —696 Nemzetközi osztályozás: H 04 b 3/40 ^^^^k^' ^-1. : :-/:^^^^^l Bejelentés napja: 1973. II. 02. Közzététel napja: 1974. VIII. 28. Megjelent: 1976. VI. 30. TE —696 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1973. II. 02. Közzététel napja: 1974. VIII. 28. Megjelent: 1976. VI. 30. TE —696 ,4 ' / TÁBOR Mihály technikus, Budapest Szerkezeti elrendezés hírközlő vezetékek villamos jellemzőit széles frekvenciasávban utánzó vonalutánzathoz í A vezetékes híradástechnikában az adásirányú és vételirányú jelek szétválasztására villaáramköröket alkalmaznak. Ilyenek pl. a telefonkészülékek villa­áramkörei, a vivőáramú berendezések kéthuzalos csatlakozásait szolgáló 2/4 huzalos végződések stb. 5 Ismeretes, hogy ezek a villaáramkörök széles frek­venciasávban kiegyenlített hídáramkörök. E híd­áramkör egyik oldalára csatlakozik a hírközlő kábel, az őt jellemző impedanciával, másik oldalára híd kiegyenlítésére szolgáló vonalutánzat (művonal), 10 amelynek azonos impedanciával kell rendelkeznie, mint a hídra csatlakozó kábelnek. Az áramkör elvi sémáját az 1. ábra mutatja. Itt a villatranszformá­tor (1) bal oldalára csatlakozik a hírközlő kábel (2) valamely Z0 impedanciával, jobb oldalára a vonal- 15 utánzat (3), amelynek impedanciája széles frekven­ciatartományban (4—5 oktáv) megegyező a kábel Z0 impedanciájával. A villaáramkör kiegyenlítése annál jobb minél szélesebb frekvenciatartományban és minél pontosabban egyezik a 2 kábel és a 3 20 vonalutánzat impedanciája. Ezt az egyezést abszo­lút értékre és fázisösszegre is kell értelmezni. Bár a hírközlő vezetékeknek elosztott paraméte­reik (R.C.L.G.) vannak és a frekvencia függvényé­ben folytonosan változó impedanciahelygörbét ad- 25 nak, a jelen időben a vonalutánzatokat koncentrált R és C elemek hálózatából készítik. Ennek az építési módnak hátránya, hogy a vonalutánzatot kis számú R és C elemből építve a kívánatos impedanciagörbe csak nagyon durván közelíthető meg és a villaáram- 30 kör kiegyenlítése nem kielégítő. Nagy számú R és C elem felhasználása viszont költséges. Az utóbbi időben a műszaki fejlődés létrehozta a kábelek hullámimpedanciájának azonos bemenő impedanciájú vonallezáró készülékeket (telefon­készülék, 2/4 huzalos elágazás, erősítők stb.) ame­lyekben különösen előnyös az olyan vonalutánzatok alkalmazása, amelyek impedanciája a lehető leg­jobban megközelíti a vonalak impedanciáját. Ilyen művonalak építése koncentrált R és C elemekből költséges, mert 5—6 db R tagot és 5—6 db C tagot igényel. Egy ilyen hálózat kapcsolási elvét mutatja a 2. ábra, ahol egy terheletlen 0,9 mm átmérőjű rézerű kábel (38 nF/Km) vonal utánzata látható, R és C elemekből összeállítva, 300 Hz-től 4 kHz-ig terjedő frekvenciasávra. A hálózat egyes tagjai azért vannak 2—2 R és C elemből képezve, mert a számításból kiadódó érté­kek a szabványos R és C értéksávban nem mindig találhatók meg. Az eddig ismert és a telefontechnikában haszná­latban levő, egyedi R és C elemekből épült vonal­utánzatok helyett a találmány, egy elosztott para­méterű vonalutánzat, amelynek impedanciahely­görbéje optimálisan megközelíti az ugyancsak el­osztott paraméterű adott típusú hírközlő kábel im­pedanciáját. A találmány szerinti vonalutánzat elvi felépí­tését a 3. ábra mutatja. A találmány lényegileg egy különleges sík kondenzátor, amelynek két fegyver-166165 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom