166136. lajstromszámú szabadalom • Tároló-rendszerű gáz- vízmelegítő

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1971. III. 09. (OA—466) Közzététel napja: 1974. VIII. 28. Megjelent: 1976. V. 31. 166136 Nemzetközi osztályozás! F 24 h 1/22 Feltaláló: Benes Zoltán dkl. gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Gázitaclhmilklaá Kutató és Vizsgáló Állomás, Budapest Tároló rendszerű gáz-vízmelegítő A találmány tárgya tároló-rendszerű gáz-vízmelegítő, függőleges, vagy közel függőleges elrendezésű, egy vagy több párhuzamosan kapcsolt emelkedő égéstermék-járattal és ezekhez csatlakozó egy vagy több párhuzamosan kapcsolt bukó égéstermékjárattal, továbbá — amennyiben kéménybe kötött a készülék — huzatmegszakítóval és deflektorral. Korszerű vízmelegítő-rendszerek központi vagy egyedi fűtésűek és átfolyó- vagy tárolórendszerűek. Az egyedi fűtésű vízmelegítők ma már csaknem kizáróan villamos-, vagy gázfűtésűek, ezért a következőkben részletesebben e típusokkal foglalkozunk. Míg a villamos fűtésű tároló-rendszerű vízmelegítők a háztartásokban igen elterjedtek, addig a gázfűtésű tároló-rendszerű vízmelegítők alig kerülnek alkalmazásra, holott ezek — amennyiben megvalósíthatók volnának — a széltében elterjedt átfolyó-rendszerű gáztüzelésű vízmelegítőkkel szemben lényegesen gazdaságosabban lennének üzemeltethetők. Az üzemelési előny különösen akkor mutatkozik, ha a vízmelegítőt sűrűn, például 10 percenként aránylag kis melegvíz-mennyiség, pl. 0,5—2 liter vételezésére veszik igénybe, mint ez a konyhai, rendelői, stb. kis vízmelegítőknél szokásos. Az átfolyó rendszerű vízmelegítő a vételezési szünetekben ugyanis mindig lehűl és a felfűtésekhez szükséges hőt ismételten be kell vinni a rendszerbe ahhoz, hogy megfelelő hőmérsékletű melegvíz álljon rendelkezésre. Emiatt a kis melegvíz-mennyiségek készítése költséges. Ezzel szemben a tároló-rendszerű víz-5 melegítőkből sűrű időközökben vételezett kis vízmennyiségeket ugyanolyan fajlagos hőráfordítás terheli, minit a nagyobb időközökben vételezett nagy vízmennyiségeket. A villamos fűtésű tároló-rendszerű háztartási 10 vízmelegítők, az ún. villany-boylerek felépítésüknél fogva hatékony hőszigeteléssel láthatók el úgy, hogy felfűtött állapotban is hosszú ideig tartják hőmérsékletüket. Ily módon üzemeltetésük gazdaságossága jóformán csak a villamos-15 energia egységárának függvénye. A tároló-rendszerű gáz-vízmelegítők esetében azonban egészen más viszonyok alakulnak ki, mert itt nincs mód a hőátadó felület szigetelésére. Ennek megvilágítására az ilyen készülé-20 kéknél végbemenő folyamatokat a rajzon vázlatosan feltüntetett 1. ábra kapcsán kissé részletesebben tárgyaljuk. A 2 víztároló tartályt az 1 gázégő fűti. Az 1 gázégőben elégett gáz égésterméke a 3 burko-25 lat és a 2 víztároló tartály közötti gyűrűkeresztmetszetű 4 égéstermék-csatornáikban halad felfelé, majd a 2 víztároló-tartály fölött egy kör keresztmetszetű csonkon keresztül az 5 huzatmegszakítóba és deflektoirba, ebből pedig a 6 égés-30 termék-elvezető csőbe áramlik. 166136