166118. lajstromszámú szabadalom • Megszakító-szerkezet belsőégésű motorok gyújtórendszeréhez

3 166118 4 tói. A fémből levő 15 köpeny egyik végéhez vezető anyagból levő 19 laprugó van szegecselve, amely ily módon villamos érintkezésben van a 14 mozgó érintkezővel. A 19 laprugó másik vége a 11 elemből kiemelkedő 22 nyelven ülő, szigetelő anyagból levő 21 rögzítőelem csatornájába nyúlik be. A 19 laprugó a 21 rögzítőelem csatornájába befogva megfeszül, és a 16 tartóelemet úgy forgatja el a 18 csap körül, hogy a 14 mozgó érintkező érintkezésbe kerül a 13 álló érintkezővel. A 19 laprugónak a 16 tartóelemmel ellenkező oldali szabad vége kinyúlik a 21 rögzítőelem csatornájából és visszahajlítással 23 rugópántként van kialakítva. Használatkor a megszakító-szerkezet gyújtáselosztó házában, annak forgó bütyköstengelye szomszédságában van beépítve. A 16 tartóelem 24 bütyökkövető része érintkezésben van a bütyköstengely bütyökfelületével és a bütyköstengely forgása nyomán a 14 mozgó érintkező eltávolodik a 13 álló érintkezőtől, illetve ismételten érintkezésbe kerül vele. A 13 álló érintkező a 11 elemen és a gyújtáselosztó házán át földelve van, az elosztó házán át a gyújtáselosztó kondenzátorának egyik kapcsa is földelve van. A kondenzátor másik kapcsát a 14 mozgó érintkezőhöz kell kötni, ha az elosztó házán kisfeszültségű kapocs van. A házon levő kisfeszültségű kapocs használatkor szokásos módon gyújtótekercs primer tekercsén át akkumulátor egyik pólusára van kötve. Az akkumulátor másik pólusa földelve van. Az elosztó házán levő kisfeszültségű kapocs, vezetéken át, vezető anyagból levő 25 kapocselemhez van kötve. A 25 kapocselem felülnézetben nagyjából négyszögletes (3. ábra), és körülbelül közepén elhelyezett 26 nyúlvánnyal van ellátva. A 25 kapocselem egyik széle közelében alakítható 27 füllel van ellátva, amelyet úgy alakítunk, hogy a csatlakozó vezeték köpenyét megfogja. A vezeték vezető magja úgy van hozzáhegesztve a 25 kapocselemhez, hogy annak szélével párhuzamosan halad. A 25 kapocselem ellenkező oldali széle közelében hajlított 28 rész van kialakítva, és a hajlított 28 rész, valamint a 25 kapocselemhez rögzített vezeték közötti távolság körülbelül azonos a 23 rugópántot alkotó csík szélességével. így a 25 kapocselem a 23 rugópánt szárai közé helyezhető, éspedig oly módon, hogy a 25 kapocselem vezetéke a 23 rugópánt felett, hajlított 28 része pedig a 23 rugópánt alatt van, és a vezeték, valamint a hajlított 28 rész megakadályozza, hogy a 25 kapocselem a 23 rugópántra merőlegesen elmozduljon. A 25 kapocselem a vezeték mellett is ellátható hajlított 28 résszel. Ekkor a második hajlított 28 rész is akadályozza a 25 kapocselemnek a rugópántra merőleges irányú mozgását. A kondenzátor említett másik kapcsához vezetéken át második, vezető anyagból levő 29 kapocselem van csatlakoztatva (7. ábra). A 29. kapocselem lényegében lap alalkú, és közepén 29a nyílás van. A 25 kapocselem 26 nyúlványának magassága körülbelül megegyezik a 29 kapocselem vastagságával és annál nem nagyobb. A 25, 29 kapocselemek a 23 rugópánt szárai között facialis érintkezésben vannak egymással a 26 nyúlvány révén, amely a 29 kapocselem 29a nyílásába illeszkedik. A 29 kapocselemnek a 25 kapocselemhez viszonyított elmozdulását az aka-5 dályozza meg, hogy a 26 nyúlvány a 29a nyílás falain fennakad. A 25 kapocselemnek a 23 rugópánthoz viszonyítva keresztirányú mozgását az előbbiekben leírt módon a hajlított 28 rész és a 25 kapocselemhez csatlakozó vezeték gátolja. A 25, 29 kapocselemeknek a rugópánthoz viszonyított hosszirányú mozgását az egyik irányban a 23 rugópánt zárt vége, a másik irányban a 21 rögzítőelem véglapja akadályozza meg. Annak érdekében, hogy a 25, 29 kapocselemeket könynyen öszekapcsolhassuk a 23 rugópánttal, a 19 laprugó vegét célszerű kiszabadítani a 21 rögzítőelemből. A 25, 29 kapocselemek ezután a 23 rugópánt szárai között hosszirányban elmozdíthatók a 23 rugópánthoz képest. Azáltal, hogy a 14 mozgó érintkezőnek az elosztó házának kisfeszültségű kapcsához, illetve a kondenzátorhoz való csatlakoztatásához külön 25 és 29 kapocselemeket használunk, lehetővé tesszük bármelyik összekötetésnek a másik öszszekötés változtatása nélküli cseréjét. Így például, ha a kondenzátor meghibásodik, anélkül cserélhető, hogy a 25 kapocselemet, a hozzá csatlakozó vezetéket és a ház kisfeszültségű kapcsát is cserélni kellene. A gyújtáselosztó szerelésének kezdetén azonban előnyös, ha a kondenzátor és a 14 mozgó érintkező, illetve a kisfeszültségű kapocs és a 14 mozgó érintkező között egyetlen kapocselemmel hozzuk létre a villamos érintkezést. A 6. ábra egy erre alkalmas kapocselemet mutat, amely hasonló a 25 kapocselemhez, azzal az eltéréssel, hogy második 34 vezeték számára is van egy toldata. A kapocselemnek tehát 31 középrésze van, amelyen 32 nyúlvány van és az utóbbi ellenkező oldalain hajlított részek vannak, amelyek egy-egy 33, 34 vezeték felvétele céljából meg vannak hosszabbítva. A kapocs két alakítható füllel van ellátva, amelyek a 25 kapocselem 27 fülének megfelelő kialakításúak. A kapocselem 31 középrésze a 23 rugópánt két szára közé van behelyezve, mivel a kapocselem a 25 kapocselem 26 nyúlványának megfelelő 32 nyúlvánnyal van ellátva. A 6. ábra szerinti kapocselem befogásakor a 23 rugópánt hasonló mértékben hajlik meg, mint a 2. ábra szerinti 25 és 29 kapocselemek befogásánál. Amennyiben a 14 mozgóérintkezővel harmadik villamos érintkezést kell létrehozni, ez a 29 kapocselemnek megfelelő kapocselemmel oldható meg. Ebben az esetben a 32 nyúlvány a 29 kapocselem 29a nyílásába illeszkedik. A 6. ábra szerinti kapocselemet tartalmazó szerkezetnél előfordulhat, hogy például a kondenzátort és a 34 vezetéket ki kell cserélni. Ebben az esetben a kapocselem a 34 vezetéket tartó hajlított rész vonala mentén kettévágható, kapocselem marad vissza. Ezután beszerelhető miáltal, lényegében a 25 kapocselemmel azonos az új kondenzátor, amelynek vezetékére a 29 kapocselemhez hasonló kapocselem van erősítve. 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2