166116. lajstromszámú szabadalom • Gépi áttelepítésű csörlős, tömlős öntözőberendezés

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1972. IX. 28. (LA—806) Módosítási elsőbbsége: 1974. VI. 07. (3., 4. és 5. igénypont) Közzététel napja: 1974. VIII. 28. Megjelent: 1976. VII. 31. 166116 Nemzetközi osztályozás: A 01 g 25/00 Feditalálók: Erdős István igazgató, Gima Mihály igazgatóhelyettes, Zaanbó Antal főagronomus, Mosonmagyaróvár, Nennet Liajos kierütetivez'ető-helyebtes, Mosoniszolnókí, Nagy Jenő ágazatvezető, Dr. Kocsis Sándor gépesítési főmérnök, Balogh Gyula üzemvezető, Mosonmagyaróvár, Szabó Gáihor üzemmérnök, Győr, CzMfrdk Antal üzemvezetőhelyeittes, Meszlény; Isitiván gépesoportvezetiő, Mosonmagyaróvár Tulajdonos: Lajta-Hansági Állami Gazdaság Mosonoiagyaróvér Gépi áttelepítésü csörlős, tömlős öntözőberendezés í A találmány tárgya gépi áttelepítésü csörlős, tömlős öntözőberendezés, amelynek helyhezkötött vízforráshoz hozzárendelt szivattyús öntözőaggregátja, adott esetben telepített nyomóoldali fővezetéke, csörlővel mozgatott helyváltoztató 5 öntözőkocsival együttmenesztett szórófejei, a szórófejek és a fővezeték vagy az öntözőaggregát közé beiktatott szárnyvezetéke, valamint a szárnyvezeték részét képező flexibilis vízszállítótömlője és ezen vízszállítótömlő felosévélésére 10 alkalmas, felcsévélődobbal ellátott vontatható felcsévélőegysége van. A mezőgazdasági terméshozamok növelése és különösképpen a mindenkori csapadékviszonyoktól, tágabb értelemben az időjárási viszo- 15 nyoktól való fokozott függetlenítése érdekében egyre növekvő mértékben terjed a mesterséges esőztető berendezések nagyüzemi alkalmazása. Az idő és a mindekori helyi adottságok függvényében a legkülönbözőbb esőztető berendezések 20 váltak ismertté, amelyek azonban rendre bizonyos hátrányokkal rendelkeznek. A legelterjedtebb és legrégibb öntözőberendezések valamely helyhezkötött vízforrásohoz csatlakoztatott, földre fektetett, ún. telepített nyo- 25 móvezetékhez kapcsolt, ugyancsak fektetett, általában több darabból oldható módon öszeállított szárnyvezetékek megfelelő pontjain elrendezett álló vagy forgó szórófejekből állnak. Ezen berendezésekkel az ún. szakaszos öntözés való- 30 sítható meg. Hátrányos, hogy a rendszer áttelepítéséhez a csövek szétszedése, újraösszeállítása szükséges, amelynek élőmunkaigénye magas, és a berendezés termelékenysége alacsony. A nagyüzemi gazdaságos öntözéshez számos nagyértékű eső beruházása és készletezése szükséges, a sok csőkötés'tomítetlenséget, ezzel az üzemeltetést károsan befolyásoló problémákat okoz, továbbá a talaj felület öntözése is csak igen egyenlőtlen módon történik, az ún. szóráskép rendkívül előnytelenül alakul. Másik ismert megoldás, amely lényegében folyamatos, de legalábbis félfolyamatos öntözést tesz lehetővé, amikor a vízforrást valamely hoszszanti kiterjedésű csatorna vagy ritkábban természetes felszíni víztükör képezi, amelyből pl. hajón vagy valamely erőgéppel a parton mozgatott szivattyú és ehhez csatlakoztatott, együtt menesztett vízágyú táplálható, s így ún. sávos öntözés valósítható meg. Ezen megoldás hátránya, hogy vízforrásként pl. csatornához van kötve, s ez nem általánosan megvalósítható helyi adottság. További hátrány, hogy a beöntözhető terület vagy a közlekedést, megmunkálást egyébként nehezítő sűrű árok- vagy csatornarendszert igényel, vagy pedig csupán az alkalmazott berendezések mindenkori hordtávolságával meghatározott csatornamenti sávokra korlátozott. Különösen az: elsőként említett, általánosabban alkalmazható szárnyvezetékes — szórófejes 166116