166112. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tömlők redőzésére

166112 13 14 hogy a tömlő v továbbítási sebessége és a redőzőelem f fordulatszáma a v=h-f összefüggést kielégítette. A képződött hernyózat olyan szorosan illeszkedett a tüskével, hogy csak jelentős erővel lehetett a tüskéről lehúzni. A H menetemelkedés (ld. különösen a 10. ábrát) ez esetben ugyancsak 20 mm volt. Másodszorra az eljárást ugyanazon kiindulási anyaggal és az előbbi tüske alkalmazásával oly módon végeztük el, hogy a H menetemelkedés, e második esetben a v=H-f összefüggést kielégítve 12 mm volt. Ezzel az előbbi képlet a redőzőelem h menetemelkedésének vonatkozásában az alábbiak szerint módosult: v<h-f. Az ily módon nyert hernyózat Di belső átmérője 12,2 mm lett, és ennek megfelelően a tüskéről könnyen lehúzhatóvá vált. A találmány szerinti eljárás ez utóbbi „előresiető" foganatosítási módjának még közelebbi megvilágítása céljából a 10 ábrára hivatkozunk. Ezen egymás fölött két, időben egymást követő állapotot tüntetünk fel metszetben vázlatosan, amelyek között a redőzőelem éppen egy teljes fordulatot tesz meg. Tételezzük fel, hogy a felső ábrarészen feltüntetett első időpillanatban a csavarvonal alakú 21 vasalóéi kereszttel jelölt pontja a körrel jelölt ponton érintkezik a redőzendő 1' tömlővel. A 18 hüvely egy teljes körülfordulása után a kereszttel jelölt pont, amely a csavarvonal alakú 21 vasalóéi ugyanazon helyzetű pontjától egy teljes menetmagassággal a tömlő haladási irányában eltolva helyezkedik el, már nincsen fedésben az 1' tömlő előbbiekben körrel jelölt pontjával. Ebből világosan látható, hogy ia csavarvonal alakú 21 vasalóéi már neim csupán legörbül az 1' tömlő hornyában — tehát a fordulatszám és a továbbítási sebesség már nem elégíti ki az előbbiekben feltüntetett v=f -h összefüggést —, hanem e 21 vasalóéi ezen túlmenően megelőzi a tömlőt, annak továbbítási sebességéhez képest tehát előresiet. Ezen foganatosítási módnál a képződő hernyózat belső átmérője bizonyíthatóan nagyobbra alakul ki, mintha a fenti v=tf-'h összefüggést tartanánk. A fentiek kapcsán első ízben vált lehetővé hengeres tüske alkalmazása, és ugyanakkor 38 cm hosszúságú hernyózatnak e tüskéről történő könnyű lehúzása. Így egyidejűleg valósult meg a különben jelentős sérülési veszély csökkentése, és ugyanakkor kúpos, különösen enyhén kúpos kialakítású tüske szükséges alkalmazásának elhagyhatósága. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás tömlők, különösen töltelékárukhoz alkalmazott belek, műbelek redőzésére, amelynél a tömlőt hossztengelyének irányában továbbítják és valamely ellenerő ellenében redőzik, azzal jellemezve, hogy a redőzéshez szükséges erőt kifejtő legalább egy elemet a tömlő hossztengelye körül forgatjuk. (1971. IX. 23.) 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a redőzőerőt kifejtő elem és a tömlő között a redőzés művelete közben folyamatos, folytonos erőzáró kapcsolatot tartunk fenn. (1971. IX. 23.) 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a redőzőelemmel a tömlőre kellő hajlítószilárdságú hernyózat kialakítására alkalmas nyomóerőt fejtünk ki. (1971. IX. 23.) 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a redőzendő tömlőre a redőzést megelőzően pontos, folytonos csavarvonal alakú horonyt viszünk fel. (1971. IX. 23.) 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a redőzendő tömlőt kívülről kenőanyaggal kenjük, vagy nedvesítjük. (1971. IX. 23.) 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a redőzendő tömlőt a redőzőerő támadáspontja előtti helyen hossztengely körüli elfordulás ellen' biztositjük (1971. IX. 23.) 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a tömlőt az ellenerő kifejtésére alkalmas ellentámaszra a tömlő belső tere és valamely felfúvógáz-bevezetés 'közötti szabad összeköttetés megtartásával támasztjuk fel, a redőzéshez szükséges erőt kifejtő legalább egy elemet a tömlő hossztengelye körül forgatjuk és a redőzést a képződő, járulékos megvezetés nélkül konzolszerűén szabadon kinyúló hernyózat ellenében végezzük. (1972. VI. 26.) 8. Az 1—6. igénypont bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a redőzéshez szükséges erőt kifejtő elemet a tömlő hossztengelye körül forgatjuk, az újrakinyújtott hernyózat menetemelkedését (H) azonban az olyan újrakinyújtott hernyózat menetemelkedésénél (Ho), amelynél a tömlő külső átmérőjéből és a redőszelvényből matematikailag adódó hernyózat belső átmérője a tüskeátmérővel egyenlő lenne, nagyobbra választjuk meg. (1972. VI. 26.) 9. A 8. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy kör keresztmetszetű csonkakúpszelvényű redőszelvény esetén az újrakinyújtott hernyózat csavarvonalú redővonalának menetemelkedését (H) a Da —d Ho = síinia összefüggésből adódó menetemelkedésnél (Ho) kisebbre választjuk ímeg, ahol is Da a hernyózat külső átmérőjét, d a tüske külső átmérőjét, míg a' a körikeresztmetszetű csonkakúp alkotójának a hernyózat középtengelyével bezárt szögét jelenti. (1972. VI. 26.) 10. A 8. vagy 9. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a re-10 15 20 25 30 35 40 45 50 555 60 7