166108. lajstromszámú szabadalom • Bevonó elegy
3 166108 4 valamely vegyületének adagolásával biztosítható, mint például titántetraklofid vagy titántetraklorid alkoholos oldatának adagolásával. Az elegy előállításának alkalmas módja, hogy egy alumíniumvegyületet és egy titánvegyületet külön-külön feloldunk oldószerben, majd a két oldatot megfelelő arányokban összekeverjük. Az oldószerek hosszú sora használható fel erre a célra. Az oldószer lehetőleg vízmentes legyen, de nem szükséges, hogy abszolút értelemben száraz legyen. Előnyösek a szerves oldószerek, amelyeket az alkoholok, éterek, észterek és ketonok közül választhatunk. Igen előnyösek az alifás alkoholok, amelyek 1—10 szénatomot tartalmaznak, beleértve az alkoxialkoholokat, mint amilyen az etoxietanol. A folyékony elegy szilárd állapotúvá alakítható szárítás útján, például porlasztásos szárítással és ez által kedvezőbb módon szállítható és tárolható. A folyékony elegy, amelyet ilyen módon, vagy azáltal készítettünk el, hogy a szilárd elegyet oldószerben feloldottuk, felhasználható bevonó elegyként vagy pedig kötőanyagként különböző szubsztrátumokhoz. Az elegyek erősen tapadó bevonatokat képeznek üvegen, polimereken, kerámiákon és fémeken, és elősegítik az atmoszférikus behatásokkal szemben az ellenállást, például gátoljak a korróziót vagy a sugárzás miatt bekövetkező lebomlást. Ezek a bevonatok abszorbeálják az ibolyántúli sugárzást és ezért felhasználhatók a természetes ibolyántúli sugárzás kiszűrésére azáltal, hogy üvegen, műanyaglapokon, palackokon vagy csöveken bevonatként használjuk. Ilyen módon a fluoreszcensz lámpák és szerelvények megvédhetek azáltal, hogy a fluoreszcensz csövek belsejét vagy külsejét bevonattal látjuk el. Ezen alkalmazás céljára bizonyos fajta melegítés általában szükséges ahhoz, hogy tartós bevonatot vagy kötőanyagot kapjunk. A melegítő folyamatot öregítésnek nevezzük, minthogy úgy véljük, hogy ennek folyamán bizonyos vegyi reakciók történnek. Az öregítési hőmérséklet a szobahőmérséklettől egészen addig a határig terjedhet, amelyet a szubsztrátum határoz meg. Ha kis hőmérsékleteket használunk, például 40—80 °C-ot, a titánnak aránya az alumíniumhoz képest általában nagy értékű, hogy az öregítés megfelelő idő alatt történjék. Előnyösen 100— 600 °C-ig terjedő öregítési hőmérsékleteket használunk, például 200—500 °C-ot. Ezen hőmérsékleteknél az öregítéshez néhány másodperctől kb. 1 óráig terjedő idő lehet szükséges. Melegen alakított üveg vagy fém azonnal az alakítás után bevonattal látható el azáltal, hogy folyékony elegyet permetezünk a forró felületre, amikoris az öregedés igen gyorsan történik. A hidegebb anyagokat permetezéssel, merítéssel, hengerek vagy kefék segítségével vonhatjuk be, a többlet oldószert elpárologtatással távolítjuk el és azután a bevont alkatrészt szükség szerint melegítjük. A találmány tárgyát az alábbiakban példák kapcsán ismertetjük részletesebben. 1. példa 38,93 g vízmentes alumíniumkloridot 1850 g metanolban oldottunk fel. Az oldatot 79,24 g ti-S tántetrakloridba öntöttük. 32,52 g 88%-os ortofoszforsavat adtunk az előbb kapott oldathoz. A (súly szerinti) Al:Ti arány 1:2,53 volt. A fenti oldattal egy üvegcsövet töltöttünk meg, majd az oldatot gyorsan kiürítettük és az 10 üvegcsövet 5 percen át száradni hagytuk, mielőtt 30 perces N2 -es öblítést alkalmaztunk. A csövet 200 °C-on egy óra hosszat hevítettük 1000 cm3 /perc-es nitrogénáramban. A bevonat tökéletesen tiszta volt. Az ultraibolya fényáteresztő-15 képességet 50%-ról 8%-ra csökkentette 325 m/j, hullámhosszon. 2. példa 28 Folyékony alumínium titánfoszfát bevonó elegyet oly módon készítettünk; hogy 1,946 g vízmentes alumíniumkloridot 992 g metanolban oldottunk, majd az oldatot 3,961 g titántetrakloridba öntöttük. Ezután az eredményként kapott 2S oldathoz 1,626 g ortofoszforsavat adtunk. AzAl: Ti (súly szerinti) arány 1:2,53 volt. Ezzel az eleggyel egy üvegcső belső felületét vontuk be és a bevont csövet alaposan megszárítottuk. Vákuumban 100 °C-on egy óra hosszat, 30 majd 400 °C-on 3 percen keresztül hevítettük. 3. és 4. példa Egy csősorozatot oly módon vontunk be, 35 ahogy azt a 2. példában is ismertettük, de az alább ismertetett bevonatot alkalmaztuk. A bevont csövet vákuumban 100 °C-on egy órahoszszat hevítettük, majd ezt követően 200—600 °C-on 3 percig. 40 A bevonó elegyet az alábbi összetevőkből ké^ szítettük a 2. példában leírthoz hasonló módon. Példa 3. i. Vízmentes aluminiumklorid (g) 0,7785 0,7785 Metanol (g) 398 395 Titántetraklorid (g) 0,7921 3,169 50 Ortofoszforsav (88%-os) (g) 0,6503 0,6503 Alumíniumfoszfátkomplex tartalom négy kötött metanolatommal 55 (számított %) 0,42 0,42 Titántartalom (számított %) 0,05 0,20 Al:Ti (súly) arány 1:1,25 1:5,0 60 Miután 400 °C-on végső égetést végeztünk, mindhárom összetétel kemény, összefüggő bevonatú csöveket eredményezett. Az égetési hőmérséklet változtatásának a 4. példánál volt a legkisebb hatása és jó bevonatokat kaptunk 300— 65 500 °C tartományban. 2
