166094. lajstromszámú szabadalom • Szinuszhullámgenerátor
166094 suk, s ugyanakkor az 1:2 frekvenciaviszonynál nagyobb frekvenciaviszonyt biztosítsunk. Ezt a feladatot a találmány szerinti megoldásnak megfelelő szinuszhullám-generátorral oldottuk meg. A találmány révén megoldható az, hogy a frekvenciát egy egypólusú be- és kikapcsoló ugrásszerű működtetésével, vagy egyetlen kondenzátor vagy egy ellenállás folyamatos változtatásával, például 1:5,5 viszonynak megfelelően, változtatjuk, de ugyanakkor a feszültségosztási viszony konstans marad. Az alábbiakban a leíráshoz mellékelt rajzok és az ezekhez fűzött magyarázat segítségével a találmányt részletesen is ismertetjük. A rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti RC-hálózat példakénti kapcsolását mutatja, a 2. ábra a találmány szerinti RC-hálózattal felépített generátor egy lehetséges kapcsolása látható folyamatos frekvencia-változtatással, míg a 3. ábra a 2. ábrán látható kapcsolás frekvenciaváltozását ábrázolja az N-érték .paraméterezésével. Az 1. ábra szerinti RC-hálózat arra szolgál, hogy a frekvenciát meghatározó visszacsatolásos négy pólus A pontját a feszültségerősítő kimenő sarkára, E pontját annak bemeneti sarkára, 0 pontját pedig a viszonyítási (földelés) pólusra csatlakoztatjuk, ahol a be- és kimenő feszültség fázisban vannak, kimenő impedanciája pedig az A és 0 pontok közötti impedanciához viszonyítva kicsi, bemenő impedanciája azonban az E és 0 pont közötti impedanciához viszonyítva nagy. Egy adott frekvenciánál az A és 0 pontok közötti bemenő feszültség, továbbá az E és 0 pontok közötti kimenő feszültség fázisban vannak, ha az A és 0 pontok között a feszültségerősítő kimenő impedanciája lényegesen nagyobb, mint a hálózat bemenő impedanciája, valamint az erősítő bemenő impedanciája az E és 0 pontok között lényegesen nagyobb, mint ugyanezen pon^ tok között a hálózat kimenő impedanciája. Az a körfrekvencia, amelynél az: A és 0 pontok közötti feszültség fázisban vannak, az alábbi feltétel esetén jön létre: T 1 + • Q C2 _ Ci 10 15 20 25 30 (1) amikor a kapcsoló zárva van, vagyis Wo = --—•= (2> C^SFK-N Ez utóbbi összefüggésben: K" I (3) T.Q N = (4) (T + Q) S w 35 40 45 50 55 60 65 Ha pedig a B kapcsoló nyitva van, akkor Woo = Ci-SÍN-M ahol M (5) K + N + 1 +Í(K + N — 1)2 + 4N (6) Ilyenkor az A és 0 pontok közötti feszültség, valamint az B és 0 pontok közötti feszültség viszonya : v = 1 + K Ha például: Q = C2 N (7) (8) C = —- (3 + V 5) S = cca 2,62 S . . . (9) T =4-(l +^5) S = cca 1,62 S . . . (10) akkor co0 Ci-S es C0ÜÜ w0 2,62 d-S 2,62 (11) (12) Az o>0 : o> 00 frekvenciaviszony K-tól és N-től függ, — ez egyébként a (2), (4), (5) és (6) egyenletből következik és ha a (8), (9) és (10) feltételek teljesülnek —, függ továbbá a Q : S viszonytól, ez pedig a (8), (9) és (12) egyenletekből következik. A V feszültségosztás a (7) egyenlet szerint független attól, hogy a B kapcsoló nyitva, vagy zárva van-e. Számítás útján ki lehet mutatni, hogy ha az 1. ábrában levő B kapcsolót egy változtatható P ellenállással (lásd a 2. ábrát) helyettesítjük, akkor a V feszültségosztás P minden értéke mellett állandó, ha a T és Q ellenállásokat, valamint a Ci és C2 kondenzátorokat az (1) összefüggésnek megfelelően választjuk meg. így a generátor frekvenciája az <»o és <»oo értékek között állandóan változik. A változás lehetséges tartománya olyan mértékben nő, ahogyan az N is nő. Az N-et természetesen nem választjuk túl nagyra, mégpedig azért, hogy az S ellenállás, valamint a T és Q ellenállások egymástól ne nagyon különbözzenek. A 3. ábrán példaképpen a C2 és Ci meghatározott viszonyára, valamint az N különböző paramétereire van megadva a frekvencia. A méretezéskor általában úgy járunk el, hogy először megválasztjuk a generátor frekvencia-határainak viszonyát, mégpedig egy görbe-seregből — ilyenekből egyet mutatunk be a 3. ábrán — kiválasztunk egy alkalmas K és C értéket, ezután meghatározzuk a Q-et és az S-et, ezáltal pedig a T és Q ellenállások is adva vannak. 2
