166093. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-amino-izoxazol-származékok előállítására

MAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY A bejelentés napja: 1972. VII. 21. (GO—1207) Közzététel napja: 1974. VII. 27. Megjelent: 1977. január 31. 166093 Nemzetkőzi osztályozás: C 07 d 85/22 Feltalálók: Dr. FUCHS Oszkár vegyészmérnök, Dunakeszi, 42 % Dr. LÁNG Tibor vegyészmérnök, Budapest, 30 % Dr. Nemes András vegyészmérnök, Budapest, 28 % Tulajdonos: Gyógyszerkutató Intézet, Budapest Eljárás 3-amino-izoxazol-származékok előállítására A találmány tárgya eljárás 3-<amino-izoxazolszármazékok előállítására. Ismeretes, hogy az I általános képletű 3-amino-izoxazol-származékok (ahol R jelentése rövid szénláncú alkü-csoport) gyógyászatilag hatásos vegyületek fontos intermedier jei. Előállításukra számos eljárást dolgoztak ki, melyek közül legelőnyösebb az alfa, béta-dihalogén^karbonsavnitrilekből vagy az alfa, béta-telítetlen-alfa-halogén-karbonsav-nitrilekből kiinduló szintézis, melynél hidroxilamin-hidroklorid vagy az ebből nyerhető N-acil-hidroxilamin szolgál a gyűrűzárásnál reakciópartnerként (3242189 sz. amerikai egyesült államok-beli szabadalmi leírás; 421 963 sz. svájci szabadalmi leírás; 1 445 902 sz. német szövetségi köztársaság-beli szabadalmi leírás). E reakció megfelelő kitermelésű az egyik reakciópartner, a halogénezett karbonsavnitril szempontjából, de jóval kevésbé előnyös a hidroxilamin-hidroklorid vagy annak acilezett származéka szempontjából, így a hidroxilamin-hidrokloridra számított termelés csak 30—40%. Ez az alacsony hozam különösen azért hátrányos, mert a hidroxilamin-hidroklorid drága és nem könnyen hozzáférhető nyersanyag, továbbá ez a kitermelés a kiindulási nátriumnitritre számítva csak 15—20%-os értéket jelent. Ismeretes továbbá, hogy a hidroxilamin-monoszulfosav nátrium-nitritből és nátrium-biszulfitból, hidroxilamin-N-diszulfon-savon keresztül 10 15 20 25 30 előállítható (E. S. Gould: Organic Reactions and Structure, Holt, Reinhart and Winston, New York, 1962/238. old.) Hidroxilamin-szulfonsavból hidroxilamin az irodalom szerint jó kitermeléssel csak savas közegben való hidrolízissel, majd az egyensúlynak oly módon való eltolásával állítható elő, hogy a szulfát ionokat báriumkloriddal lecsapják. [Rollefson, Oldershaw J. A. C. S. 54, 977 (1932)]. Hidroxilamin származékok, például oximok hidroxilamin-szulfonsavból pedig oly módon állíthatók elő, hogy a hidroxilamin-monoszulfonsav savas oldatához oxo-vegyületet adnak, ily módon tolva el az egyensúlyt az oximképzés felé. [Org. Synth. Coll. Vol. I. 318; és Org. Synth Coll. Vol. II. 205 (1932)]. Tehát a hidroxilamin-hidroklorid előállításához minden esetben szükséges: a) a szulfát-ionok eltávolítása (például bárium-szulfát alakban); b) a keletkezett híg vizes oldat energiaigényes bepárlása. Ezek a lépések jelentik a fenti módszerek hátrányait. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, amely a hidroxilamin-hidroklorid felhasználásának kiküszöbölésével egyszerű és olcsóbb nyersanyagokból oldja meg a 3^amino-izoxazol-származékok előállítását. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy 166093