166085. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-metil-3,3-defenil-4-hidroxi-hexilamin-származékok és savaddiciós sóik előállítására

5 166085 bői könnyen kikristályosítható. Az így nyert a-dl-5-acetoxi-4,4-difenil-2-nitro-heptán olvadás­pontja 126—127 °C, hexánból történő átkristályo­sítás után. 5 Analízis: számított: C 70,96, H 7,09, N 3,94, O 18,01%; mért: C 70,96, H 7,30, N 3,85, O 18,13%. 10 A fenti eljárással a-dl-normetadolt semleges permanganáttal oxidálva ot-dl-4,4-difenil-5-hid­roxi-2-nitro-hexánt kapunk. 15 2. példa a-dl-4-Acetoxi-l-metil-3,3-difenil-hexilamin előállítása 2,85 g a-dl-5-acetoxi-4,4-difenil-2-nitro-heptánt 20 és 5 g vasport tartalmazó elegyet 50 ml etanol­ban szuszpendálunk. Az etanolos szuszpenzióhoz 100 ml 5 n sósavat csepegtetünk keverés közben. A teljes mennyiségű sósav hozzáadása után a reakcióelegyet két órán át visszafolyatás közben 25 forraljuk, majd egy éjszakán át szobahőmérsék­leten állni hagyjuk. A reakcióelegyből az etanolt lepároljuk, és a visszamaradó vizes oldatot hideg 10%-os nátriumhidroxidoldattal meglúgosítjuk. A keletkezett a-dl-4-acetoxi-l-metil-3,3-difenil- 30 hexilamint, mely a lúgos vizes fázisban oldha­tatlan, elválasztjuk, és kétszer 300—300 ml éter­rel extraháljuk. Az éteres extraktumokat egye­sítjük és vízzel mossuk. Ezután az éteres extrak­tumokhoz feleslegben 10%-os vizes sósavoldatot 35 adunk, mikoris a hexüamin a savas vizes fázis­ba megy át. Ezt a savas fázist elválasztjuk, majd 14 n vizes ammóniumhidroxidoldattal meglúgo­sítjuk. A hexüamin szabad bázis kiválik, és ezt 300 ml éterrel extraháljuk. Az éteres extraktu- 40 mot elválasztjuk, vízzel mossuk és szárítjuk. Az étert vákuumban eltávolítjuk, és így egy a-dl-4-acetoxi-l-metil-3,3-difenil-hexilamint tartal­mazó olajat kapunk. Az olajat éterben oldjuk, és feleslegben éteres malemsavoldatot adunk 45 hozzá, így az a-dl-4-acetoxi-l-metil-3,3-difenü­hexilamin-maleátot kapjuk, melyet kikristályo­sítunk és szűréssel elválasztjuk. A maleátsó 165—166 °C-on olvad, metanol-etilacetát elegy­ből történő átkristályosítás után. 50 Analízis: C2 iH 27 N0 2 • C4H4O4 (441-524) képletre; számított: C 68,01, H 7,08, N 3,17, O 21,74%; mért: C 68,24, H 7,31, N 3,16, O 22,03%. 55 A fenti reakció során a sósav helyett jégece­tet alkalmazva ugyancsak a fenti vegyület ke­letkezik. 3. példa a-dl-l-Metil-3,3-difenil-4-hidroxi-hexilamin előállítása 3,00 g a-dl-5-acetoxi-4,4-difenil-2-nitro-heptán, 100 ml etanol, 100 ml 5 n vizes sósavoldat és 5 g vaspor elegyét 8 órán át keverés közben visz­szafolyatás közben forraljuk. Ezután a reakció­elegyet szobahőmérsékletre hűtjük, és az: etanolt vákuumban lepároljuk. A maradékhoz; felesleg­ben 10%-os vizes nátriumhidroxid oldatot adunk. Ily módon a-dl-l-metil-3,3-difenil-4-hidroxi-he^ xilamin keletkezik, mely a vizes lúgos fázisban oldhatatlan és kiválik. A fenti elegyet éterrel extraháljuk, az éteres fázist elválasztjuk, és a lúgos fázist ismét éterrel extraháljuk. Az elvá­lasztott éteres fázisokat egyesítjük, és egyszer vízzel mossuk. Ezután az éteres oldatot 10%-os vizes sósavoldat felesleggel mossuk, mely műve­let során a fentiekben keletkezett primer amin a savas fázisba megy át. Az éteres fázist elönt­jük, a vizes fázist 14 n vizes ammóniumhid­roxioldattal meglúgosítjuk. Az cc-dl-l-metil-3,3-difenü-4-hidroxi-hexilamint, mely a lúgos fázis­ban oldhatatlan és így kiválik. 300 ml éterrel extraháljuk, majd a lúgos fázist még egyszer éterrel extraháljuk. Az éteres extraktumokat egyesítjük, szárítjuk, és az étert vákuumban le^ párolva 0,5 g olajat kapunk, mely az oc-dl-l-me­til-3,3-difenil-4-hidroxi-hexilamint tartalmazza. A maradék olajat éterben oldjuk, és az oldaton vízmentes sósavgáz-felesleget vezetünk keresz­tül. Ily módon az a-dl-l-metü-3,3-difenil-4-hid­roxi-hexilamin-hidroklorid keletkezik, melyet leszűrünk és szárítunk. Op.: 182 °C bomlás köz­ben. Analízis: C19H25NOHCI képletre; számított: C 71,34, H 8,19, N 4,38%; mért: C 71,60, H 8,09, N 4,06%. 4. példa a-dl-l-Metil-3,3-difenil-4-hidroxi-hexilamin előállításának másik változata 3,5 g a-dl-3-acetoxi-4,4-difenil-6-nitro-heptán 100 ml tetrahidrofurános oldatát keverés köz^ ben 0,76 g lítiumalumíniumhidrid 100 ml tetra­hidrofurános oldatához csepegtetjük. A hozzá­adás után a reakcióelegyet egy éjszakán át szo­bahőmérsékleten keverjük. A reakcióelegyhez ezután feleslegben telített vizes ammóniumklo­ridoldatot adunk óvatosan az adott esetben je^­lenlevő lítiumalumíniumhidrid-felesleg és a szer­vetlen sók megbontására. Ezután a reakcióele­gyet szűrjük, és a szűrletet kétszer 100—100 ml éterrel extraháljuk. Az éteres fázisokat egyesít­jük és 10%-os vizes sósavoldatot adunk hozzá. A savas vizes fázisban oldódó a-dl-l-metil-3,3--difenü-4-hidroxi-hexilamin ebbe az oldatba megy át. Az éteres fázist elválasztjuk és elönt­jük. A savas vizes oldatot ezután 14 n vizes am­móniumhidroxi-oldat-felesleggel meglúgosítjuk, mire a lúgos vizes fázisban oldhatatlan a-dl-1--metil-3,3-difenil-4-hidroxi-hexilamin kiválik. 10 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom