166049. lajstromszámú szabadalom • Szögmérő berendezés
MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG «$r^ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS JBejelentés napja: 1971. VII. 27. (ZE-364) Olaszországi elsőbbsége: 1970. VII. 29. (53499-B/70) Közzététel napja: 1974. VII. 27. Megjelent: 1976. IV. 30. 166049 Nemzetközi osztályozás: G 01 c 1/06 ( Feltalálók; Feist Wieland mérnök, v. Chamier-Glisczirski Busso mérnök, Jena, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Carl Zeiss Jena, Jena, Német Demokratikus Köztársaság Szögmérő berendezés 1 A találmány tárgya szögmérő berendezés, amely leolvasó rendszerből és számlapból áll, utóbbin számozott fokbeosztás és ezen belül feleannyi vonással jelölt számozott húszperces osztás van. mint tízperces osztású szám, és mind a fokbeosz- 5 táshoz, mind a tízperces osztás számaihoz egy-egy, csak a leolvasandó számot szabadon hagyó nyílás (blende) tartozik. Szögek számszerű leolvasására használatos berendezések széles körben ismertek optikai leöl- 10 vasású teodilotoknál, amelyeknél a leolvasónyílásban mindig a tízperces osztás egy száma és a hozzá tartozó fok látható. Az ismert megoldást oly módon valósítják meg, hogy a tízperces osztás minden két számához egy fokot jelölő számot I5 rendelnek hozzá. Mivel az ismert osztótárcsákon minden foktartományhoz csak egy szám tartozik, a fokokat jelölő számoknak minden két tízpercosztáshoz való hozzárendelése az osztótárcsa gyártási költségeinek jelentős emelkedését eredményezi, 20 különösen az anyaskálákat illetően. Az egy számlapra felviendő fokszámok megnövekedése ezen túlmenően a szennyeződési helyek számát is növeli statisztikusán tekintve. Ismeretesek továbbá skálaleolvasó rendszerek, 25 amelyeknél a számlapon minden foktartományhoz csak egy fokszám tartozik, és a látómezőben a leolvasási helyen csak egy tízperces osztást jelölő szám látható. Ehhez azonban a tízperces osztás számait vagy az okulár képsíkjában fekvő szám- 30 lapra, vagy az osztókörre kell felvinni. A tízperces osztás számainak a számlapra történő felvitele az osztókörnél komplikált blenderendszer alkalmazását teszi szükségessé. Ez nem csupán jelentős költséggel jár együtt, hanem bonyolult technológiát is igényel. Ha a tízes osztás számai az osztókörön vannak, akkor viszont az osztókör optikai tisztátlanságainak kiküszöbölésére kell rendkívül nagy gondot fordítani, ami ugyancsak az osztókör előállításának költségeit növeli. Az ismert leolvasórendszerek általában bonyolult, drága és nehezen előállítható választóprizmákat tartalmaznak, amelyeknek választóvonala két prizmafelület által alkotott él. Ezen túlmenően, konstrukciós okokból, nem minden leolvasórendszerben lehetséges a számlapot az okulár síkjában, vagy konjugált síkjában elhelyezni. Elvileg a műszereknél az optikai középérték képzése kétféle módon oldható meg. Az egyik megoldásnál választóprizmát alkalmaznak, és ennek a leolvasó-mikroszkóp okulár képsíkjában a két osztókör képe között megjelenő éle alkotja a választóvonalat. Az osztókör és a segédskála képsíkja, valamint a blende közvetlenül a választóvonal mellett helyezkednek el. A másik megoldásnál derékszögű szögprizma átfogólapját használják fel oly módon, hogy annak egy részén tükröző felületet alakítanak ki, amelyeknek határvonala az okulár képsíkban megjelenő 166049
