166026. lajstromszámú szabadalom • Többrétegű, laminált bitumenes fedőelem és eljárás előállítására

3 166026 4 fedélszerkezet tökéletesen vízzáró, és bitumenrétegekből, valamint bitumenes fedőelem rétegekből áll. A fenti eljárás során szükségszerűen bitument kell olvasztani az alkalmazás helyén. Ehhez meg- 5 felelő terület, berendezés, tüzelőanyag és munkaidő szükséges. Ez természetesen mind többletköltséggel is jár. Túl ezen, a fenti eljárás még számos problémát jelent, például tűzveszélyt az olvasztás, szállítás vagy kiöntés közben, lánggal és a füsttel 10 történő légszennyezést, valamint meglehetősen kellemetlen szagot. Mindezek mellett a bitumen hosszas hevítése tulajdonságainak romlásához vezet, amelynek gyengébb minőségi tető, illetve burkolószerkezet a következménye. 15 A fenti hátrányok kiküszöbölésére számos megoldással próbálkoztak az úgynevezett hideg eljárás kivitelezésével. Ennek lényege, hogy a melegítés nélkül folyékony halmazállapotba vitt bitument viszik föl szobahőmérsékleten a hordozórétegre. A 20 melegítés nélkül folyékonnyá tett bitumen alkalmas oldószerrel van oldva, vagy vizes szuszpenziót alkot. Mindazonáltal ezek az eljárások nem nagyon terjedtek el, minthogy alkalmazásuk számos műszaki és gazdasági problémát vet fel. 25 A találmány szerinti többrétegű fedőelemmel olyan elemet kívánunk létrehozni, amellyel a fenti hátrányok kiküszöbölhetők, és olyan többrétegű vízzáró szerkezetek hozhatók létre, amelyekből olvasztott bitumen alkalmazása nélkül előállítható 30 az épületek, objektumok vízzáró borítórétege. Ugyancsak célunk a jelen találmánnyal olyan eljárás kidolgozása, amellyel a fenti fedőelem előállítható. A találmány szerinti fedőelem alaplemezből, az 35 alaplemez egyik vagy mindkét oldalán bitumenrétegből legalább egy erősen ragadó bitument, gumit és/vagy gyantát tartalmazó, a bitumenrétegre, illetve rétegekre laminált bitumen - keverék rétegből, valamint a bitumen - keverék rétegre, 40 illetve rétegekre felvitt eltávolítható borítólemezből, illetve lemezekből áll. A találmány szerinti eljárás a fenti fedőelemek előállítására a következő lépésekből áll. Az alaplemez egyik vagy mindkét oldalát olvasztott 45 bitumennel vonjuk be, ezzel egyidejűleg borítólemez, illetve lemezek egyik oldalát fokozottan ragadó bitument, gumit és/vagy gyantát tartalmazó bitumenkeverékréteggel vonjuk be, majd a borítólemezen levő bitumenkeverékréteget és az alap- 50 lemezen levő bitumenréteget egyesítjük. A fenti eljárásnál porózus alaplemez alkalmazása esetén a bitumennel történő bevonás előtt az alaplemezt impregnálhatjuk, illetve ha az alaplemez anyaga fém vagy műanyag fólia, felületi kezelést 55 végezhetünk. A találmány szerinti fedőelem alkalmazása tetőszerkezet vagy vízzáró burkolat készítésekor úgy történik, hogy a találmány szerinti többrétegű fedőelemet a hordozóra helyezzük, mégpedig úgy, 60 hogy az elemek egymást legalább részben fedjék, majd az átlapolt részekről eltávolítjuk a borítólemezt úgy, hogy a bitumen-keverékrétegek egymással közvetlenül érintkezzenek és összeragadván összefüggő egységes vízzáró réteget alkossanak. 65 Hasonló vízzáró elemeket alkalmaztak már eddig is. Ilyenek voltak például az olyan butilgumi lemezek, amelyek egyik oldalukon tapadó réteggel voltak ellátva, és ezen a rétegen eltávolítható borítólemez volt. Másik ilyen megoldás a gumival vagy hasonló anyaggal kevert bitumennel bevont polietilén fólia, amely szintén eltávolítható borítólemezzel van ellátva. Ezek az elemek azonban nemcsak kialakításukban és előállításukban különböznek alapvetően a találmány szerinti megoldástól, hanem alkalmazásuk is egészen más módon történik. Ezekkel az elemekkel ún. egyrétegű vízzáró rendszert lehet létrehozni, ami azt jelenti, hogy az elemekből alkotott vízzáró szerkezet az átlapolásoktól eltekintve pusztán egy rétegből áll. Másrészt a nyomásérzékeny tapadóréteg, illetve a bitumen-keverékréteg szerepe ezeknél az elemeknél csupán az elemek egymáshoz vagy a hordozóhoz történő rögzítése, és a szigetelő feladatot tulajdonképpen csak a gumilemez vagy a polimer fólia látja el. Mind a hagyományos, mind pedig a találmány szerinti bitumenes fedőelemből alkotott vízzáró rendszer meglehetősen biztonságos. Valamelyik réteg helyi hibája vagy a többrétegű szerkezet hanyag összeállítása sem okoz nagyobb problémát, minthogy a szerkezet több rétegből áll, amelyeket a helyszínen illesztenek össze. A fentiékkel ellentétben viszont az előbb említett egyrétegű vízzáró rendszer sokkal kisebb biztonságot nyújt, minthogy a lemez esetleges helyi hibái, illetve az összeállításkor elkövetett apróbb hibák a rendszer biztonságát veszélyeztetik és élettartamát csökkentik. Ugyancsak a rendszer éllettartamát csökkenti az alkalmazott tapadórétegek viszonylag kis élettartama. A hibák elsősorban a kötések helyén jelentkeznek, minthogy a vízzárást itt csupán a vékony tapadórétegek végzik. Ezek a hiányosságok az egyrétegű szerkezetnél nem igen küszöbölhetők ki, minthogy pontosan az egyrétegű szerkezet sajátosságaiból adódnak. Ezen túlmenően az alaplemezt borító viszonylag vékony bitumen-keverékréteg hátrányos tulajdonsága az is, hogy a kialakított vízzáró rétegre ható külső nyomás a bitumenkeverékréteget igen könnyen deformálja, illetve egy-egy helyről eltolja. Ez azt jelenti, hogy az adott helyen lényegében nincs vízzáró réteg. A találmány szerinti többrétegű fedőelemnél ezzel szemben ilyen külső erőhatás nem okozhat károsodást, minthogy a fedőelem a meglehetősen képlékeny bitumen-keverékrétegen kívül az alaplemezhez kötött hagyományos bitumenréteget is tartalmaz, amely a vízzárását biztonságosan elvégzi. Jelen esetben a bitumen-keverékréteg csupán a borítólemez felerősítése és az elemek egymáshoz történő könnyű és biztonságos kapcsolása érdekében van kialakítva. Ennek megfelelően vastagsága éppen csak annyi, hogy az említett feladatot megfelelően ellássa. Ez egyúttal jelentős gazdasági előnyt is jelent, minthogy a bitumen-keverékréteg meglehetősen drága. A találmány szerinti többrétegű fedőelem beépíthető bármilyen tetőszerkezetbe vagy burkoló-2