166008. lajstromszámú szabadalom • Krakkolókemence etilén- vagy szintézisgáz előállítására szénhidrogének krakkolásával

3 166008 4 a 2. ábra olyan krakkolókemencét mutat, amelynél a külső hevítést egy atomreaktor nemesgázának a krakkolókemencébe történő bevezetésével biztosítjuk. 5 Az 1 krakkolókemenee a 2, 3, 4 válaszfalakkal négy kamrára van osztva, amelyeket I, n, III, IV hivatkozási számokkal jelöltünk. Valamennyi kamrában folyékony fémfürdő, előnyösen 5, 6, 7, 8 ólomfürdő helyezkedik el, nümellett a fémfürdők io hőmérséklete, amint közelebbről az alábbiakban még részletesen ismertetni fogjuk, egymástól eltér. A 9 hőcserélőből, amelybe a 10 nyíllal jelölt iránynak megfelelően szénhidrogént, all nyíllal jelölt irányból vízgőzt, és a 12 vezetéken át hőhordó 15 közeget juttatunk, mimellett a lehűlt hőhordó közeg a 13 nyíllal jelzett irányban tud eltávozni a berendezésből, a szénhidrogén-vízgőz keveréket a 14 vezetéken keresztül a 15 hőcserélőhöz vezetjük, amelyet ä 7 fémfürdő folyékony fémanyaga kö- 20 rülvesz, és amelynek hőmérséklete kb. 500-600 C°. A 9 hőcserélőből kb. 350 C° hőmérsékleten kilépő, és a 14 vezetéken át a 15 hőcserélőhöz kerülő szénhidrogén-vízgőz keverék a 15 hőcsere- 25 lőben előmelegszik,^és a 16 vezetéken át a 17 hőcserélőbe kerül, amely a 6 fémfürdőbe bemerül: ennek a 6 fémfürdőnek a hőmérséklete kb. 750 C°. 18 vezetéken át a szénhidrogén-vízgőz terméket 30 az 5 fürdőbe vezetjük, melynek hőmérséklete 900-1000 C°, itt történik a keverék krakkolása. Az 5 folyékony fémfürdőt egy nem ábrázolt gázégő gázai hevítik, amelyeket a 19 vezetéken át vezetjük az 5 fémfürdőbe. 35 Az 5 fémfürdőben előállított forró etilén- vagy szintézisgáz a 20 vezetéken át 850 C° hőmérsékleten jut a II kamra 21 merülőcsövébe, és ott felbuborékoltatjuk, így a gáz a II kamrát a K nyíl irányában 750 C° hőmérsékleten hagyja el a 22 40 átvezetőcsövön át. Ez utóbbi a 7 fürdőbe merül, amely 500-600 C° hőmérsékletre van felhevítve, és amelyen az etilén- vagy szintézisgáz keresztül van buborékoltatva. A III kamrából a gáz 520-620 C° hőmérsékleten kerül a IV kamrában levő 23 45 átvezetőcsőbe. A 8 fémfürdőt ezzel 380 C° hőmérsékletre melegítjük fel. Az etilén- vagy szintézisgáz végül a W nyű irányában a 24 csőcsonkon keresztül kb. 400 (f hőmérsékleten egy további szerkezetbe kerül, ahol maradék hőmennyiségét 50 még leadhatja, így például a 25 tápvízelőmelegítő szerkezetbe, ahova a 26 vezetéken át vezethető, és/vagy a 27 vezetéken át a 9 hőcserélőbe, és onnan ki a 13 vezetéken át, felhasználási helyére. A tápvizet a 25 hőcserélőbe a 28 vezetéken át 55 vezetjük. Ahelyett, hogy az etilén- vagy szintézisgázt a 24 csőcsonktól a 25 tápvízelőmelegítő szerkezeten keresztül, vagy a 9 hőcserélőtől elvezetnénk, az etilén- vagy szintézisgáz hőtartalma bármilyen egyéb célra hasznosítható. A 25 tápvízelőmelegítő szerkezetben előmelegített tápvíz a 29 vezetéken át a 30 dobba jut, onnan pedig a 31 vezetéken keresztül a 32 hőcserélőhöz, amely a IV kamrában helyezkedik el, innen pedig a 33 vezetéken át ismét vissza a 30 dobhoz. Az előállított telített gőz a 34 vezetéken át a III kamra 35 túlhevítőszerkezetéhez vezethető ahonnan a forró gőz 400—550 C° hőmérsékleten a 36 vezetéken át elvezethető. A 2. ábra szerinti kiviteli példánál külső hő hozzávezetése helyett a 19 gázcső útján a 37 merülőcső van egy atomreaktorból származó hélium bevezetésére előirányozva, és ez a gáz az 5 fémfürdőn keresztül a Z nyíl irányában át van buborékoltatva, és a 38 vezetéken át az 1 krakkolókemenee egy 39 fémfürdővel rendelkező további V kamrájába van vezetve, amelyben egy további 40 hőcserélő van elrendezve, és amelyből a lehűlt hélium elvezetése a 41 csövön át történik. Ebben a kamrában az ólomfürdőként jelenlevő fémfüidő hőmérséklete 380-400 C°, úgyhogy az I kamrában uralkodó magas részleges nyomás következtében a hélium által elragadott ólomgőz az V kamra 39 fémfürdőjébe jut, és ott kondenzálódhat. Az ennek következtében fellépő ólomszükséglet, ül. többletmennyiség a 39 fürdőben az 5 fürdőhöz viszonyítva a 40 vezetéken át egyenlíthető ki. Egyébként az 1 kemence felépítése teljesen megegyezik az 1. ábrán feltüntetett kiviteli példában szereplő kemence felépítésével. Szabadalmi igénypontok: 1. Krakkolókemenee etilén- vagy szintézisgáz előállítására szénhidrogének krakkolásával, amelyben a szénhidrogén-vízgőz keverék a krakkgázzal van előmelegítve, azzal jellemezve, hogy a krakkolókemenee több kamrából (I, II, III, IV) áll, amelyek fémfürdőket (5, 6, 7, 8) tartalmaznak, amelyekben a szénhidrogén-vízgőz keveréket vezető hőcserélőcsövek (15, 17, 18) vannak elrendezve, és amelyekbe az elülső kamrából a krakkgázt a következő kamra fémfürdőjébe vezető, merülőcsövekként (21, 22, 23) kialakított vezetékek torkollnak. 2. Az 1. igénypont szerinti krakkolókemenee kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a krakkoláshoz előirányzott fémfürdőbe (5) atomreaktorból származó nemesgázt vezető merülőcső torkollik. 2 rajz, 2 ábra A kiadáséit felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 766013 - Zrínyi Nyomda 2