166002. lajstromszámú szabadalom • Eljárás telítetlen nitrilek előállítására
MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. IX. 01. (SA-2394) Olaszországi elsőbbsége: 1971. IX. 02. (28 152 A/71) Közzététel napja: 1974. VII. 27. Megjelent: 1976. IV. 30. 166002 Nemzetközi osztályozás: C 07 c 121/32 ".. •'•• Feltalálók: Dr. Fattore Vittorio vegyész, dr. Moreschini Paolo vegyész, dr. Mauri Marcello Massi vegyész, di. Notari Bruno vegyész, San Donato Milanese, Olaszország Tulajdonos: Snam Progetti S. p. A., San Donato Milanese, Olaszország Eljárás telítetlen nitrilek előállítására 1 A jelen találmány tárgya eljárás telítetlen nitrilek előállítására. Közelebbről a jelen találmány tárgya eljárás akrilnitril katalitikus előállítására propilénből, ammóniából és oxigénből vagy oxigéntartalmú gázokból kiindulva, a gáznemű termékek részleges vagy teljes visszavezetésével a körfolyamatba. Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban az akrilnitril előállítását írjuk le, habár az eljárás bármely telítetlen nitril előállítására felhasználható. Eljárások ismeretesek akrilnitril szintézisére, melyekben antimon bázis katalizátorokat alkalmaznak. Bőséges szabadalmi irodalom közli a telítetlen nitrilek szintézisének eljárását, melyekben a fent említett katalizátorokat használják. Idézzük pl. a 420 264 sz. japán, az 592 434 és 622 025 sz. belga, a 3 198 750 és a 3 338 952 sz. Egyesült Államok, valamint a 859 097 sz. olasz szabadalmat. Az említett eljárásoknál fix vagy folyékony ágyas katalizátorokat alkalmaznak. Ismeretes, hogy a fix ágynak előnyei vannak a folyékony ággyal szemben, mivel az előbbi elkerüli a részecskék egymás közötti súrlódásából, vagy azoknak a reaktor külsejére történő transzportjából eredő katalizátorveszteségeket és nem hozza létre a készülék egyes részeinek lemorzsolódását. Másrészt az is ismeretes, hogy a szintézis-reakció exoterm jellege miatt a fix ágyas katalizátorokat alkalmazó eljárásoknál a reakcióhömérsékletet kontrollálni kell a túlhevülés elkerülése miatt. 5 Erre a célra jelenleg gőzt alkalmazunk. Az említett gőz nem vezethető vissza a szintézisreaktorba, mivel a reakciótermékeket általában vizes kénsavoldatokkal kezelik az ammónia eltávolítása céljából, majd pedig vizes kezelés következik 10 a kondenzálható termékek (akrilnitril, acetonitril, akrolein, hidrogéncianid) kinyerésére, az említett úton a reaktorba táplált gőz is kondenzál. Ezért szükséges, hogy újra gőzt vezessenek a reaktorba, ami jelentősen megnöveli a berendezési 15 költségeket. Miközben a hőmérsékletszabályozás megkönnyítésére könnyen reciklizálható anyagokat használtunk, meglepő módon azt találtuk, hogy ha a szintézishez a propilént, ammóniát és oxigént vagy oxigéntartalmú gázt együtt tápláljuk be a 20 szintézisreaktort elhagyó, vízben nem kondenzáló egy vagy több gáz teljesen vagy részlegesen visszavezetett mennyiségével, váratlanul megnövekszik az akrilonitrilképződéssel szembeni szelektivitás és ezzel együtt a hozam. 25 A szintézisreaktort elhagyó, vízben nem kondenzáló gázok főleg széndioxidból, szénmonoxidból, nitrogénből, argonból és 1-4 szénatomszámú telített szénhidrogénekből állnak. Hozam alatt a propilén konverziós termékének 30 az akrilonitrillel szembeni szelektivitását értjük. 166002
