165968. lajstromszámú szabadalom • Forgatható nagyfeszültségű impulzus kisütú

3 165968 4 kisugárzó katód stroboszkópikus helyzetének sta­bilizálása. Ezen intézkedések egyidejű realizálása a forgatható kisütő ismert konstrukcióinál elvileg lehetetlen, mivel egymást kizárják. A skála át­mérőjének növelése azt eredményezi, hogy a; katód 5 kerületi sebessége megnő, ami stroboszkópikus helyzetének stabilitását csökkenti. Ez a követ­kezőkre vezethető vissza. A katód forgásakor az elektronsugarat kisugárzó katódpont és az elektron­nyalábot felvevő anódpont között keletkező plaz- 10 maoszlop térben elfordul és megnyúlik. Ugyan­akkor az áramfeszültség jelleggörbe alakulása pél­dául a stacionárius kisülési cső esetéhez viszonyítva alapvetően megváltozik. Az oszlop ellenállása nő, az áram csökken, a feszültségvisszatérés az elektrá 15 dákon olyan sebességgel megy végbe, amely jelentősen (többszörösen) túlszárnyalja a nagy­feszültségű impulzusgenerátor áramkörében kiala­kuló feszültségesés növekedési sebességét. A plazma fényösszetevője olyan időpontban szűnik meg, 20 amikor a nagyfeszültségű impulzusgenerátor áram­körében lévé energiatartalék még elegendő a szikraköz újabb átütésére. A nagyfeszültségű gene­rátor egy impulzusa tehát nem egy, hanem két, három vagy több kisülést eredményez. A katód 25 strobszkópikus helyzete széles tartományban in­stabillá válik és ez a pontos leolvasást szinte lehetetlenné teszi. Minél nagyobb a kisütő kerületi sebessége, annál rosszabb a helyzet. Éppen az említett hátrányok miatt szorították 30 ki az autó-vevőszolgálatból a forgatható kisütőket az olyan drágább, bonyolultabb, viszont pontosabb berendezések, mint az oszcilloszkópok, jelző­műszerek és neon-ívlámpás berendezések. Az ismert forgatható kisütő fő hiányossága 35 tehát a kis pontosság, mivel a nagyobb kerületi sebességeknél a forgó katód és az álló gyűrűanód között képződő többszörös kisülés nem teszi lehetővé a kisülési paraméterek pontos rögzítését, és a kerületi sebesség növekedésével a nagy- 40 feszültségű impulzus a szükségesnél nagyobb ki­sülési frekvenciával üti át a szikraközt. Az ismert kisütök további hiányossága, hogy összehasonlító alap szerinti ellenőrzésre való al- 45 kalmazás szempontjából az áramhozzávezetés konst­rukciója nem racionális. Ebben az esetben ugyanis az áramot a két elektródapárhoz egymástól függet­lenül kell hozzávezetni, vagyis a nagyfeszültség hozzávezetés az egyes katódoknál külön-külön 50 történik. Az ismert konstrukcióknál az áram­hozzávezetés kollektorkeféken át vagy csúszó­érintkezők segítségével történik. Az első esetben a kefeszerkezet nagyobb kopása 55 és szennyeződése figyelhető meg. Ez a működést megbízhatatlanná teszi, és a szükséges megelőző karbantartás nagy időráfordítást igényel. A második esetben, vagyis a csúszóérintkezők alkalmazásánál probléma a nagyfeszültségű impulzus energia- 60 vesztesége a csúszóérintkező légrésen való átme­netkor, továbbá a gyűrűérintkezők nagyobb réz­felhasználása, valamint a jelzőszikra skálamenti helyzete pontosságának és stabilitásának ugrásszerű romlása. 65 A találmány célja olyan, konstrukciós szem­pontból egyszerű forgatható kisütő létrehozása, amelynek az anód és a kommutátor konstrukció­jának megváltoztatásából eredően az ismert ki­sütőkhöz képest nagyobb a pontossága. A kitűzött célt olyan forgatható kisütővel érjük el, amelynek tengelye és ezen elrendezett forgó­tárcsája van, a forgótárcsa a kerületén katódot, valamint leolvasó skálát hordoz, amely a forgó­tárcsát a kerülete mentén légrés tartása mellett veszi körül, mikoris a találmány szerint a forgó­tárcsán a katóddal egytengelyűén elrendezett és azzal szikraközt képező anód van, és a tengely homlokoldalához az anódra és a katódra nagy­feszültségű impulzusokat vezető kommutátor van csatlakoztatva. A kommutátornak célszerűen szén­rúdelektródja van, amely axiális irányban rugóval van a tengely homlokoldalához szorítva. A katód és az anód előnyösen a forgótárcsa kerületén elrendezett szigetelő betétben van elhelyezve, amelynek a szikraközt metsző csatornája van. Az ilyen konstrukciójú forgatható kisütő, új szikrakijelzésű jelzőműszert képvisel. Maximális egy­szerűség és gazdaságosság mellett igen hatásos, nagy pontosságú leolvasásos ellenőrzést tesz lehetővé. Az üyen műszer gépjárművek gyújtóberendezéseinek vizsgálatára a legalkalmasabb. Ebben az esetben eredményesen és gazdaságosan helyettesíti a neonstroboszkópot vagy az oszcilloszkópot. Ezen túlmenően messzemenően alkalmazható tömegtermelési minőségellenőrzéshez és labora­tóriumi kutatásokhoz. Az ismertetett forgatható kisütő fő előnyei a következők: -a forgó kisütő alkatrészeinek kis száma és előállításuk egyszerű volta egyszerű konstrukciót biztosít, -pontossága nagyobb az összes eddig ismert forgatható kisütő konstrukciókénál, és 150m/s-nál a gyűrűskála 0,2 fokának felel meg: -a forgatható kisütő élettartama gyakorlatilag korlátlan, -a kiszolgálás egyszerűsége megfelelő szerelés esetén üzem közben teljesen szükségtelenné tesz bármiféle javítást vagy alkatrészcserét, — a forgatható kisütő különféle berendezésekben alkalmazható. A találmány szerinti forgatható kisütő a leg­különfélébb készülékekben alkalmazható kijelző­műszerként, a tömeggyártási technológiai műveletek ellenőrzősére szolgáló erősen specializált berende­zésektől kezdve a laboratóriumi és kutatási célokra alkalmazott eszközökig. A készülék a legelőnyösebben gépjárművel gyújtórendszereinek vizsgálóberendezéseinél hasz­nosítható. Alkalmazásával gyorsan, pontosan és kényelmesen vizsgálható: -az önműködő centrifugál- és vákuumgyújtás­állítás karekterisztikája mind pontonként, mind integrálisi eljárással, 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom