165955. lajstromszámú szabadalom • Meridiánkereső
5 165955 6 körül ugyancsak elfordulóan van kiképezve és az elfordulás mértéke itt is óra, fok vagy egyéb egységben, 4 segédkörön leolvasást biztosító 5 index-el van ellátva. Szükséges, hogy a találmány szerinti műszernél a geodéziai távcső látószöge nagyobb legyen, mint 120 ívperc és a geodéziai távcsövet tartalmazó teodolit alkalmas legyen a zenithez közeli magassági szögek észlelésére. Szükséges továbbá, hogy a szállemez tetszőleges erősséggel megvilágítható legyen. Ez esetben a pólus közelében a látómezőben a polárissal együtt látszó Sí csillag mellett még egy másik S2 csillagot is választunk. A P pólussal a két csillag SiS2 P gömbháromszöget alkot, ahol Sí S2 a két csillag szögtávolsága, SiP= §i, S2P = §2 a pólustávolságok és 9U 8 2 <l/2 látószög (4. ábra). SJSJJP gömbháromszög 24 csülagora alatt P körül 360°-os fordulatot tesz a Föld tengelykörüli forgása következtében. Ha előre elkészítünk egy az SiS2 P gömbháromszöggel a látómezőben fedésbe hozható S'i S'2 P' háromszöget és S'i S' 2 -t a két látható SjS2 pontra illesztjük P' egybeesik P-vel és ezáltal P helyét az éggömbön meghatároztuk. A mérés menete a következő. A szállemezen levő S\ S'2 pontokat ráillesztjük az S^ csillagokra. Ehhez a művelethez a vízszintes és magassági paránycsavarok, valamint a szállemez ismételt forgatása szükséges. Ha a műszer felállítása és az S\ S'2 ráállítás (S,S2 )-re helyes, akkor szálkeresztünk középpontja a pólus irányába néz és az SiS2 csillagok látszólagos elmozdulását elegendő csupán a szállemez elforgatásával kompenzálni. A vízszintes körön leolvashatjuk a meridián irányértékét. A magassági körön a refrakció figyelembevétele mellett leolvashatjuk a földrajzi szélességet. A szállemez elforgatásának mértékéből megállapítható a helyi csillagidő, illetve a földrajzi hosszúság, ha ismerjük a greenwichi csillagidőt. A szállemezen feltüntetett csillagképeket a következőképpen határozzuk meg. Legyen a távcsőobjektív fókusztávolsága f, az Sí csillag pólustávolsága §t , a rektaszcenziója RAi, az S2 csillag pólustávolsága <? 2 , a rektaszcenziója RA2 . 9t =90°-6 1 §2 = 90°- 6 a ahol Slt 6 2 az S t és S 2 csillagok deklinációi. Sx és S 2 rektaszcenzióinak különbsége A a = RA2 - RAi Sí, 52 és Aa ismeretében a szállemezen megadhatók az S'i és S'2 pontok derékszögű koordinátái. Essen P' a szálkereszt középpontjába, S'i a szálkereszt vízszintes tengelyére, akkor S'lx =ftg9i s'ly =o "és S'2x =ftg§ 2 cosAa S'2y = ftgg2 ^Aa Mivel a Föld forgástengelyének iránya évente !0 mintegy 30"-el változik és ezáltal a pólus körül látszólagos körpályán mozgó poláris csillag pólustávolsága is évente 30"-el módosul, ezért a mért értékeket korrekcióval szükséges ellátni. A pólusváltozás irányának és nagyságának ismeretében ez 15 az alábbi képlet megoldásával vagy célszerűen szerkesztett táblázatból kivett adatok felhasználásával érhetjük el. Legyen Sj kezdeti pólustávolsága §0 , mindenkori pólustávolsága q, kezdeti rektaszcenziója 20 a 0 , mindenkori rektaszcenziója a. A kezdeti pólusirány P, amely definiálja az m meridiánt is. Egy későbbi időpontban a pólusirány P', a meridián m'. M' az m' meridián és P almukantarátjának metszéspontja. A pólusirány változás PP'. E 25 vektor komponenseiből nyerhetjük az A és ip korrekciót: AA-t és A<p-t, valamint az Sj helyi óraszögének korrekcióját: At-t (6. ábra). Legyen a0 — a = Aa A gömbháromszög oldalaira vonatkozó cosinus tétel értelmében felírhatjuk: Cos (PP') = cos? cosg „+ sing sing 0 cosAa 35 PP' vektor PS'-el bezárt szögére pedig: sing sin A a 40 sin a = sin (PP') A helyi csillagidőt jelöljük 0-val, akkor 45 t = fl-o0 tp = t-K = 0-(K-ü!o) Mivel P'M' a meridiánsíkban van, ezáltal M'P = AA' 50 sinAA' = sin (PP') sin tp A cos effektus miatt az északi irány korrekciója 55 A A' AA= . sin z A földrajzi szélesség korrekciója 60 tg A <p = tg (PP') cos tp A helyi óraszög korrekciója pedig 65 At = t-Aa 3