165930. lajstromszámú szabadalom • Hőrelágyuló formázómassza alaktestek készítéséhez
3 165930 4 karboxil-csoport, 2—10 szénatomos alkilkarboxicsoport, 2—5 szénatomos aciloxi-csoport vagy egy vinilgyök — homo- vagy kopolimerizátumát alkalmazzuk. Polimerként felhasználhatók továbbá előnyösen ciklikus éterek homo- vagy kopolimerizátumai is. 5 Adalékanyagként bevált továbbá 4—12 szénatomos lineáris, alifás karbonsavból és 2—8 szénatomos a,co-diolból készült poliészterek alkalmazása is. A találmány szerinti formázó masszát előnyösen úgy állítjuk elő, hogy a massza polimer JQ alkotórészeit a szokásosan alkalmazott oxidáció-, hő- és fénystabilizátorokkal, továbbá a szervetlen gócképző szerrel nagy fordulatszámú keverőben (kb. 1000-2000 ford./perc) összekeverjük és 150—240 C° közötti hőmérsékleten, előnyösen 15 170-220 C°-on extruderben granuláljuk. A fentiek szerint előállított granulátumból a polioximetilén szferolit-nagyságának megállapítására meghatározott körülmények között filmet állítunk elő. (L. az 1. példát.) 20 A filmet polarizációs mikroszkóp alatt vizsgálva meghatározhatjuk a polioximetilén közepes szferolit-nagyságát. Ha a szferolit-nagyság nem esik a találmányban alkalmazandó tartományba, akkor a gócképző szer mennyiségének és/vagy szemcse- 2 5 nagyságának megváltoztatásával és/vagy más keverékaggregátum alkalmazásával a szferolit-nagyságot a kívánt tartományba tartozó értékre állítjuk be. A szferolit-nagyság növelésére például csökkenthetjük a szervetlen gócképző szer kon- 30 centrációját vagy növelhetjük e szer részecskenagyságát. A kisebb szferolitok előállítására ennek megfelelően növelhetjük a magképző szerek koncentrációját vagy csökkenthetjük e szerek részecskenagyságát. 35 Az említett filmben a polioximetilénben diszpergált polimerek részecskenagyságát adott esetben fáziskontraszt-mikroszkóppal is megvizsgálhatjuk. A diszperz fázis részecskenagyságát szintén számos paraméter, így például az összekeverendő polimerek faj- 40 tája és koncentrációja, a keverési hőmérséklet, a polimerek olvadék-viszkozitása és a keverékaggregátum minősége befolyásolja. Éppen ezért előnyösnek bizonyult a keverési feltételek részecskenagyság szerinti optimalizálását az említett mikroszkópos 45 módszerrel végezni és vezérelni. Adott polioximetilén szferolit-nagysága nagymértékben függ a kristályosításnál alkalmazott nyomás- és hőmérsékletviszonyoktól. Ennek illusztrálására az alábbi 1. táblázatot mutatjuk be: 50 1.táblázat 98 súly% trioxánból és 2 súly% etilénoxidból készített kopolimer szferolit-nagysága (redukált specifikus 55 viszkozitás: 0,73 dl • g-1 ) Gócképző szer Szferolit-nagyság (mikronban) fajta mennyiség az alábbi körülmények között (súly%) történt kristályosítás után 60 150 C°, lat 80 C°, 50 at 419 124 Talkum 0,005 125 39 Talkum 0,01 88 27 65 Polioximetiléneken a találmány szerint formaldehid vagy a formaldehid gyűrűs oligomerjeinek, előnyösen a trioxánnak, a homo- vagy icopolimerjeit értjük. Homopolimereken a formaldehid vagy a formaldehid egy gyűrűs oligomérjének olyan polimerjeit értjük, amelyeknek OH láncvégi csoportját kémiai reakcióval, például észterezéssel vagy éterezéssel lebontás ellen stabilizáltuk. Polioximetilénként elsősorban trioxánból és 3-5 gyűrűtagú gyűrűs éterekből, előnyösen epoxidokból. és/vagy 5—11, előnyösen 5—8 gyűrűtagú gyűrűs acetálokból és/vagy lineáris poliformálokból, például polidioxolánokból előállított kopolimereket alkalmazunk. Trioxánnal történő polimerizáláshoz használható komonomerekként előnyösen az alábbi általános képletű vegyületeket alkalmazzuk: CH2 -(CHR) x -[0-(CH 2 ) z ] y -0 A képletben R hidrogénatomot, 1-6, előnyösen 1—3 szénatomos alifás alkilcsoportot vagy fenilcsoportot jelent, x jelentése abban az esetben, ha y = 0-1 -3-ig terjedő egészszám, y jelentése abban az esetben, ha x = 0 és z = 2 valamely 1-3-ig terjedő egészszám, z jelentése abban az esetben, ha x = 0 és y = 1 valamely 3—6 közötti egészszám, előnyösen 3 vagy 4. Gyűrűs éterként különösen előnyösen alkalmazhatunk etilénoxidot, hasonlóképpen jól használható a sztiroloxid, propilénoxid és epiklórhidrin. Gyűrűs acetátként különösen előnyösen alkalmazhatunk glikolformált (1,3-dioxolánt), butándiolformait (1,3-dioxepánt) és diglikolformait (1,3,6-trioxokánt). Hasonlóképpen célszerűen használható a 4-klórmetil-l,3-dioxolán és a hexándiol-forrnál (1,3-dioxonán). A trioxánkopolimereket a primer alkohol-végcsoportokig történő hidrolitikus lebontással stabilizáljuk a hőb omlás ellen. A találmányban alkalmazandó polioximetilének redukált specifikus viszkozitása 0,07-2,50 dl • g"', előnyösen 0,14-1,20 dl • g"1 . (A viszkozitást a polioximetilén 2 súly% difenilamint tartalmazó butirolaktonos oldatában mérjük 140 C°-on. Az oldat polioximetilén-koncentrációja 0,5 g/100 ml.) A polioximetilén krisztallit-olvadáspontja 150-180 C°, előnyösen 150-170 C°. A találmányban alkalmazott polioximetilén sűrűsége 1,40-1,45 g • mT1 . (A DIN 53 479 sz. szabvány szerint mérve.) A találmány szerint előállított formázó massza adalékanyagaként tág értelemben olyan polimerek alkalmazhatók, amelyek lágyulási hőmérséklete az adott esetben alkalmazott polioximetilénkrisztállit olvadáspontjánál kisebb, előnyösen +50-+I6OC0 , dermedési hőmérséklete pedig -I2O-+3OC0 , előnyösen -80 - 0 C° között van. Ilyen vegyületre példaként az alábbiakat említjük meg: 1. a-olefinek homo- és kopolimerjei, így polietilén, etilén/propilén kopolimer, etilén/akrilsav-2
