165923. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hibrid gabonavetőmagvak előállítására
3 165923 4 markírozzuk, amely elszíneződés a következő generációban is élesen jelentkezik, és így az apai valamint az anyai vonal learatása után is a gabonamagvak színükben könnyen megkülönböztethetően elütnek egymástól. 5 A találmányi gondolathoz tartozik az a felismerés is, hogy az előállított hibrid utódok learatása, esetleges kicséplése és tisztítása után a színeikben eltérő gabonaszemeket, valamilyen színre érzékeny szelektáló készüléken egymástól 10 megbízható módon szét lehet választani. Ennek során az anyai vonalon termő szemek szolgáltatják a kívánt hibrid vetőmagot, míg a színében ettől eltérő apai vonal termése kiselejtezhető. A kitűzött célnak megfelelően a találmány 15 szerinti eljárás hibrid (heterózis) gabonavetőmagvak előállítása, ahol a heterózis hatás kiaknázása a citoplazmás himsterilitás módszerével történik, azon alapul, hogy az előállítandó hibrid szülői közül az egyikbe markírozást szolgáló 20 színgént visszünk be, ezután a szülőket összekeverve elvetjük és ezáltal a szülővonalak növényegyedeit egymáshoz optimális közelségbe juttatjuk, a termést mégérésekor betakarítjuk, a gabonaszemek kinyerése után pedig a hibrid- 25 szemeket a tiszta vonal szemeitől különválasztjuk. A találmány szerinti eljárás további ismérve, hogy a színgént a szülők egyikébe, előnyösen visszakeresztezés útján visszük be. A gabonaszem lisztes részét képező endospermium eredeti szí- 30 nének megőrzése érdekében a markírozásra a gabonaszem terméshéját (pericarpiumot) színező színgént alkalmazunk. A szülővonalak összekevert elvetésekor a hib- 35 ridmagot termő anyavonal magvait nagyobb arányban, a virágport szolgáltató öntermékenyülő apavonal magvait kisebb arányban alkalmazzuk. A betakarítás után a hibridszemek különválasztását színszelekcióval, pl. fotoelektromos úton végezzük. 40 A találmány szerinti eljárás az eddig ismert hibrid vetőmag előállítási módszerekhez viszonyítva számos előnnyel rendelkezik. Ezek legfontosabbja az előállítás egyszerűsége, tehát hogy az apai és anyai vonalak vetőmagjait 45 összekeverve lehet elvetni és a termést együttesen lehet learatni. Az összekevert elvetésnek köszönhető, hogy a hibridet szolgáltató szülők közvetlenül egymás szomszédságába kerülnek, és ezáltal a megtermékenyülés nagy biztonsággal végbe- 50 megy. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fölhasznált vetőmagból semmi nem megy veszendőbe, illetve hogy az előállítani szándékolt hibrid vetőmag terméshozama minden eddiginél jobb. 55 Kedvező a módszer azért is, mert a kívánt terméseredmény eléréséhez aránylag kevés apanövényt és viszonylag sok anyanövényt lehet meghatározott területre elvetni. Ez a körülmény ugyancsak nagymértékben javítja a terméshozamot, 6 Ö mivel a hibrid vetőmag szemei éppen az anyanövényeken teremnek. A találmány szerinti eljárás nagyfokú gazdaságosságát az biztosítja, hogy a színgénnel markírozott szemeknek a többiektől való külön- 65 választása megbízhatóan „automatizálva" az eljárás végső fázisában történik, és ezért sem vetéskor, sem pedig az aratáskor, sem különleges intézkedések végrehajtására, sem különleges technikai megoldások bevezetésére nincsen szükség. A találmányt kiviteli példa kapcsán mutatjuk be közelebbről. Példaképpen a hibrid búza előállítására ismételten elvégzett kísérletet ismertetjük. Ismeretes, hogy a búzafajták általában fehér, sárga vagy világos barna árnyalatú szemszínűek. Létezik azonban egy speciális feltűnően bíborvörös szemszínű típus is. Ez a különleges szín a búzaszem terméshéját, az űn. pericarpiumot festi meg és ezáltal a szemek igen jól fölismerhetővé, illetve megkülönböztethetővé válnak. Ez a bíborvörös színeződésű pericarpium a generációkon keresztül örökletesen továbbadódik. Annak ellenére, hogy a heterózishatás kiváltása érdekében létrehozandó markírozás elvileg tetszés szerint végrehajtható akár az anyavonalba, akár az apavonalba bevitt színgénnel, tapasztalataink szerint kedvezőbb, ha az apai vonalat markírozzuk. A fölcserélhetőséget az biztosítja, hogy az említett színgén csupán a pericarpiumot festi meg, míg a gabonaszem lisztes részét képező endosperium színe változatlan marad. Ez egyben annyit jelent, hogy a gabonából őrölt liszt a megszokott fehér színű lesz. Egyébként azért is kedvezőbb az apavonal markírozása, mert a hibrid vetőmagot az anyanövények termelik, és ezek jutnak el a vetőmagot ténylegesen fölhasználó mezőgazdákhoz, akikben a hagyományos színű magvak nem keltenek bizalmatlanságot. A tapasztalat szerint az apavonalba bejuttatott színgének következetesen öröklődnek és az apavonal termésében tisztán fenn is maradnak. Az apanövények ugyanis saját virágporukkal saját bibéjüket „öntermékenyítik" és így jönnek létre az apai vonal terméseként jelentkező markírozott színű szemek. Az ugyanilyen virágporral megtermékenyített anyai növényegyedek az eredeti markírozatlan színű hibrid szemeket termik, mert a terméshéj színe anyai úton adódik tovább. Tapasztalataink szerint a színgének segítségével létrehozott markírozás módszere elvileg valamennyi gabonafajtánál alkalmazható, és segítségével jó minőségű és megfelelő mennyiségű hibrid vetőmag állítható elő. Mindegyik gabonánál egyaránt lehetőség van a hibridszülők bármelyikébe történő színgén bejuttatásra, amelyet célszerűen minden esetben visszakeresztezéssel hajthatunk végre. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás hibrid (heterózis) gabonavetőmagvak előállítására, melynél a heterózishatás kiaknázása a citoplazmás himsterilitás módszerével történik, azzal jellemezve, hogy az előállítandó hibrid szülői közül az egyikbe markírozást szolgáló színgént visszünk be, ezután a szülőket összekeverten elvetjí'k, és ezáltal a szülővonalak 2
