165915. lajstromszámú szabadalom • Hővillamos gyújtószerkezet fénycsővekhez

3 165915 4 biztosabban begyújtja a fénycsövet. Ha a fénycső mégse gyulladna be, akkor a katódok újramelegítéséhez elegendő idő áll rendelkezésre. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő konstrukció lényeges szerkezeti elemei a kereskedelmi forgalomban beszerezhető alkatrészek, melyeket adott esetben könnyen át lehet alakítani úgy, hogy a kívánt feladat ellátására alkalmasak legyenek. Ennek következtében a találmány szerinti megoldásnak megfelelő konstrukció előállítási ára lényegesen kisebb a korábbi, azonos célú konstrukciókhoz képest. A szerkezeti elemek úgy vannak megválasztva, hogy azok kevés beszabályozást igényelnek, ugyanakkor működésük biztonságos. A talámány szerinti szerkezet pontos gyújtást biztosít, élettartama hosszú, és az általa begyújtott fénycső hosszú élettartamát is biztosítja. A találmány szerinti gyújtószerkezetben a már említett hőmérsékletváltozásra elmozduló elem egy pillanatkapcsoló érintkezőit zárt helyzetben tartja, amikor a hozzácsatlakoztatott, a kapcsolót működtető elem kezdő hO helyzetben van (lásd a 9. ábrát), de nyitja az érintkezőket akkor, amikor a működtető elem hl helyzetbe kerül és ezáltal a fénycsövet begyújtja. Majd a működtető elem egy adott pályaszakaszon halad végig, mielőtt elérné stabil h4 helyzetét. Ha a hőmérsékletváltozásra elmozduló elem lehűl annak következtében, hogy a fénycső nem gyulladt be, a működtető elem h3 helyzetbe tér vissza, amely a hO és a hl helyzet között van, és ebben a h3 helyzetben az érintkezők újra zárnak és ilyenkor uj gyújtási, illetve előmelegítési ciklus kezdődik. A h4 helyzet a h.2 és h3 helyzet között van. A hőmérsékletváltozásra elmozduló elem hely zete a pillanatkapcsoló érintkezőinek nyitásakor nem esik össze azzal a helyzettel, amelyet az akkor foglal el, amikor az érintkezők zárnak, é& igy ki lehet küszöbölni a fénycső túl rövid időközökben bekövetkezhető ki- és bekapcsolását, amelyek egyaránt károsak mind a gyújtószerkezetre, mind pedig a fénycsőre. A pillanatkapcsoló érintkezőinek kikapcsolása után meg lehet figyelni azt, hogy a hőmérsékletváltozásra elmozduló elem továbbmozdul, és így — ha a fénycső nem gyulladna be valamely okból — az újra zárást előidéző helyzet elfoglalásához több időre van szüksége. Ez akkor történik, amikor a fénycső begyújtása nem történt meg, és igy az érintkezőket ismét zárt helyzetbe kell juttatni. Ennek az intézkedésnek eredményeképpen a fénycső kapcsolási ciklusa hosszabb lesz, ezáltal az újragyújtásnál kellő idő áll rendelkezésre az elektródák előmelegítésére, és így a gyújtó szerkezet működése jobbá, élettartama pedig hosszabbá válik. A találmány szerinti megoldással azt a további célt is kitűztük, hogy olyan gyújtószerkezetet hozzunk létre, amelyben a gyújtást szabályozó elem helyzetét a környezeti hőmérséklet függvényében kompenzáljuk, mégpedig egy további hőre érzékeny kompenzáló elem segítségével. Igy a korábban is ismert megoldásokhoz képest a találmány szerinti gyújtószerkezet lényegesen hosszabb ideig tud Tcellő pontosságú fénycsőgyújtást végrehajtani, és a ki- és bekapcsolás 5 nem függ a környezeti hőmérséklet változásától. A találmány szerinti gyújtószerkezet előnyös kiviteli alakjában a hőmérsékletváltozásra elmozduló elemek közül legalább az egyik bimetal. A találmány szerinti gyújtószerkezetet és a 10 fénycsövet összekapcsoló villamos kapcsolás a lehető legegyszerűbb kivitelű is lehet, elegendő a bimetált az elektródák fűtését végző áramkörbe beiktatni. A találmány szerinti megoldás további előnyös 15 kiviteli alakjánál a hőre érzékeny bimetál spirál alakban van kialakítva. Ezzel az előnyös kiviteli alakkal a szerkezet méreteit az egyenes bimetálhoz viszonyítva csökkentettük, és az is lehetővé vált, hogy viszonylag 20 kis árammal táplálva a gyújtószerkezetet, mégis hatásosan vezéreljük az érintkezők nyitását. A találmány szerinti megoldást a továbbiakban az alábbi részletes leírásban kiviteli példák kapcsán, a leíráshoz mellékelt rajzok alapján 25 részletesen ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti, tartórészre szerelt gyújtószerkezet kiviteli alakjának vázlatos rajzát, az 30 la. ábra az 1. ábra szerinti szerkezetnek egy további változatát, a 2. ábra az 1. ábra szerinti szerkezet IMI. vonal menti metszetét, a 3. ábra az 1. ábra szerinti gyújtószerkezet egy 35 további kiviteli változatának vázlatos rajzát, a 3a. ábra a 3. ábra szerinti gyújtószerkezet további változatának vázlatos rajzát, a 4a. ábra a gyújtószerkezetben alkalmazott bimetál egy kialakítását, a 40 4b. ábra a bimetál spirál alakú kiképzését, a 4c. ábra a gyújtószerkezetben alkalmazott bimetál egy további kialakítását, az 5. ábra az 1. ábra szerinti gyújtószerkezet egy további kiviteli alakjának vázlatos rajzát, a 45 6—8. ábrák a találmány szerinti gyújtószerkezet és az általa szabályozott fénycső különféle villamos kapcsolási rajzait, és a 9. ábra a gyújtószerkezet működtető elemének helyzetét és a bimetál hőmérsékletét az idő 50 függvényében ábrázoló diagramokat szemlélteti. Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknak megfelelően 1 bimetált 9 kapcsokra csatlakoztatott villamos áram fűti. Az 1 bimetál 10 szigetelőtúskó 55 közvetítésével 4 kompenzáló lemezre van felerősítve. A 10 szigetelőtúskó termikus és villamos szigetelést biztosít. Ezen szerkezeti elemek anyaga önmagában ismert, és ezért természetes, hogy a szigetelőtúskó anyaga akár 60 lakkal átitatott szövedék, akár kerámiai anyag is lehet. A 4 kompenzáló lemez másik vége 8 tartórészhez van rögzítve 5 rögzítőszerelvény segítségével. Az így kialakított szerkezeti elrendezés biztosítja, hogy az 1 bimetál saját 65 felmelegedése esetén behajlik, és így a bimetál 2