165908. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés növények, főleg facsemeték nevelésére, valamint a kifejlődött csemeték ültetésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI 165908 LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1972. X. 02. (EE-2059) A 01 g 9/10 Közzététel napja: 1974. VI. 28. :'•'"' .-"^ Megjelent: 1976. III. 31. :' ""•• —-'-"'•'' Feltalálók: Vilcsek János igazgató 47%, Mátrafüred, Kovács Tibor műszaki tanácsadó 23%, Gyöngyös, Újvári Ferencné tudományos munkatárs 20%, Mátrafüred, Grócz István lakatos 5%, Gyöngyös, SzóTce Ferenc lakatos 3%, Adács, Kis Ferenc esztergályos 2%, Mátrafüred Tulajdonos: Erdészeti Tudományos Intézet, Budapest Eljárás és berendezés növények, főleg facsemeték nevelésére, valamint a kifejlődött csemeték ültetésére 1 2 A találmány eljárás és berendezés növények, főleg facsemeték nevelésére, valamint a kifejlődött csemeték ültetésére. A találmány előnyösen erdősítéseknél és fásításoknál alkalmazható. Az erdősítéshez használt csemetéket általában 5 igen munkaigényes technológiával, csemetekertekben nevelik. A csemetetermelés korszerűsítésére irányuló törekvések során azonban a hagyományos módszereket egyre fejlettebb eljárások váltják fel. Hazánkban pl. eredményesen alkalmazzák néhány 10 éve a hidegágyas csemetenevelést, sok országban (USA, Svájc, Japán, Finnország) pedig 8—12 cm hosszú burkolt gyökérrel termelik a facsemetéket. A hidegágyas nevelés hátránya, hogy egy év 15 után a csemetéknek csak kis hányadát lehet közvetlenül kiültetni, a nagyobb hányadot iskolázni kell. A munkaigényesség tehát részben továbbra is fennáll. Az is hátrányos ennél az eljárásnál, hogy a csemete kiemelésekor a hajszál- 20 gyökerek egy része letépődik, az osztályozás, számlálás, szállítás és ültetés során a gyökerek gyakran kiszáradnak. Az ültetés rövid időre (tavasszal a rügyfakadásig tartó, ősszel a lombhullás után kezdődő időszakra) korlátozódik. 25 Az ismert ültetőgépek az ültetést hasítékban végzik. Ültetés után a hasítékot tömörítőtárcsák nyomják össze. Kötött talajon, főként szárazság esetén, gyakran repedések keletkeznek a tömörített hasíték vonalában, s ennek következtében 30 elszakadnak a kiültetett csemeték gyökerei. Az ilyen csemeték az esetek többségében el is pusztulnak. A hidegágyas csemetenevelésnél lényegesen korszerűbb a burkolt gyökerű csemetenevelés. Ennél az eljárásnál különböző fóliák, antiszeptikus papír stb. képezi a burkolatot, amely a csemeteneveléshez szükséges táptalajt körülveszi. A burkolat többnyire körszelvényű, azonban ettől eltérő szelvény is célszerű lehet. így pl. az 1 657 487 sz. NSZK szabadalom hatszögletű, méhsejtelrendezésű burkolatot ajánl a nagyüzemi csemeteneveléshez. Az egyes sejteket itt vízoldható ragasztás köti össze, míg magukat a hatszögletű burkolatokat vízoldhatatlan ragasztás tartja össze. A 156 435 sz. magyar szabadalom olyan eljárást ismertet, amelynél a burkolat két fóliaszalag szakaszos összehegesztése (ragasztása) révén jön létre. Ez a megoldás általában csak olyan helyeken használható, ahol a gyorsan fejlődő „palánták" nem igényelnek tartósabb burkolatot, így pl. a mezőgazdaságban, konyhakertészetben stb., mivel itt a nevelési időszak lényegesen rövidebb, mint a facsemeték esetében. Hátrányuk az így készített táprudaknak, hogy gyakorlatilag nem körkeresztmetszetűek, ezért ültetésük nehézkesebb, továbbá, hogy hosszuk csak a berendezés megfelelő alkatrészeinek cseréjével változtatható. Csemetenevelésnél tehát a különböző fafajok eltérő táprúdhosszúsági igénye csak körülményesen 165908