165902. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karboxilcsoportokat tartalmazó polimerek vassói, illetve vaskomplexei, valamint ilyen anyagokat tartalmazó szerek előállítására

9 165902 10 A találmány szerinti vassók, illetve vaskomplexek például ioncserélővel, melyben vassóoldattal kezelt vasionokkal kötött kationcserélőt polielektrolitok oldatával eluálunk, vagy egyszerűen a polimer vizes oldatához tetszés szerinti 5 vízben oldott, szervetlen vassó hozzáadásával állíthatók elő. Adott esetben a vassó, illetve vas-komplex-képzésnél keletkezett melléktermékek leválaszthatók. Abban az esetben, ha ezek az anyagok a tervezett felhasználásnál a szervezetre 10 nem károsak, a leválasztás elmaradhat. Előnyben részesített előállítási eljárásnál valamely vassót, például vas(II)-szulfátot a fent leírt polielektrolitsó, különösen egy ennek megfelelő nátrium-só megfelelő mennyiségű oldatához adunk, keverés 15 5-100 C*, előnyösen 5-60 C°, de különösen előnyösen 15—30 C° közötti hőmérsékleten, emellett a polielektrolit: vas relatív mennyiségi aránya a sztöchiometrikus értékeknek nein kell hogy megfeleljen. Célszerű azonban az ekvivalens 20 polielektrolit: mól vas arányát a 0,5-4, előnyösen 1,0—3, különösen 1,2—2 között megválasztani. Abban az esetben, ha vas(III)-sókat, illetve vaskomplexeket állítunk elő, a polielektrolit és vassó megfelelően magas koncentrációjánál a 25 képződött termék közvetlenül kiválik és így tiszta, szilárd formában könnyen elkülöníthető. A vas(II)-sók, illetve a vas(II)-komplexek sokkal nagyobb vízoldhatósággal rendelkeznek, azonban általánosan ismert módszerek szerint, mint például 30 oldószerek bepárlásával, alkoholok vagy aceton hozzáadásával való kicsapással, vagy kisózással szilárd formában is előállíthatók. Miután a találmány szerint felhasználásra kerülő termékek vas(II)-alakja az aktívabb, továbbá a vas(II)-sók, 35 illetve vas-komplexek oldatban könnyen oxidálódnak, tanácsos ezeknek a termékeknek minden előállítási módozatát lehetőleg kevés, illetve rövid időn át tartó levegő jelenlétében, vagy még helyesebben levegő kizárásával, vagy védőgáz alatt, 40 illetve vákuumban lefolytatni. Az eljárás folyamán a vas(II)-vel szemben fellépő oxidációval keletkező elhanyagolható mennyiségű vas(III)- az önmagában tiszta vas(ni)-só, illetve vas-komplex még mindig pozitív 45 hatását figyelembe véve, vérszegénység elleni kezelésnél nem játszik annyira szerepet, mint a vérszegénység kezelésére ismert, számos vaskészítményeknél. Mint ahogy azt leírtuk, ennél az előnyös előállítási eljárásnál nem feltétlenül szűk- 50 séges az előállítási reakcióban képződő nátriumszulfát elválasztása. Különösen előnyös a vassók, illetve vas-komplexek előállítását oly módon lefolytatni, hogy a leírt polimerek maximálisan 60 súlyszázalékos, 55 előnyösen 20-50, de' különösen előnyösen 35-45 súlyszázalékos, vizes, 20 C°-on mért, 5-9 pH, előnyösen 6-8 pH, de különösen előnyösen 6,5-7,5 pH értékű alkálisó, különösen nátriumsó oldatához, erős keverés közben és 60 oxigénmentes atmoszférában vagy vákuumban, különösen szén-dioxid, hélium, neon, argon, hidrogén vagy nitrogén atmoszférában, 5—100C°, előnyösen 5—60 C°, de különösen előnyösen 15—30 C° hőmérséklet között vizes, maximálisan 65 telített, előnyösen 0,5-2,5 mólos, különösen előnyösen 1,0-1,5 mólos vas(II)-só oldatot öntjük. A víz bepárlásával, mely műveletet előnyösen szintén vákuumban, de minden esetben oxigén-kizárás mellett kell lefolytatni, a képződött vassók, illetve vas-komplexek szilárd alakban elkülöníthetők. A találmány szerint előállított vassók, illetve vas-komplexek a vasat kétértékű, háromértékű vagy részben kétértékű és részben háromértékű alakban tartalmazhatják. Előnyös, ha a kétértékű vas legalább 55%, de különösen előnyösen 75% mennyiségben van a háromértékű vas mellett. A vassók, illetve vas-komplexek alkalmasak gyógyászati szerek és készítmények előállítására, melyek hatóanyagként a találmány szerinti vegyületek legalább egyikét tartalmazzák, adott esetben más, farmakológiai, illetve gyógyszerészeti hatóanyagok keverékében. A gyógyszerek előállítása ismert és a szokásos farmakológiai hordozóanyagok és segédanyagok alkalmazásával történhet. Ilyen hordozó- és segédanyagokat ismertet például: Ullmans Enzyklopädie der technischen Chemie, 4, 1-39 (1953), Journal of Pharmaceutical Sciences, 52, 918 (1963), H. v. Czetsch—Lindenwald: Hilfsstoffe für Pharmazie und angrenzende Gebiete, valamint a Pharm. Ind. 2, 72 (1961). Ilyen anyagok például a zselatin, nádcukor, pektin, keményítő, tilóz, talkum, likopodium, kovasav, tejcukor, cellulózszármazékok, stearátok, emulgeátorok, növényi olajok, víz gyógyászatilag elfogadható egy vagy többértékű alkoholok és poliglikolok, mint a polietilén-glikolok, valamint ezek származékai, dimetil-szulfoxid, alifás telített vagy telítetlen zsírsavak egy- vagy többértékű alkohollal, mint a glikolokkal, glicerinnel, dietilénglikollal, pentaeritrittel, szorbittal, mamuttal stb. képezett észterei, melyek adott esetben éterezettek lehetnek, benzilbenzoát, dioxolán, glicerinformál, glikolfurol, dimetil-acetamid, laktamid, laktat, etil-karbonát stb. Az előbbi hordozóanyagokon és segédanyagokon kívül lehetséges még konzerválószerek, pufferek, ízjavító anyagok, antioxidánsok, komplexképzők, és hasonlók hozzáadása is. Antioxidánsokként például rátrium-metabiszulfit és aszkorbinsav, konzerválószerként például szorbinsav, p-hidroxi-benzoésav-észter és hasonlók jöhetnek számításba. Különösen lehetséges és előnyös más gyógyszer hatóanyagok, elsősorban vitaminok vagy antibiotikumok hozzákeverése. A találmány szerint alkalmazásra kerülő yassók, illetve vas-komplexek jó vérszegénység elleni hatást mutatnak. Ez a hatás az ismert vas-készítmények hatását már csak annyiban is felülmúlja, mert már egyszeri adagolással a hemoglobin-érték egyenletesen magas nívón tartható. Egyszeri orális adagolásnál a legalacsonyabb hatásos dózis az 50 mg/kg testsúly. Általános dózismennyiség a 150—250 mg/kg. A találmány 5