165897. lajstromszámú szabadalom • Benztriazinonilmetil-organofoszforsavésztereket tartalmazó kártevőirtószerek

11 165897 12 foszfát, karbamid, őrölt növényi termékek, mint gabonaliszt, fakéregliszt, faliszt, dióhéjliszt, cellulóz-por, növényi kivonatok maradékai, aktívszén és hasonló anyagok önmagukban vagy egymással keverve jönnek számításba. Granulátumok nagyon egyszerű módon előállíthatók, mégpedig úgy, hogy az (I) képletű hatóanyagokat valamely szerves oldószerben oldjuk és az ily módon kapott oldatot granulált ásványi anyagra, például attapulgitra, szilíciumdioxidra, gránikalciumra, bentonitra és hasonló anyagokra felvisszük és utána a szerves oldószert ismét elpárologtatjuk. Polimergranulátumokat is készíthetünk oly módon, hogy az (I) képletű hatóanyagokat polimerizálható vegyületekkel (karbamid-formaldehid, diciándiamid-formaldehid, melaminformaldehid és egyéb ilyen anyagok) összekeverjük, után kíméletes polimerizálást hajtunk végre, amely a hatóanyagokat nem érinti és még a folyamat alatt elvégezzük a granulálási. Előnyösebb azonban kész, porózus polimergranulátumokat (karbamid-formaldehid, poliakrilnitril, poliészter és hasonló anyagok), amelyek meghatározott felülettel és kedvező, előre meghatározható adszorpciós/deszorpciós aránnyal rendelkeznek, a hatóanyaggal, például oldatai alakjában (valamely alacsony forráspontú oldószerben) átitatni és utána az oldószert eltávolítani. Ilyen polimergranulátumok 300 g/liter - 600 g/liter térfogatsúlyú mikrogranulátumok alakjában porozókészülékek segítségével is felvihetők. A porozást nagykiterjedésű haszonnövény-kultúráknál repülőgép segítségével is elvégezhetjük. Granulátumokat úgy is kaphatunk, hogy a vivőanyagokat a ható- és adalékanyagokkal összekeverjük és ezt követően aprítjuk. Ezekhez a keverékekhez továbbá a hatóanyagot stabilizáló adalékok és/vagy nem-ionos, anioaktív és kationaktív anyagok is keverhetők, amelyek például a hatóanyagoknak a növényeken vagy növényrészeken való tapadását javítják (tapadásfokozó- és ragasztószerek) és/vagy jobb nedvesít -hetőségek (nedvesítőszerek), valamint diszpergálhatóságot (diszpergálószerek) biztosítanak. E célra például a következő anyagok jönnek számításba: olaj-mész-keverékek, cellulóz-származékok (metilcellulóz, karboximetilcellulóz), hidroxtetilénglikoléterei olyan mono és dialkilfenoloknak, amelyek molekulánként 5—15 etilénoxiddal és az alkilgyökben 8—9 szénatommal rendelkeznek, továbbá ligninszulfonsav, ennek alkálifém- és alkáliföldfém-sói, polietilénglikoléterek (carbowax), olyan zsíralkoholpoliglikoléterek, amelyek molekulánként 5—20 eíilénoxidgyököt és a zsíralkohol-részben 8—18 szénatomot tartalmaznak, valamint etilénoxid, propilénoxid, polivinilpirrolidonok, polivinilalkoholok kondenzációs termékei, karbamidformaldehid kondenzációs termékek, valamint latex-anyagok. Vízben diszpergálható hatóanyagkoncentrátumok, azaz permetezőporok (wettable powder), paszták és emulgálható koncentrátumok olyan szerek, amelyek vízzel minden kívánt koncentrációra hígíthatok. Ezek a szerek hatóanyagból, vivőanyagokból, adott esetben a hatóanyagot stabilizáló adalékokból, felületaktív anyagokból, 5 habzásgátló anyagokból és adott esetben oldószerekből állnak. A permetezőporokat (wettable powder) és a pasztákat úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagokat 10 diszpergálószerekkel és por alakú vivőanyagokkal alkalmas berendezésekben a homogenitás eléréséig összekeverjük és összeőröljük. Vivőanyagokként például a szilárd készítményekre előzőleg megadott anyagok jönnek számításba. Bizonyos ese-15 tekben előnyös, ha különböző vivőanyagok keverékeit alkalmazzuk. Diszpergálószerekként például a következő anyagok használhatók: szulfonált naftalinnak és szulfonált naftalin-származékoknak formaldehiddel alkotott kondenzációs termékei, 20 naftalin, illetve naftalinszulfonsavak fenollal és formaldehiddel képezett kondenzációs termékei, valamint a ligninszulfonsav alkálifém-, ammónium-és alkáliföldfémsói, továbbá alkilarilszulfonátok, a dibutilnaftalinszulfonsav alkálifém- és alkáliföld-25 fémsói, zsíralkoholszulfátok, így a szulfatált hexadekanolok, heptadekanolok, oktadekanolok sói, továbbá a szulfatált zsíralkoholglikoléter sói, az oleilmetiltaurid nátriumsója, ditercier acetilénglikolok, dialkil-dilaurilammóniumklorid, valamint 30 zsírsavas alkálifém- és alkáliföldfémsók. Habzásgátló szerekként például a szilikonolajok jönnek tekintetbe. A hatóanyagokat az előzőekben felsorolt 35 adalékokkal oly módon keverjük, őröljük, szitáljuk és passzírozzuk, hogy a permetezőporoknál a szilárd részek 0,02-0,04 mm-t, a pasztákhál pedig 0,03 mm-t ne lépjék túl. Emulgálható koncentrátumok és paszták előállításához 40 előzőekben megadott diszpergálószereket, szerves oldószereket és vizet használunk. Oldószerekként például a következő anyagok jönnek számításba: alkoholok, benzol, xilolok, dimetilszulfoxid és a 120—350 C° hőmérséklettartományban forró ás-45 ványolajpárlatok. Az oldószereknek gyakorlatilag szagtalanoknak és a hatóanyaggal szemben közömböseknek kell lenniök. A találmány szerinti szerek továbbá oldatok 50 alakjában is alkalmazhatók. Erre a célra az (I) általános képletű hatóanyagokat alkalmas szerves oldószerekben, oldószerkeverékekben vagy vízben oldjuk. Szerves oldószerekként alifás és aromás szénhidrogének, ezek klórozott származékai, alkil-55 naftalinok, ásványolajok önmagukban vagy egyéb oldószerekkel keverve jönnek számításba. Az előzőekben leírt szerekben a hatóanyagtartalom 0,1% és 95% között mozog, emellett 60 azonban repülőgéppel vagy más alkalmas szórókészülékkel szórva 99,5%-os koncentrációkig terjedő szerek, sőt a tiszta hatóanyagok önmagukban is alkalmazhatók. Az (I) képletű hatóanyagok például a követ-65 kező alakokban készíthetők el: 6