165890. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés automatikus dinamikabővítésére, különösen mágneses hangrögzítéshez

5 165890 6 A lejátszócsatornában az FK (L) egység szükségességét és működését az ábra alapján a következő példával szemléltetjük: Tételezzük fel, hogy v = 4,75 cm/sec-os szalagse­besség használata esetén — szabványos mérőszalag­gal beállított lejátszócsatorna használata mellett — a lineáris felvétel-lejátszási frekvenciakarakterisztika eléréséhez a felvevőcsatornában a 10 kHz/l kHz-es jelek szükséges viszonya pl. +10 dB. Példánkban érkezzen a felvevőerősítő bemenetére —20 dB-es bemenetiszinttel f= 10 kHz-es jel. Figyelembevéve a felvételi korrekciót a zajszűrő bemenetén a fenti jel szintje -10 dB-es értékű lesz. A 3. ábra alapján a szűrő ezt a szintet —3 dB-es értékre emeli. A szalag öndemagnetizációját és a lejátszási korrekciót figyelembevéve lejátszáskor a zajszűrő bemenetén a szint -13 dB-es értékű lesz. Az ábrából jól látható, hogy lejátszáskor fenti bemenőszinthez -26 dB-es kimenőszint tartozik. így tehát egyéb beavatkozás nélkül a 10 kHz-es jel eredeti értéke 6 dB-lel csökkent. Biztosítani kell tehát, hogy a jel csillapítása a lejátszócsatornában azonos legyen a felvételi kiemelés mértékével. Amennyiben a lejátszócsator­nában a zajszűrő beavatkozó elemét a felvételi korrekcióval vezéreljük így az a —13 dB-es szintű f= 10 kHz-es jelent -3 dB-es jelként érzékeli. Az ábrából látható még, hogy ezen bemeneti jelhez 10 kHz-en —7 dB-es csillapításérték tartozik. Tehát ez esetben a zaj szűrő a bemenetére érkező -13 dB-es 10 kHz-es jelet csak 7 dB-lel (a felvételi megemeléssel azonosan) fogja csillapítani, így a kimeneti jel nagysága lejátszáskor -20 dB-es értékű lesz. Látható továbbá az is, hogy az FK (L) egység működtetése csak a karakterisztikák könyökpont­jait meghaladó jelfeszültségeknél szükséges. Ez a feltétel automatikusan kielégül azáltal, hogy ezen töréspontokat a dinamikakompresszorok komprimá­lási pontjai adják. Ily módon tehát az eredeti hangképet az átviteli lánc egy viszonylag szűkebb dinamikájú tagján (magnetofonszalagon) megközelí­tően az eredeti dinamikatartalom mellett tudjuk rögzíteni. A 4. ábra a Dolby „B" elven működő „HÁRMAN CARDON" CAD 5 készülék jel-zaj viszonyát hasonlítja össze az azonos frekvenciaátvi­telű jelen találmány tárgyát képező készülékével. Az „a" görbe a találmányra, a „b" a CAD 5-re vonatkozik. Mérő frekvencia f=10kHz. Az 5. ábra alapján a zajszűrő a következőkép­pen működik: A Tt és T 2 tranzisztorok alkotják az Ei és E 2 erősítőt, melynek frekvenciakarakterisztikája 10 Hz—100 kHz frekvenciasávban igen egyenletes. Felvételkor az FE felvételi korrekcióval ellátott felvevőerősítő kimenetéről érkező spektrum Tx tranzisztor bázisára érkezik s eljut a T5 T 6 T 7 tranzisztorokból álló Ct és T 8 — Tn tranzisztorból álló C2 dinamikakompresszorokra is. A P t és P 2 potenciométerekkel állíthatók be a kívánt kiemelé­sek igen széles határok között. A kompresszorok kimenetein megfelelő feszültségosztó segítségével történik a két frekvenciasáv jeleinek mátrixolása, melyet végül a Tr tranzisztor kollektorán adunk 5 hozzá az általa felerősített lineáris jelhez. A T 2 tranzisztor a felvételi áram előállításához szükséges további erősítést végzi, és az Usig kimeneti jelet szolgáltatja. A szint csökkenésekor Tj tranzisztor kollektorán egyre inkább C! és C2 kompresszorok !0 kimeneti feszültsége dominál s így létrejönnek az átviteli sáv szélein az előbbiekben leírt kiemelések. Lejátszáskor külön lejátszóerősítőt alkalmaztunk a példánkban, elvben azonban az lehet egy kombi­nált felvevő-lejátszó erősítő átkapcsolható korrek-15 cióval. A T! és T2 tranzisztorok által alkotott E 3 erősítő is egyetlen erősítővé alakítható. Ez azonban a működés szempontjából közömbös, csupán gazdasági jellegű kérdés. A lejátszócsatorna jele tehát a T3 és T 4 tranzisztorokból álló E 3 erősítőre 20 jut s a Ki és K2 kapcsolók lejátszási helyzete mellett jól látható, hogy az erősítő visszacsatoló láncában két dinamikakompresszor helyezkedik el. A gyengítés mértékének megfelelő voltáról (a szint és frekvenciafüggvényében) a K3 kapcsolóval 25 működtetett FK(L) egység (korrektor) gondosko­dik, amelynek segítségével Tj 0 tranzisztor kimene­tére kötött DC erősítő beavatkozó elem már ugyanazt a jelspektumot érzékeli, mint felvételkor, így a kompresszor beavatkozásának üteme azonos 30 lesz a felvételi beavatkozáséval. A T4 tranzisztor kisimpedanciás kimenetéről alig csökkentett mérté­kű dinamikatartalommal a visszaállított eredeti hangkép vehető le. Az áramkör kívánság esetén a K4 kapcsoló segítségével frekvencia és szint 35 függetlenné tehető, mellyel a hagyományos készü­lékekkel való kompatibilitást kívántuk megoldani. Az ábrán áramköri elemként még különböző egyébként önmagukban ismert diódák, ellenállások és kondenzátorok szerepelnek. • Szabadalmi igénypontok: 1. Kapcsolási elrendezés automatikus dinamika­bővítésre, különösen mágneses hangrögzítéshez, amely jelfelvételkor (primer- vagy adásoldal) egy vagy több frekvenciasávban — amennyiben azok 50 nincsenek teljesen kivezérelve — felvevőerősítő után kapcsolt lineáris erősítő és legalább egy frekvencia­függő dinamikakompresszor jeleinek összegzésével a frekvenciafüggő átvitelicsatornába jutó jelet auto­matikusan megemeli, lejátszáskor (szekunder- vagy 55 vételi oldal) a frekvenciafüggő általi csatornából érkező jelet gy engíti, azzal jellemezve, hogy a lejátszó erősítő (LE) után kapcsolt lineáris erősítő (E3) kimenete egy lineáris különbségképző bemene­tére, a lineáris erősítő (E3) bemeneti pontjára 60 kötött legalább egy dinamikakompresszor (Cl, C2) kimenete vagy a dinamikakompresszorok egymással összekötött kimenetei ugyanezen lineáris különbség­képző invertált bemenetéhez csatlakozik, és a nagyfrekvenciás dinamikakompresszor (C2) kimene-65 te a felvételi frekvenciakorrekcióval ellátott egység 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom