165856. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 16-alkil- és 16, 16-dialkil-prosztaglandin-származékok előállítására

7 165856 8 szer pontos adagja az adagolás módjától, a kezelt alany korától, súlyától és állapotától stb. függ. Példa­ként megemlítjük, hogy másodfokú és/vagy harmad­fokú égésnél, 5-25 cm2 égett felület esetén a helyi alkalmazásra szánt nedves kötés 1-1500 figltrú PG-származékot tartalmaz. Helyi alkalmazás esetén a prosztaglandin-származékokat tartalmaz. Helyi alkal­mazás esetén a prosztaglandin-származékokat a szoká­sos koncentrációban alkalmazott antibiotikumokkal, egyéb antibakteriális szerekkel és szteroidokkal kom­binálják, így gentamicinnel, neomicinnel, polimixin B-vel, bacitracinnel, sectinomicinnel, oxitetraciklin­nel, mafenide-hidrokloriddal, sulfadiazinnal, furazo­lium-kloriddal, nitro furazonnal, hidrokortizonnal, prednizolonnal, metilprednizolonnal és fluprednizo­lonnal. A találmány szerinti eljárással előállítható (I) általános képlet szerinti 16-szubsztituált és 16,16-di­szubsztituált prosztaglandin-származékok mind ren­delkeznek a fent ismertetett biológiai hatásokkal s így természetes prosztaglandin-származékokkal meg­egyező gyógyászati és kísérleti célokra alkalmazhatók. A hasonló hatású ismert vegyületek választékát bőví­tik, és előnyösen használhatók azokban az esetekben, amikor az ismert hasonló hatóanyagokat mellékhatá­suk vagy a kezelendő szervezet érzékenysége miatt nem lehet használni. A természetes prosztaglandin-származékok hátrá­nya, hogy kis dózisban is igen sokféle biológiai reakciót váltanak ki egyidejűleg. Így pl. a PGE!- és PGE2 -származékok vasodepresszáns és simaizom-sti­muláló hatást is gyakorolnak az antilipolitikus hatás­sal egyidejűleg. A természetes prosztaglandin-szárma­zékok további hátránya a biológiai hatás rövid volta. A találmány szerinti eljárással előállítható (I) általá­nos képletű új prosztaglandin-származékok lényege­sen specifikusabb, ámbár prosztaglandin-szerű hatást fejtenek ki és a hatás időtartama is nagyobb. A találmány szerinti eljárással készíthető prosztagladin­származékok tehát legalább egyféle célra alkalmaz­hatók a megfelelő ismert prosztaglandin-származékok helyett; sőt meglepő módon azt találtuk, hogy a találmány szerinti eljárással előállítható PG-származé­kok egy-egy biológiai hatás kiváltására előnyösebben használhatók, mint a természetes prosztaglandin-szár­mazékok. Ennek oka az, hogy a találmány szerinti új vegyületek hatás-sprektruma részben különbözik a természetes származékokétól, részben szűkebb azok­nál; ennek következtében a vegyületek hatása speci­fikusabb és a nemkívánatos mellékhatások száma is kisebb az ismert PG- származékoknál. A találmány szerinti eljárással készíthető termékek hosszabb ideig tartó hatása miatt a vegyületekből gyakran kisebb dózisra van szükség a kívánt hatás biztosításához. A találmány szerinti eljárással előállítható új prosz­taglandin-származékok orálisan, szublingválisan, intra­vaginálisan, bukkálisan, rektálisan adagolva is hatáso­sak. Ezek az adagolási formák azért fontosak, mert alkalmazásukkal azonos dózisszint tartása kevesebb vagy ritkább adagolással vagy kisebb dózisokkal is lehetővé válik és adott esetben a páciens saját maga tudja bevenni a szert. Mint említettük, a találmány szerinti eljárással előállítható (I) általános képletű vegyületeket különböző formában juttathatjuk a szervezetbe: intra­vénásán, intramuszkulárisan, szubkután, perorálisan, intravaginálisan, rektálisan, bukkálisan, szublingváli­san, helyileg, továbbá nyújtott hatást kifejtő steril implantációk formájában. 5 Intravénás injekció vagy infúzió céljára előnyösen izotóniás steril vizes oldatot alkalmazunk. A szubku­tán vagy intramuszkuláris injekció készítésére az (I) általános képletű vegyületet vizes vagy nemvizes közegben oldjuk vagy szuszpendáljuk, majd az elegyet 10 sterilezzük. Orális szublingvális adagolásra a szokásos gyógyászati hordozóanyagok felhasználásával készí­tett tablettákat, kapszulákat és folyékony preparátu­mokat, így szirupokat, elixireket és oldatokat alkal­mazhatunk. A rektális és vaginalis bevitel céljára 15 önmagában ismert módon szuppozitóriumokat készíthetünk. A szöveti implantációhoz steril tab­lettát, szilikongumi kapszulát vagy egyéb olyan anya­got alkalmazunk, amely a szóban forgó hatóanyagot tartalmazza vagy amely a hatóanyaggal impregnálva 20 van. Az alábbiakban az (I) általános képletű 16-szubsz­tituált és 16,16-diszubsztituált új prosztaglandin-szár­mazékok előállítására szolgáló találmány szerinti eljá­rás lényegét ismertetjük. 25 A találmány szerinti új vegyületek előállítására szolgáló átalakításokat az „A" és „B" reakcióvázla­tokkal írhatjuk le. A reakcióvázlatokban szereplő vegyületek — a korábban leírtak szerint — mind az optikailag aktív termékeket, mind a racém vegyülete-30 ket reprezentálják. E képletekben R2 és R 3 jelentése hidrogénatom, metil- vagy etilcsoport, azzal a feltétel­lel, hogy R2 és R 3 közül legalább az egyik hidrogén­atomtól eltérő csoportot jelent, R4 1. (h) képletű csoportot jelent, amely utóbbi 35 képletben T 1-4 szénatomos alkilcsoportot, 7-10 szénatomos fenil-alkilcsoportot vagy nitrocsoportot jelent, s értéke 0—5, azzal a feltétellel, hogy legfeljebb két T csoport 40 jelentése különbözik alkilcsoporttól és a T csoportok­ban szereplő szénatomok száma maximálisan 10, 2. (i) képletű csoportot jelent, amely képletben R6 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent, 3. (j) képletű csoportot jelent, amely képletben T és 45 s jelentése megegyezik a fent megadottakkal, 4. acetilcsoportot jelent, R7 hidrogénatomot jelent, THP tetrahidropiranilcsoportot jelent, ~ jel a hidroxilcsoport a- vagy ^-konfigurációját 50 jelenti. A találmány szerinti (I) általános képletű PGF2crszármazékokat a megfelelő PGE 2 típusú ve­gyületek karbonilcsoportjának redukciójával is előál­líthatjuk, így pl. 16-metil-PGE2 redukciójával 16-me-55 ti!-PGF2Q , és 16-metil-PGF 2 /3 keveréke állítható elő, majd az elegyből a 16-metil-PGF2a . elkülöníthető. A gyűrűkarbonil-redukciót az ismert prosztánsav­származékoknál szokásosan használt redukciós módszerekkel hajthatjuk végre. (L. pl. Bergström és 60 mtársai, Arkiv Kemi, 19. 563 (1963); Acta Chem. Scand. 16. 969 (1962); 1 097 533. lajstromszámú nagy-britanniai szabadalmi leírás.) A fenti átalakítás megvalósítására minden olyan redukálószer alkalmaz­ható, amely nem reagál a szén-szén kettőskötéssel 65 vagy az észtercsoporttal. Előnyösen használhatók pl. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom