165798. lajstromszámú szabadalom • Fenil-, illetve benzil-alkinilétereket tartalmazó inszekticid szerek

3 165798 4 önmagában ismert módszerek segítségével (pl. Houben-Weyl, VI/3 kötet, 10-40. old., 1965) az A) és B) reakcióvázlatokon bemutatott reakciókkal történik. E reakciókban szereplő (II), (III), (IV) és (V) képletekben R1, R 2 , R 3 , R 4 , R 5 , Y és Z az (I) általános képletnél megadott jelentésekkel rendel­keznek. M valamely kation, előnyösen fémion, külö­nösen a periódusos rendszer I. vagy II. főcsoport­jába tartozó fém ionja vagy hidrogénatom, X pedig halogénatom, előnyösen klór-, bróm- vagy jódatom. Az (I) képletű vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy (II) képletű vegyületeket valamely (III) képletű alkinilhalogeniddel különböző oldószerekben és kü­lönböző reakcióhőmérsékleteken reagáltatunk. Közömbös oldószerekként alkalmasak mindenek előtt ketonok, így például aceton, metiletilketon, izopropil-metilketon, ciklohexanon, továbbá dime­toxietán, tetrahidrofurán, dioxán, diaikiléterek, dimetilf or mamid, dimetilszulfoxid, hexametilfosz­forsavtraimid vagy szénhidrogénak, így toluol, xilol vagy benzol. A (II) képletű alkoholát vagy fenolát előállításá­hoz bázisokat használunk. Megfelelő bázisokként, illetve savmegkötő anyagokként, mindenek előtt alkáli- és földalkálikarbonátok, alkáli- és földalkáli­hidroxidok, alkáli- vagy földalkálihidridek és alkáli­alkoxidok kerülnek alkalmazásra. Alkáli- vagy föld­alkálihidridek, alkáli- vagy földalkálihidroxidok vagy alkálialkoxidok bázisként történő alkalmazá­sánál először a fenolt, illetve az alkoholt valamely megfelelő közömbös oldószerben alkáli- vagy föld­alkálifenoláttá, illetve alkoholáttá alakítjuk (II képlet, M = alkáli- vagy földalkálifém) és az ily­módon kapott fenolátot, illetve alkoholátot reagál­tatjuk ezt követően az alkinilhalogeniddel. Alkáli- vagy földalkálikarbonátok mint savmeg­kötő anyagok előnyösen közvetlenül hozzáadhatok a reakcióelegyhez, amely (II) képletű fenolból, (III) képletű alkinilhalogenidből és semleges oldószerből áll. Előnyös oldószerek alkáli- vagy földalkálikar­bonátok bázisként történő használatánál a ketonok, például aceton, metiletilketon, izopropil-metilketon vagy ciklohexanon. Különösen előnyös a savmeg­kötő anyagok e csoportjában a káliumkarbonát. A reakcióhőmérsékletek az éterképzésnél 0 °C és körülbelül 120 °C, előnyösen szobahőmérséklet és 80 °C, vagy az alkalmazott oldószer (aceton, metil­etilketon stb.,) forráspontja között mozognak. Az olyan (I) képletű vegyületek, amelyek képle­tében Z a —CH20— csoportot jelenti, úgy is elő­állíthatók, hogy valamely (IV) képletű halogenidet egy (V) képletű alkoholáttal reagáltatunk valamely oldószer jelenlétében különböző reakcióhőmérsékle­teken. Oldószerekként alkalmasak éterek, így például tetrahidrofurán, dioxán, diaikiléterek, 1,2-dimetoxi­etán, továbbá dimetilf ormamid, dimetilszulfoxid, hexametilfoszforsavtriamid vagy szénhidrogének, így toluol, benzol vágy xilol. A reakcióhőmórsékletek —10 °C és 100 °C, elő­nyösen 0°C és 70 °C között változnak. Az (V) képletű alkoholát előállításánál bázisként mindenek előtt alkálihidroxidokat és alkálihidride­ket alkalmazunk. Az (I) képletű vegyületek feldolgozása és elkülö­nítése ismert módszerek szerint történik, így például a reakcióoldatot szűréssel elválasztjuk a szilárd résztől, a szűrletet betöményítjük, a maradékot 5 megfelelő oldószerben (például éterben, hexánban) felvesszük és ezt az oldatot hígított alkálilúggal és vízzel mossuk. A szerves fázist nátriumszulfát felett szárítjuk és az oldószert eltávolítjuk és a visszamaradó (I) képletű alkinilétert — amennyi-10 ben szükséges — kristályosítással, nagyvákuumban való desztillálással, valamint kovasavgél vagy alumíniumoxid oszlopon való kromatografálással tisztíthatjuk. A reakcióelegyet jégre vagy jeges vízbe is önthetjük és ezt követően valamely alkal-15 mas oldószerrel (például éterrel, metilénkloriddal, hexánnal) extraháljuk. A reakciótermék további el­választása és tisztítása a továbbiakban az előzőek­ben megadott módon történik. 20 A (II), (III), (IV) és (V) képletű kiinduló anyagok ismert vegyületek, illetve az irodalomban az analóg vegyületekre leírt eljárások útján előállíthatók. Az (I) képletű vegyületek rovarok és növény­patogén nematódák irtására alkalmasak. Különö-25 sen ki kell emelnünk az (I) képletű hatóanyagok larvicid és ovicid hatását a rovaroknál, például a következő rendekhez és családokhoz tartozó rova­roknál : 30 Orthoptera 35 40 45 50 55 60 65 Isoptera Hemiptera Coleoptera Lepidoptera Acricidaed Gryllidae Blattidae Kalotermitidae Miridae Piesmidae Lygaeidae Pyrrhocoridae Pentatomidae Cimicidae Reduviidae Jassidae Eriosomatidae Lecaniidae Carabidae •• Elitarida Coccinellidae Tenebrionidae Dermestidae Cucujidae Chrysomelidae Curculionidae Scolytidae Scarabaeidae Pyralidae Phyticidae Pyraustidae Crambidae Tortricidae Galleriidae Lyonetiidae Yponomeutidae Pieridae Plutellidae Lymantriidae Noctuidae 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom