165796. lajstromszámú szabadalom • 4-alkoxi-benzofenon-származékokat tartalmazó inszekticid és akaricid szerek

5 165796 6 kötést — ahogy feljebb leírtuk — epoxiddá alakít­juk, vagy először az alkenilhalogenidet nedvesség kizárása közben valamely közömbös oldószerben, célszerűen klórozott szénhidrogénben, —25 °C és szobahőmérséklet közötti hőmérsékleten valamely epoxidáló szerrel, így például persavval, epoxidál­juk és ezt az epoxi-halogenidet egymás után követ­kező reakciók során 4-hidroxi-, illetve 4-hidroxi­metil-benzofenonnal valamely savmegkötő szer jelenlétében a végtermékké, az epoxidált benzo­fenon-alkiléterré alakítjuk. Halogénhidrogénnek, különösen klór- vagy bróm­hidrogénnek, az alifás kettőskötésre való ráépítése úgy történik, hogy vízmentes halogénhidrogént reagáltatunk benzofenon-alkeniléterrel valamely alkalmas oldószerben, így például metanolban, eta­nolban vagy más alkoholban, dialkiléterben, 1,2-dimetoxietánban, jégecetben ós hasonló oldószerek­ben. A halogónhidrogén addícióját —30 °C ós + 25°C közötti hőmérsékleten végezzük. A keletkezett halogenid elkülönítése, mint emlí­tettük, különféle ismert módszerek segítségével tör­ténik, mégpedig oly módon, hogy a reakcióelegyhez vizet adunk, az elegyet szerves oldószerrel extrahál­juk és a feleslegben levő halogénhidrogént valamely gyenge bázissal való semlegesítés vagy vízzel történő mosás útján eltávolítjuk, majd az oldószer eltávolítása után a visszamaradó halogenidet kris­tályosítással, nagyvákuumban való desztillálással vagy kromatográfiásan tisztíthatjuk. (IB) képletű telítetlen aralifás éterek ismert mó­don (IE) képletű telített aralifás éterekké hidrái­hatók katalitikusan aktivált hidrogénnel, célszerűen szobahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten légköri vagy légkörinél na­gyobb nyomáson. Katalizátorokként előnyösen alkalmazható Raney-nikkel vagy nemesfémek, így platina vagy palládium. Oldószerekként mindenek előtt ecetsavmetil- és -etilészter, dioxán vagy alko­holok, így metanol és etanol, jönnek számításba. Olyan (I) képletű hatóanyaggá való átalakítás, ahol R3 Cj—C 4 -alkoxi-csoportot jelent, légköri nyo­máson valamely R'3 OH képletű vízmentes alkohol­ban és adott esetben a reakcióban résztvevő anya­gokkal szemben közömbös oldó- és hígítószerekben, például éterekben, így tetrahidrofuránban, dioxán­ban, dietiléterben, 1,2-dimetoxietánban és hason­lókban megy végbe., Az 1. lépcsőben — abban az esetben ha R'3 =H — és a 2. lépcsőben víz is hasz­nálható oldószerként. Higany(II)sókként előnyösen higany(II)acetátot és higany(II)trifiuoracetátot használunk. Komplex­hidridként MeBH4 -et alkalmazunk, ahol Me alkáli­fém- vagy alkáliföldfématomot jelent. A bórhidrid­komplex-szel való reakció alkálihidroxid és víz jelenlétében játszódik le. A reakcióhőmérsékletek —10 °C—f- 44 °C hőmérséklettartományban, elő­nyösen 0 °C és + 25 °C között mozognak. Az olyan (I) képletű vegyületek, ahol R3 Cj—C 4 ­alkoxi-csoportot jelent, előállítása úgy is történhet, hogy valamely (IG) képletű alkoholt halogeniddel reagáltatva éterezünk, mégpedig a használt halo­genid reaktivitásától függően különböző oldószerek­ben és különböző reakcióhőmérsékleteken — azon-10 15 20 25 ban mindig legalább egy mól előzőekben említett bázis jelenlétében. A kapott vegyületek — amennyiben elvileg lehet­séges — cisz/transz-izomer-elegyek alakjában kelet­keznek. Valamely izomer-elegy például kormatog­ráfiás elválasztási módszerek segítségével az egyes izomer alakokká választhatók szét, így például sze­lektív adszorbeáló képességgel rendelkező adszorp­ciós szétválasztó anyagon, így például kovasav­gélen, alumíniumoxidon, történő adszorpcióval és ezt követően a szétválasztott izomerek megfelelő oldószerrel, például dietiléterrel, hexánnal, ecetsav­metil-vagy etilészterrel, való eluálásával. Egy to­vábbi kromatográfiás szétválasztási módszer a gáz­kromatográfia. Bizonyos esetekben az izomerelegy frakcionált kristályosítással vagy frakcionált desz­tillációval is szétválasztható. A (II) —(V) általános képletű kiinduló anyagok ismert vegyületek, amelyek az irodalomban az ana­lóg vegyületekre leírt előállítási módszerek segítsé­gével előállíthatók. Az (I) képletű vegyületek a legkülönbözőbb faj­tájú állati és növényi kártevők, különösen rovarok és az akarina rend különböző képviselői, elsősorban azonban rovarok irtására használhatók. Az (I) képletű vegyületek például a következő rendekhez és családokhoz tartozó rovarok irtására alkalmasak: 30 Orthoptera 35 40 45 50 55 60 65 Isoptera Hemiptera Coleoptera Lepidoptera Acridicdae Gryllidae Blattidae Kalotermi tidae Miridae Piesmidae Lygaeidae Pyrrhocoridae Pentatomidae Cimicidae Reduviidae Jassidae Eriosomatidae Lecaniidae Carabidae Elateridae Coccinellidae Tenebrionidae Dermestidae Cucujidae Chrysomelidae Curculionidae Scolytidae Scarabeaidae Pyralidae Phyticidae Pyraustidae Crambidae Tortricidae Galleriidae Lyonetiidae Yponomeutidae Pieridae Plutellidae Lymantriidae Noctuidae 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom