165794. lajstromszámú szabadalom • Berendezés poliészterek folyamatos polikondenzálására

165794 6 így az üreges testnek valamennyi nyugalomban levő alkatrésze hamar megszabadul a rátapadt poli­észterömledéktől. A görgőpár és fortgatyúkar tisz­tító hatása úgy érvényesül, hogy a kettőstengely forgása közben a görgőpárok az üreges test belső 5 fala mentén, a forgattyúkarok pedig a válaszlemezek közvetlen közelében haladnak el. Közben a nyugvó valamint a mozgásban levő alkatrészek között ható nyíróesés (Schergefälle) következtében a görgő­párok, ill. a forgattyúkarok magukkal ragadják a 10 leülepedett poliészterömledéket, és további poli­kondenzáció számára hozzáférhetővé teszik. Annak érdekében, hogy az üreges test belső fala és a görgő­párok közötti nyíróesés egyenlő mértékű legyen mindenütt, célszerű a hengeralakú üreges test kör- 15 keresztmetszetét kissé belapítani, hogy a görgőpá­rok útvonalához hozzáigazítsuk a keresztmetszetet. Nemcsak az álló és mozgó alkatrészek között alakul ki nyíróesés, hanem a görgőpárok görgői és a for­gattyúkarok valamint a központi tengelyelemek 20 között is, miáltal magukat is kölcsönösen megtisz­títják a rátapadt poliészterömledéktől. A poliészterömledék átkeverését, amelynek fokát az eddig ismert berendezéseknél a gravitációs erő korlátozza, a találmány szerinti berendezés azáltal 25 fokozza, hogy a keverőelemek a reakciótéren belül mindenütt hatnak, tehát sehol nem engednek holt­teret kifejlődni. Következésképp a tökéletesebb át­keverés érdekében a fordulatszám tetszés szerint nö­velhető, mivel a reaktoron belül a poliészterömle- 30 déknek bármely felületről való lefolyását nemcsak a gravitáció, hanem jelentős mértékben a nyíróesés szabja meg. A szál-, ill. filmképző poliészteranyagok előállí­tásához szükséges nagy viszkozitás értékeket a ta- 35 lálmány szerinti berendezés alkalmazásával oly módon érjük el, hogy a belső teret perforált válasz­lemezekkel egymásután sorakozó kamrákra tagol­juk és közös gőztérrel összekötjük őket. A görgő­pár minden egyes fordulatnál a kamratartalom, azaz 40 a kamrában levő poliészterömledék majdnem teljes térfogatát felemeli, és a görgőpár palástjára, a for­gattyúkarok felületére és az üreges test belső falára film alakjában szétkeni. Ez a film a folyamatos forgó mozgás közben függőleges fátyolként a görgőpárról 45 a kamra fenekére hullik, és a reaktoron belüli min­den felületről részben lefolyik, részben a kialakuló nyíróesés hatására lerántódik. A film- és fátyol­képződés miatt megnagyobbodott felületű poliészter ömledékből előnyösen lehet a reakció körülményei 50 között az illó glikolt elvezetni, amely azután a hen­geralakú üreges testet a gázelvezető nyíláson át el­hagyja. A gázalakú termékek optimális eltávolítása, és a teljes poliészterömledéknek az alkatrészek felü­leteire való szétterítésével járó hidrosztatikai nyo- 55 máscsökkenés lehetővé teszi, hogy a polikondenzá­ciós egyensúlyt a legnagyobb mértékben befolyá­soljuk. Ez azt jelenti, hogy nagy polikondenzációs fok érhető el tetszés szerint megválasztott reakció­feltételek — nyomás és hőmérséklet — között, 60 ugyanakkor a találmány szerinti berendezésben a teljes reakció minimális idő alatt zajlik le. A poliészterömledéknek kamrától-kamráig való továbbítása a válaszlemezek perforációján át tör­ténik, A szállítósebességet a perforált lemezeken 65 levő lyukak felülete, a kettőstengely munkaüteme, azaz az egymás után következő görgőpárok forgás közben, adott időpontban elfoglalt helyzete határoz­za meg. Az ömledék továbbítása a könyökök segít­ségével valósul meg úgy, hogy a kettőstengely bár­mely könyöke és vele együtt a görgőpár a hozzá­tartozó kamrában minden egyes fordulatnál meg­előzi az előző kamrában levő könyököt, emiatt idő­szakosan két szomszédos kamra közt hidrosztatikus nyomáskülönbség lép fel, amelyet a kamrába átfolyó poliészterömledék egyenlít ki. Célszerűen a válasz­lemezek lyukait akkorára méretezzük, hogy minden fordulatnál a poliészterömledéknek csak egy kis része nyomódjon át a szomszéd kamrába, annak érdekében, hogy a visszamaradó nagyobb részt több­ször meg lehessen forgatni. A henger alakú üreges testen belüli nyugvó és mozgó alkatrészek között kialakuló egyenletes nyíróesés, amellett, hogy a poliészterömledék op­timális tartózkodási-időspektrumát biztosítja, le­hetővé teszi nagy viszkozitás érték megvalósítását a lehető legkisebb apparativ költség mellett. Ugyan­is még a műszakilag nehezen kezelhető 10 000 Poise körüli viszkozitású anyagok esetén sem szükséges beépíteni az eddig ismert berendezéseknél nélkü­lözhetetlen kaparó alkatrészeket. A találmány szerinti berendezés egyik előnye, hogy a kis kezdeti viszkozitású poliészterömledék az aljába torkolló bevezető nyíláson át ismert ada­goló berendezés, mint pl. fogaskerékszivattyú segít­ségével táplálható be a henger alakú üregbe. Ezzel az elrendezéssel elkerüljük a poliészterömledék fel­fröcskölődését a nyugvó, ill. mozgó alkatrészekre, ami az ömledék tetszőleges elosztását teszi lehetővé a reaktorban. A nagy viszkozitású poliészterömle­dék eltávolítását szolgáló elvezetőnyílást előnyösen a bevezetőnyílással egyvonalban a henger alakú üreg alján helyezzük el. Az illó glikolok eltávolítása a gázelvezető nyíláson át történik, amely előnyösen a bevezető nyílással diagonálisan szemben van el­helyezve. Továbbá a gázelvezető nyíláshoz csatla­kozó vákuumszivattyúval állíthatjuk be a henger alakú üregben a reakció végrehajtásához szükséges nyomást, pontosabban kifejezve a vákuumot. A ta­lálmány szerinti berendezés fűtése difiilel, mint hő­átvivő közeggel, és a hengeres üreg kettősfalú bur­kolata segítségével célszerűen megoldható. A találmány szerinti berendezés működését egy kiviteli példa kapcsán közelebbről bemutatjuk. A mellékelt rajzok az alábbiakat ábrázolják: 1. ábra. A találmány szerinti berendezés hossz­metszete. 2. ábra. Az 1. ábra A—A vonala menti metszet. 3. ábra. A kettőstengely perspektivikus nézete. A 12 adagolószerv segítségével kb. 10 Poise kez­deti viszkozitású poliészterömledéket táplálunk be az alul fekvő 4 bevezető nyíláson át a henger alakú 1 üregbe, amelyet a perforált 3 válaszlemezek poli­észterömledékkel átjárt kamrákra tagolnak. A 4 be­vezető nyílással egy vonalban, szintén a henger alakú üreg alján található az 5 elvezető nyílás. Az utóbbin át lehet a nagyviszkozitású poliészter­ömledéket a henger alakú 1 üregből elvezetni. A re­akció folyamán az illó glikol elvezetése a 6 gáz­elvezető nyíláson át történik, ez a nyílás ugyanak-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom