165785. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ditio- és tritiofoszfonsavészterek előállítására, valamint az ezeket tartalmazó peszticidek
3 165785 4 etil)-, etil-0-(4-metilmerkaptofeníl)- és metil-0-(2--Wór4-terc-butil-fenil)-tiono(vagy ditio)-foszfonsavklorid. A II általános képletű 2-alkoxietilmerkaptánok és sóik példáiként megnevezzük az alábbiakat: 2-etoxietilmerkaptán, 2-izopropoxietilmerkaptán és azok nátrium- és káliumsói. A b) eljárásváltozatot a csatolt rajz szerinti B) reakcióegyenlet szemlélteti, ahol a képletekben M2 hidrogénatomot, alkálifématomot, eló'nyösen nátrium- vagy káliumatomot, ammónium-, trietil-ammónium-, dietil-anilinium- vagy piridiniumcsoportot jelent és Z klór-, bróm- vagy jódatomot vagy p-toluolszulfonsavgyököt képvisel. A IV általános képletű ditio(vagy tritio)-foszfonsavak és sóik példáiként az alábbiakat nevezzük meg: 0-(2,4-diklórfenil)-metánditiofoszfonsav, 0--(2,4-diklórfenil)-etánditiofoszfonsav, S-(4-klórfenil)-metántritiofoszfonsav, S-(4-klórfenil)-etántritiofoszfonsav, 0-(4-metilmerkaptofenil)-etánditiofoszfonsav, 0-(2-klór-4-terc-butilfenil)-metánditiofoszfonsav és azok kálium-, nátrium-, ammónium-, trietilammónium-, dietilanilinium- vagy piridiniumsói. Az V általános képletű 2-alkoxietilhalogenidek és 2-alkoxietilszulfonsavészterek példáiként megnevezzük az alábbiakat: 2-etoxietilbromid, 2-izopropoxietilbromid és a megfelelő kloridok, jodidok és p-toluolszulfonsavészterek. A találmány szerinti eljárás megvalósításakor előnyösen valamely oldószert vagy hígítószert alkalmazunk. Erre a célra az összes közömbös oldószert és hígítószert felhasználhatjuk, különösen a vizet és a közömbös szerves vegyületeket, így alifás, aliciklusos és aromás, adott esetben klórozott szénhidrogéneket, így hexánt, ciklohexánt, petrolétert, ligraint, benzolt, toluolt, xilolt, metilénkloridot, kloroformot, széntetrakloridot, mono-, di- és triklóretilént, klórbenzolt, étereket, így dietilétert, metiletilétert, diizopropilétert, dibutilétert, etilénoxidot, dioxánt és tetrahidrofuránt, ketonokat, így acetont, metiletilketont, metilizopropilketont és metilizobutilketont, nitrileket, így acetonitrilt, propionitrilt és akrilnitrilt, alkoholokat, így metanolt, etanolt, izopropanolt, butanolt és etilénglikolt, észtereket, így etüacetátot és amilacetátot, savamidokat, így dimetilformamidot és dimetüacetamidot, szulfonokat és szulfoxidokat, így dimetilszulfoxidot és szulforánt, valamint bázisokat, így piridint. Ha a II általános képletű 2-alkoxietilmerkaptánt az a) eljárásváltozatban vagy a IV általános képletű alkán-0(vagy S)-fenilditio(vagy tritio)-foszfonsavat a b) eljárásváltozatban önmagában reagáltatjuk (vagyis nem só alakjában), általában savmegkötőszert alkalmazunk. Bármely általánosan használatos savmegkötőszert alkalmazhatjuk, így az alkálifémhidroxidokat, -karbonátokat, -hidrogénkarbonátokat és -alkoholátokat vagy tercier aminokat, például trietilamint, dietilanilint vagy piridint. A IV általános képletű ditio(vagy tritio)-foszfonsavakat ismert módszerekkel állíthatjuk elő, például úgy, hogy a megfelelő fenolt vagy tiofenolt valamely alkánitiofoszfonsavanhidriddel reagáltatjuk. A IV általános képletű savat a reakcióban való felhasználás előtt általában elkülönítjük, azonban in situ is reagáltathatjuk az V általános képletű 5 vegyülettel, azaz elkülönítés nélkül. A találmány szerinti eljárást széles hőmérséklettartományban valósíthatjuk meg. A reakciót (bármely eljárásváltozatot) általában -2- C° és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten, 10 előnyösen 0 C° és 100 C° vagy a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten végezzük, aszerint, hogy melyik az alacsonyabb. A reakciókat általában normál nyomáson végezzük, bár alkalmazhatunk megnövelt vagy csökkentett nyomást is. 15 A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek jelentős akaricid és nematocid hatásuk mellett meglepő módon jobb inszekticid hatást mutatnak, különösen a Lepidoptera-hoz tartozó 20 rovarokkal szemben, mint a technika állásából, így a fentiekben említett közzétett japán szabadalmi bejelentésből és NSZK-beli szabadalmi leírásból ismert vegyületek. A találmány szerinti hatóanyagok nem mutatnak 25 fitotoxicitást, bár peszticid hatásuk gyorsan bekövetkezik és tartós. A találmány szerinti hatóanyagokat tehát hatásosan alkalmazhatjuk számos kártevő, így szívó és rágó rovarok, atkák és nematódák irtására. 30 A rovarokhoz (Coleoptera) tartozó rovarok példáiként megnevezzük a Sitophilus oryzae-t, Tribolium ferrugineum-ot, Epilachna sparsa orientalis-t, Agriotes fuscicollis-t és Anomela lucens-t, a Lepitoptera-hoz tartoznak például a Porthetria 35 dispar, zöldhernyó, Prodenia litura, rizsszárfúró rovar, Adoxophyes privatana és a mandulamoly, a Hemiptera-hoz tartoznak például a Nephotettix cincticeps, Nilaparvata lugens, Pseudococcus comstocki, Unaspis yanonensis, Myzus persicae, Aphis 40 pomi Degeer és Rhopalosiphum pseudobrassicae, az Orthoptera-hoz tartoznak például a Blatella germanica, Periplaneta americana és Gryllotalpa africana, az Isoptera-hoz tartoznak például a Leucotermes speratus és a Diptera-hoz tartoznak *5 például a Musca domestica, Aedes aegypti, Hylemya platura, Culex pipiens, Anopheles sinensis és Culex tritaeniorhynchus. Ezenkívül , az atkák közül megemlíthetjük 50 például a Tetranychus urticae-t, Panonychus citri-t és az Aculops pelekassi-t, míg a Nematoda-hoz tartoznak például a Meloidogyne incognita, Aphelenchoides besseyi és a Heterodera glycines. A találmány szerinti hatóanyagokat a szokásos 55 készítményekké alakíthatjuk, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, pasztákká és szemcsékké. Ezeket ismert módon állíthatjuk elő, például úgy, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, azaz folyékony vagy szilárd vagy cseppfolyósított 60 gáz alakú hígítószerekkel vagy hordozóanyagokkal összekeverjük, és adott esetben valamely felületaktív szert, azaz emulgálószert és/vagy diszpergálószert és/vagy habképző anyagot alkalmazunk. Ha vivőanyagként vizet használunk, szerves oldószere-65 ket is alkalmazhatunk segédoldószerként. 2
