165766. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fénynyomóklisék fényérzékeny anyagának előállítására

3 165766 4 A találmány feladata olyan eljárás kidolgozása, mellyel rugalmas hordozórétegre vastag fény­érzékeny réteget lehet felhordani, ahol a hordozó­rétegre felhordott fényérzékeny réteg duzzadó­képessége és a rétegfelület mechanikai szilárdsága 5 megfelelő. A találmány szerint ezt a feladatot azzal oldjuk meg, hogy a fényérzékeny réteg fel­hordásánál a hordozóréteget ferdén húzzuk ke­resztül a fényérzékeny anyag folyékony halmaz- 10 állapotú oldatán, majd az első fényérzékeny réteg felhordása után a szárítást megelőzően a hordozó­réteget vízszintes helyzetbe állítjuk és ebben a helyzetben rögzítve a felhordott fényérzékeny réteget zselatináljuk. 15 A találmány szerinti eljárás előnye az, hogy rugalmas hordozórétegre 40 mm körüli vastagságú fényérzékeny réteget lehet felhordani, ahol a hordozórétegre felhordott fényérzékeny réteg duzzadóképessége és a rétegfelület mechanikai 20 szilárdsága kielégíti az igényeket. A fényérzékeny réteg jelzett tulajdonságai révén viszont a fény­nyomóklisé felfekvési szilárdságát úgy növelhetjük meg, hogy a kapott kép gradációját a legjobb minőségben tartjuk. 25 A találmány szerinti eljárás egy különösen célszerű foganatosítási módja az, hogy a hor­dozórétegre két fényérzékeny réteget hordunk fel és a második fényérzékeny réteget az első fényérzékeny réteg szárítási hőmérsékleténél ma- 30 gasabb hőmérsékleten szárítjuk. Az eljárás fenti változatának különös előnye abban van, hogy a fényérzékeny anyagot rövidebb idő alatt jobb minőséggel állíthatjuk elő. A második fényérzékeny réteget felhordás után 35 célszerű az elsőnél magasabb hőmérsékleten ki­szárítani. A megadott feltételek betartásával lehetővé válik olyan fényérzékeny anyag előállítása, mely a klisé előhívásánál a fénynyomás különleges felületi 40 hatását elérhetővé teszi. A találmány szerinti eljárással biztosítható további előnyös tulajdonságokat a következők során részletes leírás és egy foganatosítási példa segítségével ismertetjük. 45 Az első, dikromátokkal érzékenyített zsela­tinalapú fényérzékeny réteget rugalmas pl. színes­fém, alumínium vagy szintetikus anyagból készí­tett hordozórétegre visszük fel. A hordozóréteget ferde síkban húzzuk át egy fényérzékeny anyag 50 oldatával megtöltött réssel ellátott folyadéktartá­lyon. A hordozóréteg ferde síkjának a vízszintes­sel bezárt szögét úgy határozzuk meg, hogy az adott fényérzékeny oldat adott viszkozitása és a hordozóréteg adott áthúzási sebessége mellett a 55 felhordott fényérzékeny oldat ne folyhasson le a hordozórétegróí. Ezután a hordozóréteget a felhordott első, fényérzékeny réteggel vízszintes síkba állítjuk és annyi időre rögzítjük, amennyi a felhordott 60 fényérzékeny réteg zselatinálásához elegendő. Kí­sérleteink során megállapítottuk, hogy a hordozó­rétegnek a fényérzékeny réteg felhordása után való azonnali, vízszintes síkbeli rögzítésével bizto­sítjuk a fényérzékeny réteg jelentős vastagságában 65 való megtartását, a fényérzékeny réteg zselatin­álásával, ezenkívül a felhordott fényérzékeny réteg szárítását szobahőmérsékleten, külön bonyolult berendezés nélkül végezhetjük el. A szobahőmérsékleten végzett szárításnak még az a további előnye is megvan, hogy a fényérzékeny réteg duzzadását elősegíti, mivel szobahőmérsékleten hőokozta kikeményedés nem lép fel. A hordozórétegre felhordott fényérzékeny réteg duzzadóképessége viszont megadja a készí­tett kép szükséges gradációs jellegét. Az első fényérzékeny réteg felhordása és szárítása után a már ismertetett eljárási lépésekkel hordhatunk fel egy második fényérzékeny réteget. A felhordott második fényérzékeny réteget felhordása után azonnal, egy az első fényérzékeny réteg szárítási hőmérsékleténél magasabb hőmér­sékleten szárítjuk meg. Tapasztalataink szerint a második fényérzékeny réteget azért célszerű magasabb hőmérsékleten szárítani, mivel ezzel a második rétegnek a fénynyomáshoz szükséges különleges rétegszerkeze­tét és mechanikai szilárdságát biztosíthatjuk. A fenti kétlépcsős eljárással olyan fényérzékeny anyagot állíthatunk elő, melynél a fényérzékeny rétegek összvastagsága elérheti a 60 mm-es vastagságot is, míg a gyártási idő rövidebb az ismert eljárások átfutási idejénél. A találmány szerinti eljárással előállított fényér­zékeny anyagból olyan fénynyomóklisét állítha­tunk elő, melynek a szokásos Offset-gépeken való felhasználásával sima felhordóhengerekkel és egy­szeri színfelhordással a mély, telített tónustól a világos tónusig terjedő tónusskálát kapunk. Példa Egy előzőleg zsírtalanított, szemcsézett alumí­nium hordozórétegre hordtuk fel a dikromátokkal érzékenyített zselatinalapú, első fényérzékeny réte­get. A hordozóréteget ferde síkban húztuk át a fényérzékeny oldattal megtöltött felhasított folya­déktartályon. A ferde sík hajlásszöge 18 cP viszkozitású fényérzékeny oldat és 0,8 mm/mp áthúzási sebesség mellett 55° volt. Ezután a hordozóréteget a felhordott fényérzé­keny réteggel vízszintes síkba állítottuk és 2—4 percre rögzítettük ebben a helyzetben. A továb­biakban a fényérzékeny réteget légszárazzá válásig, mintegy 40 percig szárítottuk szobahőmérsékleten. A kapott, száraz fényérzékeny réteg vastagsága 25 mm volt. A kiszárított első fényérzékeny rétegre az ismertetett módon, 55 C° hőmérsékleten, egy második fényérzékeny oldatot hordtunk fel. A második fényérzékeny réteget a felhordás után azonnal megszárítottuk egy centrifugában, ahol a hőmérséklet 35 C° és a forgórész • fordulatszáma 60/perc volt, míg a szárítás 30 percig tartott. A kapott fényérzékeny rétegek összvastagsága 40 mm volt. 2 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom