165750. lajstromszámú szabadalom • Síkalakzat fémpallókból
3 165750 4 szemben érzéketleneknek kell lenniök. Az ismert konstrukciók közül azonban egyik sem elégíti k» valamennyi fent felsorolt követelményt egyidejűleg. A jelen találmány ezeket a követelményeket kielégíti. A találmány lényege, hogy az egymásba 5 kapcsolódó szerkezetrészek közül legalább egy pár párhuzamosan, a falsíkhoz képest 10-80°-os szögben futó sík érintkezési felületekkel rendelkezik. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok 10 alapján adott kiviteli példák kapcsán írjuk le részletesen. A rajzokon, amelyek a pallók megvalósítási lehetőségeinek sorát keresztmetszetben tartalmazzák: 15 az 1—4. ábrák olyan kiviteli példákat mutatnak, amelyeknél az egymásba kapcsolódó hosszanti oldalak egyenlőtlenül vannak kialakítva, az 5—8. ábrák szerinti kiviteli változatnál a két hosszanti oldal azonos kiképzésű. 20 Az 1. ábra mutatja a találmány szerinti kapcsolat alapelvét. A szál-, illetve rúdalakban préseléssel kiképzett üreges profilokból kialakított 1 és 2 pallók egy találmány szerinti síkalakzat, például egy tehergépkocsi-oldalfal kiképzése 25 érdekében egymásra, illetve egymásba vannak helyezve. A feltüntetett egykamrás üreges profil helyett keresztirányú bordákkal megosztott többkamrás profil, vagy tömör anyagból készült profilok is alkalmazhatók. Lényegében a hosszanti 30 peremek kialakításának van döntő fontossága. A pallók alsó peremeiken a szomszédos pallók felé nyitott 3 horonnyal rendelkeznek. A horony egymással szembenfutó párhuzamos 4, 5 oldala a fal síkjával 6 hegyesszöget alkotnak. Ez a 10° és 35 80° között lehet, előnyösen 10° és 40° között van. A pallók felső hosszanti oldalain a 7 ék van elrendezve, amelynek 8, 9 szárai a falsíkkal ugyanolyan szöget képeznek, mint a 3 horony 4 oldalai. 40 A pallóperemeknek ez a kiképzése lehetővé teszi, hogy a pallókat egyenesvonalú mozgatással a ferde 4, 5 horonyoldalak és az ék 8, 9 szárai irányában egymásra helyezzük. Ha az összefüggő pallókat azután homlokoldalaikkal a szokásos, 45 rendszerint U-alakú (nem ábrázolt) peremprofilokkal befogjuk, a horonynak és rugónak ez a ferde állása meggátolja a pallók szétválását a falsok irányában. Az egyik pallónak a másiktól való kibillenése 50 egyrészt, és bizonyos fokig meg van gátolva az U-alakú befogóprofilok révén a pallók homlokoldalain. Mivel azonban ezek a befogóprofilok csak a palánkvégeken kerülnek elhelyezésre és teljesen hatékonyan tudnak működni, másrészt 55 azonban a pallók gyakran tetemes hosszúságúak (például 3000-4000 mm-es), a pallók direkt kapcsolatát úgy kell kialakítani, hogy billenés és torziós igénybevételekkel szemben a teljes pallóhosszban hatékony legyen. Ennek elérése érdeké- 60 ben előnyösen a horonynak és az éknek a magasság-szélesség viszonya (H: B a 2. ábrán) legalább 1 :1 nagyságrendben választandó meg. Előnyös, ha a magasság nagyobb, mint a szélesség. 65 Ennek a viszonynak a hatása még inkább növelhető, amikor a pallónak az éket tartó hosszanti oldalában az ék mellett legalább egy, a szomszédos palló felé nyitott 10 csatorna van kialakítva, amelybe egy, a hornyot tartó hosszanti oldalon elrendezett 11 borda illeszkedik (3. ábra). Kialakítható azonban csatorna a horony felőli oldalon és a borda az ék felőli oldalon is (2. ábra). A horony 12 fenékrészén is például egy további hosszanti irányú, az ékkel szembe irányuló helyzetű 13 borda képezhető ki, amely az ék fejében levő megfelelő 14 kivágásba kapaszkodik, és így a kapcsolat ellenállóképessége a falsíkra keresztirányban ható terhelésekkel szemben megnövekszik. Mindegyik hosszanti oldalon azonban mind a horony, mind az ék egyszeres vagy többszörös elrendezésben alkalmazható, úgyhogy fogazás-jellegű alakzat keletkezik (4—8. ábrák). Az egyik palló 15 peremrészei is a szomszédos palló 16 peremrészeivel a falsík irányában átlapolhatok (4, 7, és 8. ábrák), ami a fal számára többszörös hajlítási merevséget biztosít. Ha mindegyik hosszanti oldalon horony és ék helyezkedik el, lehetőség van arra, hogy mindkét hosszanti oldalt egyformán alakítsuk ki (5-8. ábrák). Ez a szerelés megkönnyítését jelenti, mivel ebben az esetben nem kell ügyelni arra, hogy csak illeszkedő hosszanti oldalak legyenek egybefűzve. A palló és a befogóprofilok például megfelelő alumíniumötvözetből szál-, illetve rúdsajtolási technológiával egyszerűen és gazdaságosan állíthatók elő. Belátható, hogy a szerelés egyszerű, és sima, vízzáró, alaktartó és hajlításmerev falat eredményez. Az egyes részek javításaihoz és cseréjéhez szükséges munkák esetében a fal egyszerűen szétszerelhető. Magától értetődően a találmány szerinti konstrukció nemcsak tehergépjárművek oldalfalaihoz, hanem térelhatároló válaszfalakhoz is alkalmazható, és általában minden olyan esetben, ahol gyorsan és egyszerű eszközökkel síkbeli alakzatokat kell előállítani. Szabadalmi igénypontok: 1. Fémpallókból kialakított síkalakzat, főként tehergépjárművek rakodófelületeinek oldalfalaihoz, ahol egymás mellett fekvő pallók a síkalakzathoz képest ferde irányban vannak egymással összefűzve, egymáshoz ékhornyos illesztéssel csatlakoznak és legalább homlokoldalaikon lényegében U-alakú peremprofilokkal vannak befogva, azzal jellemezve, hogy az egymásba kapcsolódó szerkezetrészek (3, 7) közül legalább egy pár párhuzamosan, a falsíkhoz képest 10—80°-os szögben (6) futó sík érintkezési felületekkel rendelkezik. 2. Az 1. igénypont szerinti síkalakzat kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a pallókat üreges profilok alkotják. 3. Az 1. igénypont szerinti síkalakzat kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy egy palló azonos hosszanti oldalai egy vagy több horonnyal (3) és egy vagy több ékkel (7) rendelkeznek. 2
