165742. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új bifenilacetamid-származékok előállítására

7 165742 8 9. példa N-(Bifenil-4-il-acetil)-glicin­-[(2,2-dimetil-l,3-dioxolan-il-4-)-rnetil]-észter. 5,8 g 2. példa szerint előállított N-(bifenil-4-il­-acetil)-glicin-metilésztert feloldunk 25 g (2,2-dimetil-l,3-dioxolanü-4-)-metanolban. Az oldatba beadagolunk 0,25 g nátriummetilátot és az elegyet 4 órán keresztül 120 C°-on melegítjük. Lehűtés után a reakcióelegyből a feleslegben levő (2,2-dimetil-l,3-dioxolanil-4-)-metanolt 60 C°-on végzett vákuumdesztillációval eltávolítjuk. A párlási maradékot 50 ml éterben oldjuk, az éteres oldatot vízzel mossuk, magnéziumszulfáton megszárítjuk és a szürletet vákuumban szárazra pároljuk. A párlási maradékot izopropanolból átkris­tályosítva 1,72 g tiszta N-(bifenü-4-il-acetil)-gli­cin-[(2,2-dimetil-1,3-dioxolanil-4-)-metil]-észtert ka­punk. Olvadáspontja: 66-68 C°. Az észtert híg sósavban hidrolizálva a 8. példában előállítottal azonos a-glicerilésztert kü­löníthetünk el. Hozam: 34,5%. 10. példa Egy háromnyakú lombikba keverés közben egymás után beadagolunk 10,61 g bifenil-4-il­-ecetsavat és 250 ml metilénkloridot, majd 6,97 g etilglicinát hidrokloridot és 7 ml trietilamint. Az így kapott tiszta oldathoz hozzáadjuk 10,8 g diciklohexil-karbodiimid 70 ml metilénkloriddal készített oldatát. A reakcióelegy hőmérséklete ekkor enyhén megemelkedik, ezért a lombikot vízfürdőbe merítjük, és a belső hőmérsékletet 25 C° körüli értéken tartjuk. A reakcióelegyet 6 órán át keverjük, azután egy éjszakán át állni hagyjuk. A kivált diciklohexil-karbamidot kiszűrjük, metilénkloriddal mossuk és megszárítjuk. A mosófolyadékokat egyesítjük a szürlettel. A metilénkloridos oldatot híg sósavval, azután telí­tett nátriumhidrogénkarbonát-oldattal, majd telített nátriumklorid-oldattal, végül vízzel mossuk. Ezután az oldatot magnéziumszulfáton megszárítjuk, szűr­jük és szárazra pároljuk. 15,54 g N-(bifenil-4-il­-acetil)-glicin-etilésztert kapunk. A desztillációs maradékot ciklohexán és benzol elegyéből át­kristályosítva 11,64 g tiszta terméket kapunk, amely 116C°-on olvad. Hozam: 78,3%. 11. példa 7 g bifenil-4-il-ecetsavat feloldunk 100 ml metilénkloridban és hozzáadunk 1,7 ml trietil­amint. Az oldatot -10C°-ra hűtjük le és 1,1 ml klórhangyasav-etilésztert adunk hozzá. A reakció­elegyet 10 percig keverjük 0 C° hőmérsékleten, majd hozzáadagoljuk 4,6 g etilglicinát hidroklorid 20 ml metilénkloriddal készített oldatát, valamint 4,6 ml trietilamint. A reakcióelegyet egy órán át 0C°-on, azután 1,5 órán át szobahőmérsékleten tartjuk, majd híg sósavval, azután vízzel mossuk, az utóbbival addig, míg a mosófolyadékot semlegesnek találjuk. A metilénkloridos oldatot ekkor magnéziumszulfáton megszárítjuk, azután 5 szárazra pároljuk. A desztillációs maradékot 30 ml éterben oldjuk, és az oldatot állni hagyjuk. Ekkor kiválnak az N-(bifenil-4-il-acetil)-glicin-etilésztert kristályai, amelyeket kiszűrünk, hideg éterrel 10 mosunk és megszárítunk. 7,9 g tiszta terméket kapunk, amely 117C°-on olvad. Hozam: 80%. A termék egy részét analitikai célra átkristályosítottuk etanolból. Az olvadáspont változatlan maradt. 12. példa 21 g bifenil-4-il-ecetsavat feloldunk 60 ml 20 hexametil-foszforsavtriamidban. A tiszta oldathoz egy lombikban 12 g tionilkloridot adunk, miközben az oldat hőmérsékletét —10 C° körül tartjuk. A reagens adagolása mintegy 1 1/2 órát vesz igénybe. Ezután a reakcióelegyet +10C°-ra 25 melegítjük és 8,9 g metilglicinát 30 ml hexametil­foszforsavtriamiddal készített oldatát adjuk hozzá. A reakcióelegyet 12 órán át keverjük szoba­hőmérsékleten, azután 50 ml víz hozzáadásával hidrolizáljuk. 30 A kapott elegyet háromszor extraháljuk kloro­formmal. A kloroformos extraktumokat egye­sítjük, vizes konyhasó-oldattal, majd vízzel mossuk és magnéziumszulfáton megszárítjuk. Szűrés után az oldatot szárazra pároljuk, amikoris 23,40 g 35 maradékot kapunk. Az így kapott nyers (bifenil­-4-il-acetil)-glicin-metilésztert etanolból átkristá­• lyosítjuk. Olvadáspontja: 128 C°. 40 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az (I) általános képletű bifenil­acetamid-származékok, ahol R hidroxil-csoportot, 1—10 szénatomos alkoxi-csoportot, egy vagy két 45 hidroxil-csoporttal szubsztituált rövidszénláncú alkoxi-csoportot vagy 2,2-di-(rövidszénláncú)-alkil­-l,3-dioxolanil-4-metoxi-csoportot jelent, valamint az R szubsztituensként hidroxilcsoportot tar­talmazó (I) általános képletű vegyületek alkáli-50 sóinak előállítására, azzal jellemezve, hogy egy (III) általános képletű bifenil-4-il-ecetsav szár­mazékot, ahol X hidroxil-csoportot, 19-nél na­gyobb atomsúlyú halogénatomot vagy rövid­szénláncú alkoxikarbonil-csoportot jelent, egy (IV) 55 általános képletű glicináttal, ahol Rx 1—10 szénatomos alkil-csoportot vagy alkálifém-kationt jelent, kondenzálunk, majd kívánt esetben a kapott (V) általános képletű amidot, ahol R\ hidrogénatomot vagy 1-10 szénatomos alkil-60 csoportot jelent, ismert módon, éspedig átészterezés­sel, hidrolízissel, elszappanosítással vagy sóképzéssel valamely más (I) általános képletű bifenilacetamid­-származékká alakítjuk át.(Elsőbbsége: 1973. május4.) 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási 65 módja olyan (I) általános képletű vegyületek 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom