165729. lajstromszámú szabadalom • Mikroprogram vezérlésű adatfeldolgozó kisegység

9 165729 10 befejezte, készen áll új művelet végrehajtására. Ebben az esetben az adatfeldolgozó egység pél­dául a DPI és DR-2 regiszterben új jelet állít elő. Egyidejűleg ezáltal DR flip-flop kerül bekapcso­lásra, amelynek kimenetével a RUF—D vezérlő­vezeték van összekötve. A művelet végrehajtása után az Ua2 flip-flopot a nyomtatómű az END—D vezérlővezetéken át ismét bekapcsolja. Az Ua2 flip-flop az adatfel­dolgozó egységnek megszakítási utasítást továbbít, és egyidejűleg a DR flip-flopot kikapcsolja. A futó program megszakítása gyakorlati okból nemcsak attól a megszakítási utasítástól függ, amelyeket az Ual és Ua2 flip-flopok adnak. A megszakítás enge­délyezése csak akkor történik meg, ha a rákövet­kező mikroutasításban az UM programmegszakítási feltétel meg van, és a KU flip-flop ki van kap­csolva. Az UM programmegszakítási feltétel min­den mikroutasítás egy állandó bitjéhez van hozzá­rendelve. A KU flip-flop a mikroprogram által be- és kikapcsolható járulékos megszakítási zár. A megszakítási vezérlés lefolyása a mikroprogram vezérlés diagramján látható, a 4. ábrán. Ha a megszakítási feltételek teljesülnek, azaz Ual és Ua2 flip-flopok be vannak kapcsolva, az UM programmegszakítási feltétel be van kap­csolva, és a megszakítási zár (KU flip-flop) ki van kapcsolva, a következő mikroutasítás átvétele történik az MBZ mikroutasításszámlálóból az US megszakítási címtárolóba. Ezután az MBZ mikroutasításszámlálóban állandó cím kerül be­állításra, amely a megszakítási program kezdetét meghatározza. A programmegszakítás keretén be­lül a következő folyamatok folynak le: 1. Azon regiszterek tartalmának megőrzése, amelyek a programmegszakítás által változnak, és amelyek később a megszakított mikroprogram­hoz még szükségesek. Az, hogy melyik, illetve hány regiszter tartalmát kell megőrizni, a speciá­lis megszakítási programtól, illetve attól függ, hogy milyen gyakran kell az UM programmeg­szakítási feltételt a mikroprogramban előirányozni. 2. Annak megkérdezése, hogy az Ual vagy Ua2 flip-flop be van-e kapcsolva, azaz hogy a billen­tyűzettől vagy nyomtatóműtől van-e megszakítási feltétel jelen. Abban az esetben, ha egyidejűleg mindkét Ual és Ua2 flop-flip be van kapcsolva, elsőbbséget kell megállapítani. 3. A tulajdonképpeni megszakítási program vég­rehajtása. Egyidejűleg az Ual és Ua2 flip-flopok ismét ki vannak kapcsolva, azért, hogy újra meg­szakítási utasítást lehessen adni. A mindenkori megszakítási programon belül a megszakítási uta­sítás által meghatározott folyamatok végrehajtása, például a beadott számértékek elrendezése az MR-billentyűzet-beadóregiszterbe, vagy a követ­kező nyomtatandó jel létrehozása a nyomtató­műnek a DT1 és DT2 regiszterben. 4. A megszakítási program végrehajtása után általában a megszakított mikroprogram kerül folytatásra a megszakítási helyen. A megszakítási program utolsó mikroutasítása meghatározza a programmegszakítás végét, és kiváltja az US meg­szakítási címtárolóban rögzített mikroutasítás cím átvételét az MBZ mikroutasításszámlálóba és a megszakított mikroutasítás lefolyásának folytatá­sát ezen a címen. A 4. ábrán látható mikroprogram­vezérlés-folyamatdiagramból megállapítható, hogy a mikroprogram lefolyása alatt a következő mikro-5 utasítás címét az MBZ mikroutasításszámláló tartalmának továbbszámlálása útján képezzük. Ez alól az ugrási utasítások kivételt képeznek. A mikroutasítás-lista leírása a következő: Az 5/a—i ábrán látható a mikroutasítások for-10 mátuma. A mikroutasítások hossza 20 bit, ame­lyek a BB1—BB20 helyeken vannak tárolva, az MBR mikroutasítás-regiszterben. Az 5/a ábra a mikroutasítások általános formá­ját mutatja. A BB18—BB20 helyen kódolva a 15 mikroutasítás fajtáját tárolják. A BB17 hely az UM programmegszakítási feltételt tartalmazza, a BB1—BB16 helyek pedig specifikációkat tar­talmaznak a mikroutasítás mindenkori fajtájá­hoz. 20 Az 5/b ábra TI mikroutasítás formáját ábrázolja, amely átviteli utasítás. A BBl—BB16 helyeken levő R regiszter tartalma a HR főregiszterbe kerül átvitelre. Eközben a R regiszter tartalma ál­talában megmarad, és a HR főregiszter régi tar-25 talma átíródik. A TIARW2 átvitelnél a tizenkét bitet tartalmazó ARW2 regiszter legfelső négy bitje a HR főregiszterbe kerül átvitelre. A TISU át­viteli utasítás végrehajtásánál az RW számító­mű SU kimenetén levő éredmény-tetrád a HR 30 főregiszterbe kerül. Ezen átviteli utasítás számára a következő R regiszterek megengedettek: ARW1, ARW2, ARS1, ARS3, RR1, RR2, EAP1, EAP2, EAP3, SR, EP1, EP2, STA. 35 Ezenkívül az SL1, SL4 szelektor vezeték-cso­portokon az SP1—SP4 adatvezetékeken, valamint az RW számítómű SU kimenetén levő informá­ciók TI mikroutasítással a HR főregiszterbe vi­hetők át. 40 Az 5/c ábra TII átviteli utasítást mutatja. A HR főregiszter tartalma valamelyik másik regiszterbe kerül átvitelre. Ezen utasítás BBl— BB16 helyei megadják, hogy ekkor melyik regisz­terről van szó. A TII átviteli utasítás végrehajtása-45 kor a HR regiszter tartalma megmarad. Az R regiszter régi tartalma átíródik. A TII ARW2 át­viteli utasítás végrehajtásánál a HR főregiszter tartalmát az ARW2 regiszter legalacsonyabb négy bitje átveszi, és a második ARW2 szócím-50 regiszter tartalma egyidejűleg négy bittel eltoló­dik. Lehetséges testzőleges TII átviteli utasítások egyidejű végrehajtása. Ezen átviteli utasítások számára a következő R regiszterek megengedettek: ARW1, ARW2, ARS1, ARS2, RR1, RR2, EAP1, 55 EAP2, EAP3, SR, DPI, IP2, Dl, MS és KAN. Az 5/d ábra Le mikroutasítás formáját ábrá­zolja. Ezen utasítás általában egy mágnesmag ki­olvasását hozza létre. Lehetségesek kombinációk a címregiszterekben és a HR főregiszterben le-60 zajló számolási folyamatokkal és a számítóregisz­terekhez történő átvitellel. Az utasítás változatait a V-vel jelölt BB15 és BB16 helyek határozzák meg. A BB13 és BB14 helyek meghatározzák a cím-65 regiszter kombinációit, és BBl és BB12 helyek 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom