165715. lajstromszámú szabadalom • Indikátor aszkorbinsav meghatározására

166715 Általánosságban a találmány szerinti indikátor előállításához használt vizes oldat oldott állapotban indikátoranyagot és stabilizálószert tartalmaz, továbbá tartalmazhat vizeletben aszkorbinsav meg­határozására valamilyen szerves savat is. 5 Közelebbről a fenti vizes oldatban egy vagy több foszfomolibdátsó és semleges nitrátsó van oldva. Az említett oldathoz szilárd halmazállapotú szerves sav, így például maionsav adható a karbamáttarta­lom pontos mérésének biztosítására, ha a vizsgálan- 10 dó folyadék vizelet. A vizes oldat indikátoranyaga előnyösen egy vagy több foszfomolibdátsó, mely aszkorbinsav jelenlétében jelentős színváltozást mutat. Ez a szín­változás önmagában ismert, és azáltal következik 15 be, hogy a foszfomolibdátsó molibdénkékké redu­kálódik. Az indikátoranyag koncentrációja az indi­kátorban legalább 0,1 súly%, előnyösen mintegy 0,1—0,6 súly%. Indikátoranyagként előnyösnek bizonyultak a 20 nátrium-foszfomilibdátok. Különösen előnyös azo­nos mennyiségű nátrium-2-foszfo-18-molibdát és nátrium-foszfo-12-molibdát használata, minthogy a két anyag kombinálásával aszkorbinsavjelenlété­ben a redukció gyors és a színváltozás kifejezetten 25 intenzív. A fenti indikátoranyagokat tartalmazó oldat stabilizálására az oldathoz mintegy 1,0—10 súly%­ban semleges nitrátsót adagolunk. Hatásosnak bizo­nyul a nitrátsó mintegy 1,0—3,9 súly %-ban végzett 30 alkalmazása. Nitrátsóként előnyösnek bizonyul például a kálium- vagy nátrium-nitrát. A fentiekben ismertetett indikátor vizeletminták vizsgálatára való adaptálásához a vizes oldathoz megfelelő szerves savat adagolunk a karbamáttar- 35 talom mérése zavartalanságának a biztosítására. Mintegy 0,5 3,0 súly% szerves sav adagolása útján a vizsgálandó minta pH-értéke csökken, és így a szerves sav adagolása általánosan használható indikátor előállítását teszi lehetővé. Szakember 40 számára érthető, hogy sav adagolása következtében az indikátor mindenfajta közegben végzett aszkor­binsav meghatározására alkalmas, bár a vizes oldat­hoz sav adagolására csak azért van szükség, hogy az indikátor alkalmas legyen olyan minták vizsgálata- 45 ra, amelyekben a karbamáttartalom mérése az aszkorbinsav meghatározását egyébként zavarná. Szerves savként előnyösnek bizonyul a maionsav, minthogy jól oldódik, könnyen beszerezhető és nem lép reakcióba az indikátor indikátoranyagával. 50 Az indikátor hordozóanyagaként valamilyen, folyadékot felszívó anyagot, így például szűrőpapírt, faanyagot vagy textiliát használhatunk. A folyadé­kot felszívó anyagot az anyagnak a vizes oldattal végzett telítése útján impregnáljuk. A telített 55 anyagot ezután mintegy 90—130°C-on megszárít­juk, hogy a vizet elpárologtassuk. Az így előállított bemártható és azonnal leolvasható indikátor ezután könnyen alkalmazható és gazdaságos méretre vág­ható, és a felhasználásig tárolható. A reagenseket 60 tartalmazó vizes oldat kombinálható valamilyen polimer féligáteresztő membránnal vagy mátrixszal is papírmentes bemártható és azonnal leolvasható indikátor előállítására. Az így előállított indikátor használatakor az 65 indikátort egyszerűen bemártjuk a vizsgálandó folyadékba, majd kihúzzuk onnan, és megállapítjuk az esetleg bekövetkezett színváltozást. A fentiekben ismertetett módon készített indikátor bevonható féligáteresztő membránként ható anyaggal, így például etil-cellulózzal friss vér vizsgálatára. Az aszkorbinsav legkisebb mennyiségének jelenléte a vizsgált folyadékban az indikátor indikátoranya­gának kék elszíneződését eredményezi. A kék szín intenzitása egyenesen arányos a vizsgált mintában jelenlevő aszkorbinsav mennyiségével vagy kon­centrációjával. Színkártya is készíthető a kísérleti eredmények gyors kiértékelésére. A találmányt közelebbről az alábbi példákkal világítjuk meg. 1. példa 100 ml vízhez 0,2 g nátrium-2-foszfó-18-molibdá­tot, 0,2 g nátrium-foszfo-12-molibdátot és 2,0 g nátrium-nitrátot adunk, majd a kapott keveréket addig keverjük, míg a szilárd anyagok teljesen fel­oldódnak. Ezt követően az így kapott oldatba külön-külön 5 ív E D 204 márkanevű szűrőpapírt mártunk, míg az ívek telítődnek. Az íveket ezután kiemeljük az impregnáló oldatból, és jó levegőztetett kemencében helyezzük el, majd mintegy 100 °C hőmérsékleten 15 percen át szárítjuk őket. Az átitatott és megszárított ívek szinte szürkés­fehér gyenge sárga elszíneződéssel. Az íveket ezután csíkokra vágjuk, majd nedvességtől és fénytől vé­dett edényekbe helyezzük tárolás vagy felhasználás céljából. Az így előállított indikátor vizsgálata céljából 0,04%, 0,120%, 0,24%, és 0,4% aszkorbinsavat tartalmazó vizes ólatokat készítünk. Kontrollként tiszta vizet is megvizsgálunk. Az indikátorcsíkokat a fentiekben ismertetett oldatokba mártjuk, és mintegy 60 másodperc után az alábbi színváltozásokat észleljük: Szín nincs változás igen halvány zöld sartrőz kékeszöld mélykék Oldat Kontroll 0,04% aszkorbinsav 0,120% aszkorbinsav 0,24% aszkorbinsav 0,4% aszkorbinsav 2. példa 100 ml vízhez 0,2 g nátrium-2-foszfo-18-molibdá­tot, 0,2 g nátrium-foszfo-12-molibdátot, 2,0 g nát­rium-nitrátot és 2,0 g maionsavat adunk, majd a kapott keveréket a szilárd anyagok oldódásáig keverjük. Az 1. példában ismertetett módon indi­kátorcsíkokat állítunk elő az így kapott oldattal, majd elvégezzük az 1. példában ismertetett vizsgá­latokat. Lényegében egyező eredményeket kapunk. Az 1. és 2. példában ismertetett módon előállított indikátorcsíkokkal ismeretlen mennyiségű aszkor­binsavat tartalmazó vizelet- és szérummintákat vizsgálunk. A szérumminták vizsgálatánál a két példában előállított indikátorokkal lényegében meg­egyező eredményeket kapunk. A vizeletminták vizs­gálatánál viszont a két példában előállított kétféle indikátor színe között eltérés tapasztalható. Az 1. példában ismertetett módon előállított indikátor 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom