165712. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubstituált 1,3-diamino-guanidinek előállítására

165712 7 8 tartalmazó (14) általános képletű vegyület képző­dik. A találmány szerinti eljárással előállított (14) általános képletű vegyületeket R10 helyén rövid­szénláncú alkanoil-csoportot tartalmazó (14) általá­nos képletű vegyületekké alakíthatjuk, át oly mó­don hogy az R10 helyén hidrogénatomot tartalmazó (14) általános képletű vegyületeket acilezősze­rekkel, előnyösen rövidszénláncú alkánkarbonsav­anhidridekkel, például ecetsavanhidriddel vagy propionsavanhidriddel reagáltatjuk. A reakciót rendszerint szobahőmérsékletnél magasabb hőmér­sékleten, tercier amin jelenlétében hajtjuk végre. Amint már a korábbiakban közöltük, a (14) általá­nos képletű vegyületek és savaddíciós sóik igen elő­nyösen alkalmazhatók szárnyasok kokcidiózisáriak megelőzésére és kezelésére. A (14) általános képletű hatóanyagokat rend­szerint az eleséghez keverve adjuk be a kezelendő szárnyasoknak; egyes esetekben azonban a ható­anyagot az ivóvízben oldva vagy szuszpendálva is beadhatjuk. A (14) általános képletű hatóanyago­kat, illetve azok savaddíciós sóit közömbös hígító­és/vagy hordozóanyagokkal elegyítve kokcidiózis­ellenes hatású készítményekké alakíthatjuk. A ké­szítmények közömbös hordozó-, illetve hígító­anyagként a hatóanyaggal reakcióba nem lépő, és a kezelendő szárnyasoknak biztonságosan be­adható anyagokat tartalmazhatnak. A hordozó-, illetve hígítóanyag előnyösen az állati táplálék egyik komponense lehet. A találmány szerint előállítható legcélszerűbb kompozíciók az ú. n. eleség-adalékok, amelyek a hatóanyagot viszonylag nagy mennyiségben tartal­mazzák. Ezeket az eleség-adalékokat közvetlenül, vagy egy, vagy több hígítási lépés után adhatjuk a szárnyasoknak. A kompozíciók előállításához hígító- vagy hordozóanyagként szájon át elfogyaszt­ható szilárd táplálékokat, például szárított magva­kat, kukoricalisztet, citruslisztet, fermentációs ma­radékokat, őrölt osztrigahéjat, búzadercét, oldható melaszt, kukoricacsutka-darát, ehető növényi anya­gokat, hántolt szója-lisztet, őrölt szójababot, anti­biotikumot tartalmazó micéliumot, szójadercét, zúzott mészkövet és hasonló anyagokat alkalmaz­hatunk. A guanidin-származékot őrléssel, keveréssel, darálással vagy homogenizálással egyenletesen el­oszlatjuk a közömbös szilárd hordozóanyagban. A hígító-, illetve hordozóanyagok megfelelő meg­választásával és a hordozóanyag: hatóanyag arány változtatásával a legkülönfélébb kompozíciókat állíthatjuk elő. A szárnyasok táplálékához előnyö­sen körülbelül 2—40 súly % , célszerűen körülbelül 5—30 súly % hatóanyagot tartalmazó kompozíció­kat adhatunk. Különösen jó eredményeket érhetünk el körülbelül 10—25 súly % hatóanyagot tartal­mazó kompozíciók alkalmazásával. A hatóanyagot általában a hígítóanyagban diszpergáljuk, illetve a hígítóanyaggal homogenizáljuk, egyes esetekben azonban a hatóanyagot a hordozóanyag felületén adszorbeáltathatjuk. Az eleség-adalékok optimális hatóanyag-tartalma részben a felhasznált ható­anyag jellegétől függ. Minthogy 1 tonna kész táp­anyag előállításához rendszerint 45 dkg eleség­adalékot használnak fel, az eleség-adalékok ható­anyag-tartalmát a kész tápanyagban biztosítani kívánt hatóanyag-koncentráció is befolyásolja. A találmány szerint például a következő össze­tételű eleség-adalékokat állíthatjuk elő (14) általá-5 nos képletű hatóanyagok és szilárd hordozóanyagok felhasználásával: A) l-(4-klór-cinnamilidónamino)-3-(4--klór-benzilidénamino)-guanidin-10 -hidroklorid 11,34 kg Búzaderce 34 kg B) l-(4-klór-cinnamilidénamino)-3-- (3,4-diklór-benzilidónamino) --guanidin-hidroklorid 4,54 kg 15 Szójadara 40,8 kg C) l-(4-klór-cinnamilidénamino)-3--(4-nitro-benzilidénamino)-guani­din-hidroklorid 6,8 kg Szárított kukorica-cefre 38,56 kg 2Q D) l-(4-klór-cinnamilidénamino)-3--(4-klór-benzilidénamino)-guanidin­-hidroklorid 6,8 kg Amprólium 9,08 kg Búzadara 29,5 kg 25 A fenti eleség-adalékok előállítása során a guani­din-vegyületet alaposan összekeverjük a hordozó­anyaggal, illetve hordozóanyagokkal. A kész szárnyas-takarmány előállítása során a fentiekben ismertetett eleség-adalékokat rendszerint 30 tovább hígítjuk tápanyagokkal, például kukorica­liszttel vagy szójaliszttel. E hígítási művelet során a kokcidiosztatikum hordozóanyagra vonatkoz­tatott mennyiségét körülbelül 0,1—1,0 súly % értékre csökkentjük. Az utóbbi hígítási művelettel 35 biztosítjuk a kokcidiosztatikum egyenletes eloszlását a kész takarmányban. A kész takarmány zsír-, fehérje- és szénhidrát-forrásokat, ásványi anyagokat vitaminokat és egyéb tápanyagokat tartalmaz. A kokcidiózis hatásos megelőzéséhez, illetve ke-40 zeléséhez szükséges hatóanyagmennyiség a ható­anyag típusától, a fertőzöttség fokától és súlyossá­gától, valamint a kezelés időtartamától függően változik. Minden esetben jó eredményeket értünk el viszonylag kismennyisógű hatóanyagot tartalmazó 45 takarmány adagolásával. Ha a szárnyasoknak körülbelül 0,003—0,05 súly % előnyösen körül­belül 0,01—0,025 súly % hatóanyagot tartalmazó takarmányt adunk, hatásosan megelőzhetjük a kokcidiózis fellépését. A kokcidiózis kezelésére 50 nagyobb — körülbelül 0,1 súly %-ig terjedő — hatóanyagmennyiséget tartalmazó takarmánnyal etetjük a szárnyasokat egy rövid ideig. A kokcidiózis kezelése esetén a hatóanyagot a szárnyasok ivóvizéhez is adhatjuk. Ez a kezelési 55 mód elsősorban azért előnyös, mert a fertőzött szár­nyasok a szokásosnál kevesebb szilárd táplálékot fogyasztanak, vízfogyasztásuk viszont gyakorlati­lag nem változik. A (14) általános képletű vegyüle­teket a szabad bázis vagy vízben oldódó savaddí-60 ciós sója formájában közvetlenül adhatjuk az ivó­vízhez, eljárhatunk azonban úgy is, hogy a kokcidio­sztatikumot először megfelelő hordozóanyagokkal, például dextrózzal vagy szukrózzal elegyítjük, és az így kapott porkeveréket adjuk az ivóvízhez. 65 A vízben oldódó porkeverékek hatóanyagkoncent-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom