165707. lajstromszámú szabadalom • Eljárás háromdimenziós megjelenítés megvalósítására, valamint készülék az eljárás foganatosítására

165707 7 8 kény anyagok a különféle fotokrom anyagok (pl. színezett KBr, fotokrom üvegek), bizonyos ferro­elektromos egykristályok (pl. LiNb03 ). A hologram sorozat elkészíthető úgy is, hogy a fényérzékeny anyag különböző részeire készítjük el a sorozat egy-egy részét, egy vagy több hologra­mot. Ez előnyösen a fényérzékeny anyag felületé­nél kisebb felületet átfogó referencia sugárnak a fényérzékeny felületen történő sorozatos eltérítésé­vel valósítható meg. 2. A hologramok reeirkuláltatásának módszere. Az eljárás alapja az a holográfiai jelenség, hogy ha — sík hologram esetén — az S referencia fényforrás és a H hologram (pontosabban: a fényinformációt rögzítő anyag, melybe a hologramot felvesszük) közötti SH és az S' rekonstruáló fényforrás és a H hologram közötti S'H távolság nem azonos, akkor rekonstruáláskor a tárgy képe nem az eredeti MH távolságban, hanem máshol, mélységben eltolódva keletkezik. Mivel az ezen jelenséget leíró matematikai össze­függések ismertek, az S ill. S' fényforrások helyének ezen összefüggések szerinti vezérlésével az M' re­konstruált kép az általunk előre meghatározott M'H távolságban jeleníthető meg. Ilyenkor holog­ráfiai nagyítás is keletkezik. Ennek ellensúlyozásá­ra az ezt leíró matematikai összefüggések felhasz­nálásával úgy kell a 2—D-ben megjelenített metsze­tek méretét vezérelni, hogy a rekonstruált metszet az általunk kívánt méretben jelenjék meg. Amint említettük, a szuperponált hologramok módszerénél az egyes metszetek hologramjainak felvételéhez ténylegesen megváltoztatjuk az MH tárgy-hologram optikai távolságot. A felvétel ké­szítésekor időben egymásután jelenítjük meg a 2—D metszeteket, a rekonstruálás viszont egyetlen lépésben — miután már minden metszetről felvet­tük a hologramot —• történik, a teljes 3—D kép egyidejűleg jelenik meg. Ezzel szemben a recirkulációs módszernél az MH távolságot nem változtatjuk meg a felvétel ké­szítése során. A mélységi eltolást, azaz az M'H tá­volság változtatását tisztán holográfiai úton, az SH: S'H arány változtatásával érjük el. Ez a mód­szer abban is különbözik az előzőtől, hogy nemcsak a metszetek hologramjainak felvétele, hanem azok rekonstruálása is időben egymás után történik. Mégpedig úgy, hogy miután elkészült valamelyik metszet hologramja (ez a beírás), azonnal rekonst­ruálunk (kiolvasunk), törlünk, érzékenyítünk. Ez­után újabb metszetről készül felvétel, ismét olvasás következik és így tovább. Tehát a fényérzékeny anyagban egyidejűleg csak egy metszeti kép hologramja van tárolva. Az S vagy 8' fényforrások gyors mozgatása meg­oldható teljesen elektro-optikai úton, ezért az elektro-mechanikai eljárások hátrányai nem jelent­keznek. Minthogy a metszetek mélységben eltolt megjele­nítése időben egymásután történik, az egész térbeli képet — a vibrálás elkerülésére — frissíteni, recir­kuláltatni kell. Ezért viszonylag nagy sávszélességre és nagy fényerőre van szükség, viszont ez a módszer gyorsan mozgó tárgyak, gyors változások megjelení­tésére is alkalmas, A fényérzékeny anyaggal szemben támasztott igények ennél a módszernél a következők: gyors, rövid ciklusidejű fényérzékeny anyagra van szük­ség. A ciklusidő a megjelenítendő metszetek számá-5 nak és a vibrálás elkerüléséhez szükséges képfrissí­tési frekvenciának (kb. 30 Hz) szorzata reciprokával egyenlő. Vagyis nagy mélységi felbontás eléréséhez igen rövid ciklusidejű anyagra van szükség. A rövid expozíciós idő miatt az anyagnak nagy fényérzé-10 kenységűnek kell lennie. Ezeknek a követelmények­nek a legújabban kifejlesztett fotokrom, mágneses és ferroelektromos anyagokkal működő gyors opti­kai memóriák tesznek eleget. 3. Kombinált eljárás. Az 1. és 2. módszert úgy 15 kombinálva is építhető 3—D megjelenítő berende­zés, hogy néhány pl. 5— metszeti képről az 1. mód­szerrel rögzítünk hologramot a H fényérzékeny anyagban, azután rekonstruálás következik, a kö­vetkező 5 metszetet ismét egymásután vesszük fel 20 az MH távolság változtatásával, majd rekonstruá­lásakor az előző öt metszethez képest a mélységi el­tolást a 2. módszerrel —• vagyis az SH vagy az S'H távolság változtatásával — végezzük. A kombinált módszer előnye az 1-höz képest az, hogy gyorsabb 25 képváltást tesz lehetővé; a 2. módszerhez képest, hogy lassúbb fényérzékeny anyag is megfelel. Összehasonlítás más eljárásokkal 30 Mindhárom módszerünk előnye a hologram készí­tés eljárását digitálisan, vagy elektronikus analóg módon, vagy hibrid módon szimuláló számítógépes rendszerekkel szemben, hogy nagy számítógép ka-35 pacitás és számítási idő megtakarítást tesz lehetővé. Működésmódja sokcsatornás (106 csatorna) üzem­módnak felel meg. Ezért kis számítógép is elég a vezérléshez. A számítógéppel nem hologramokat, hanem csak a 3—D tárgy metszeteit kell generálni. 40 Módszerünk ezenkívül a tényleges optikai megjele­nítést is real-time biztosítja, ami a computerrel ge­nerált hologramok esetében még nincsen megoldva. A pontonkénti letapogatással működő és a 2—D-ben megjelenített pontok, térelemek, metszetek 45 mélységi eltolására szolgáló más módszerekkel szem­ben az 1. módszerünk előnye, hogy frekvencia-sáv­szélességet és fényintenzitást takarít meg; mind­három módszer előnye, hogy mechanikailag egy­szerűek, a második módszernél mozgó alkatrészek 50 nincsenek. A találmány tárgyát az alábbiakban néhány pél­dánkénti kiviteli alak kapcsán rajz alapján ismer­tetjük részletesebben. Az 1. ábra a hologram felvételek készítésénél és a 55 hullámfront rekonstruálásnál szereplő lényeges pa­ramétereket ábrázolja. A 2. ábra az előnyösen alkalmazható fényérzé­keny anyag egy ciklusát mutatja be. A 3. ábra a „szuperponált hologramok" eljárásá-60 nak elvi vázlatát mutatja be. A 4. ábra a „recirkulációs" eljárás elvi vázlatát mutatja be. Az 5. ábra egy, a „szuperponált hologramok" el­járásának megvalósítására szolgáló kiviteli alakot 65 ábrázol, . . 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom