165699. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gobulinok és albumninok szerkezeti alakítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 165699 JÉSIL. Bejelentés napja: 1973. VI. 20 (11-150) Nemzetközi osztályozás: ^p Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1972. VI. 21. (WP A 23 j/163 947) A 23 j 1/00 Közzététel napja: 1974. V. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1976. IV. 30. Feltalálók: Dr. SCHWENKE Klaus Dieter, oki. vegyész, Teltox-Seehof, Dr. SIMON Barbara, oki. vegyész, Potsdam-Bornstadt, Prof. dr. GASSMANN Bertold, oki. élelmiszervegyész, Bergholz-Rehbrüeke, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: Institut für Milehforsehung der DDR, Oranienburg, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás globulinok és albuminok szerkezeti alakítására í A találmány tárgya eljárás növényi vagy állati eredetű, illetve mikroorganizmusokból származó globulinok és albuminok szerkezeti alakítására (strukturálására). Az alakított globulinok és albuminok élelmiszerek előállítására használhatók fel. 5 A proteinek szerkezeti alakítására számos olyan eljárás ismert, amely ismert textilipari eljárásokhoz hasonlóan szálképzésen alapul. A protein lúgos oldatát fonófejen keresztül savas kémhatású kicsapófürdőbe nyomják. A kapott szálakat utókezelik, 10 azaz semlegesítik, előfeszítik, adott esetben keményítik. Ezt követi további szerkezeti alakítás, melynek során az egyes szálakat vagy szálkötegeket kötőanyagok, például alkalmas proteinek, így tojásalbumin, vagy szénhidrátok, például keményítő 15 segítségével összeragasztják. A fonóeljárásokon kívül még a gélképzés és az extrudálás ismert eljárások a proteinek szerkezeti alakítására. A gélképzési eljárás során 20—40% proteint tartalmazó, enyhén savas vagy semleges kémhatású vizes proteinolda- 20 tot vagy proteinszuszpenziót (előgél) állítanak elő, amelyet melegítéssel, ezt követően lehűtéssel, majd formázással alakítanak rágható proteingéllé. Az előgélhez bizonyos adalékanyagokat, így zselatint, alginátokat vagy pektinátokat keverve előnyös gél- 25 tulajdonságokat érnek el. A proteinek extrudálással végzett szerkezeti alakítása esetén a nyersanyag szuszpenzióját extrúderben hő és nyomás hatásának teszik ki. A szerkezeti alakítás fonóeljárás segítségével — 30 bár jó minőségű termékeket ad — több szempontból is hátrányos. A felsorolt strukturálási eljárások közül a szálképzés a legköltségesebb eljárás. Emellett kiindulási anyagként 10—35% fehérjét tartalmazó tömény oldatot használ fel, amelynek előállításához viszonylag tömény alkálifémlúg szükséges. Ez különösen olyan proteinekre áll, amelyek előállításuk módszerénél fogva erősen aggregált állapotban vannak. Technikai méretekben előállított növényi eredetű vagy mikroorganizmusokból származó fehérjeizolátumok gyakran már annyira denaturálódnak, hogy alkálifémlúggal csak a proteinek nagymértékű károsítása árán vihetők oldatba. A gélképzésen alapuló eljárásokkal ezek a hátrányok elkerülhetők, mert a gélképzésre proteinoldat helyett szuszpenziókat alkalmaznak. A gélképzéses eljárás további előnye, hogy szerkezeti alakítás és utókezelés egy folyamatban végezhető el. Albuminok, valamint a szerkezetüknél fogva vagy az előzetes elkülönítés során alkalmazott kezelési mód miatt enyhén savas vagy semleges pH-tartományban gélt nem képező proteinek esetén az említett eljárás azonban nem alkalmazható. Emellett nem minden gélképzési eljárásban lehet szuszpenziót alkalmazni, főleg néhány újabb eljárás esetében ez nem lehetséges. A műszakilag nagyon egyszerű extrudálási eljárások a szálkcpzéssel szemben nem követelnek nagy tisztaságú fehérjekészítményeket, így szárazanyagra vonatkoztatva 50% fehérjét tartalmazó koncentrátumot extrúderrel még fel lehet 165699 1
