165684. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többrétegű szines fényképészeti anyagok előállítására automatikus maszkolással történő szinelőhíváshoz
165684 3 4 a maszkolo színképzőknek a reaktivitása, vagyis a reakciósebessége, amellyel a színelőhívásnál létrejövő diimiddel színezéket képeznek, minden esetben kisebb, mint a színtelen színképzőké. A 2 688 539 sz. amerikai szabadalmi leírás az extinkciókülönbségek kiegyenlítésére azt javasolja, hogy a megfelelő réteget egy kettős réteggé osszák fel, amelyek közül egyik a színképzőt, a másik a maszkolo színképzőt tartalmazza. Ez a munkamódszer azonban műszakilag nagy ráfordítást igényel. Ezért a 2 428 054 sz. amerikai szabadalmi leírásban azt javasolják, hogy a maszkolo színképzőt úgy keverjék az ugyanazon képszínt adó színképzőkkel, hogy a túlzott maszkolást elkerüljék. Ez az eljárás eddig bizonyos fokig megfelelt. Bebizonyosodott azonban, hogy ennél az eljárásnál a maszkolás a teljes gradációs tartományban nem egyenletesen következik be, hanem a kevésbé megvilágított képrészeken nem kielégítő maszkolás figyelhető meg. Ennek a jelenségnek az oka az, hogy a szokásos munkamódszernél a maszkolo- és a színtelen színképző reaktivitása túlságosan különböző. A találmány célja eljárás kidolgozása, amellyel az ezüsthalogenid alapú színes fényképészeti anyagok színvisszaadása megjavítható. A találmány feladata egyenletes maszkolás létrehozása az egész megvilágítási tartományban. A találmány szerinti eljárással ezt a feladatot úgy oldjuk meg, hogy a maszkolo színképzők mellett olyan színtelen színképzőket használunk, amelyeknek reaktivitása, ill. relatív színképzési sebessége a maszkolo színképzővel azonos, vagy csaknem azonos, mi mellett reaktivitásuk a maszkolo színképzők reaktivitásától legfeljebb 50%-kal tér el. A reaktivitás megállapítására különböző módszerek ismeretesek, ezek közül legbiztosabbnak Wilenski módszerét tartják (Disszertáció, Moszkva 1962). Eszerint a relatív aktivitást annak a mellékképnek az erősségéből állapítják meg, amely egy színképzőt tartalmazó zselatinrétegben jön létre a színelőhívó-oxidációs termék kidiffundálása következtében, a vizsgálandó színképzőhöz tartozó ezüsthalogenid réteg fölött. így pl. az l-(4'-fenoxi-3-szulfofenil)-3-sztearoilamino-4-(4// -hidroxi -2"-klórfenil-azo)-pirazolon-5 sárga maszkolo színképző. A = 4,2 reaktivitást mutat, míg az alapszínképző reaktivitása A = 22,7. Érthető, hogy e két színképző keverése után a színelőhívásnál először főleg az alapszínképző reagál, és csak amikor ennek koncentrációja csökken, lép reakcióba a maszkolo színképző. Ha az egész megvilágítási tartományban egyenletes színképzést akarunk elérni, akkor nem szabad például a fenti maszkolo színképzőt az alapszínképzővel keverni, hanem egy olyan színképzővel, amelynek reaktivitása azonos nagyságrendű. A színképzők reaktivitása különböző szubsztitúciókkal, így például a kapcsolandó metiléncsoportbán végzett szubsztitúcióval csökkenthető. Ez esetben színelőhívásnál azonos szerkezetű színezékek képződnek. A pirazolonok aktív metiléncsoportjába alkalmazható szubsztituens pl. egy p,p'-di-dialkil-amino-defenilmetán-gyök, de használhatók az alkuidén- és arilidén-4,4'-bisz-pirazolonok is. Bekeverhetünk olyan színtelen színképzőket is, amelyek a maszkolo színképzővel nem azonos szerkezetű színezékeket adnak, me-5 lyeknek színezékei azonban a maszkolo színképzőjéhez hasonló abszorpciós görbét és lényegileg hasonló reaktivitást mutatnak. így például az 1-hidroxi-4-(2"-klór-4"-hidroxifenil-azo)-2-naftoésav-2'-metü-oktadecilamino-5'-szulfoanilid maszkolo szín-10 képzőt, melynek reaktivitása A = 4,2, az 1,2-hidroxinaftoésav-3'-5'-dikarboxifenil-4"-sztearoil-aminofenilamid, A = 3,2 reaktivitású színtelen színképzővel keverhetjük. A reaktivitások hasonlósága az egész megvilágítási tartományban egységes 15 maszkolást eredményez, míg a fenti maszkolo színképzőt eredményező A = 7 értékű színtelen színképző bekeverésekor ez nem következik be. Az l'-(4'-fenoxi-3'-szulfofenil)-3-szterailamino-4-20 -(4"-hidroxi-2"-klórfenil-azo)-pirazolon-5, A = 4,2 reaktivitású maszkolo színképző keverhető az l-(4'-fenoxi-3'-szulfofenil)r3-heptadecil-4-(4",4"-di-dietilamino-difenilmetil)-pirazolon-5, A = 6,1 reaktivitású színtelen színképzővel egységes masz-25 kolás elérése céljából, ellentétben a maszkolo színképzőt szolgáltató A = 22,7 reaktivitású színtelen színképzővel. A színképzésnél létrejövő színezék mennyisége, 30 ül. a diimid és a színképző között fellépő reakciósebesség, a színképző reaktivitásán kívül annak koncentrációjától is függ. Ha a színtelen színképző koncentrációja kisebb mint a maszkolo színkópzőé, akkor a maszkolo színképzőénél valamivel nagyobb 35 reaktivitású színtelen színképzőt használunk. Ha viszont a maszkolo színképző koncentrációja kisebb mint a színtelen színképzőé, akkor célszerűen valamivel kisebb reaktivitású színtelen színképzőt alkalmazunk. A színtelen színképző reaktivitása 40 a maszkolo színképző reaktivitásától a gyakorlatban azonban legfeljebb 50%-kal térhet el. A találmány szerinti eljárással készült többrétegű anyagoknál a mellékképek elkerülésére célszerű közbülső zselatinrétegeket alkalmazni, ame-45 lyek a kidiffundáló színelőhívó-oxidációs termékek lekötésére diffúziómentes fehér színképzőket vagy diffúziómentes redukálószerekhez tartalmaznak, ami a viszonylag lassan reagáló maszkolo színképzők használatánál különben is ajánlatos. 50 A találmány szerinti eljárás kiviteli módját közelebbről az alábbi példák szemléltetik. 1. példa 1 kg ezüstbromidjodid-emulzióhoz 38 °C-on sor-55 rendben hozzáadunk: 30 ml 1%-os vizes 5-metil-7-hidroxi-l,3,4-triazindolizin-oldatot mint stabilizátort, 40 mg l,l'-difenil-2,2/ -dietil-5 ) 5'-8-karboxivinil-benzimidazol-trimetincianin-perklorát zöld szenzi-60 bilizátort, 333 mg 3%-os vizes-lúgos l-(4'-fenoxi-3'-szulfofenil)-3-sztearilamino-4-(4"-hidroxi-2"-klórfenilazo)-pirazolon-5- és l-(4'-fenoxi-3'szulfofenil)-3-heptadecil-4-(4",4"-di-dietilamino-difenilmetil)-65 -pirazolon-5-oldatot mint színképzőt és 2
