165682. lajstromszámú szabadalom • Eljárás platinakatalizátorok aktiválására, ujraaktíválására, szelektívvé tételére és méregtelenítésére

165682 3 4 járás, amely ezt a problémát először veszi figyelem­be, a mérgező anyagokat ammóniumklorid- és ammóniumnitrátoldattal történő extrakcióval tá­volítja el. Ez az eljárás azonban az elvileg nagy aciditású hordozóval rendelkező modern katalizá­toroknál csődöt mond, mivel az előírt hőmérsékle­teken az ammóniumsók bomlása nem úgy követ­kezik be, hogy először ammónia hasad le, hanem az ammóniumsók részleges szublimációja következik be, és a platinadiszpergálás alatt még jelenlevő ammónia csak részleges újraaktiválást tesz lehe­tővé. A modern hordozók nagyon nagy aciditása továbbá úgy hat, hogy az ammóniumklorid- és ammóniumnitrátoldattal történő extrakció a káros szulfátot csak részben, az ólmot pedig egyáltalán nem távolítja el. A találmány célja az, hogy a modern típusú mér­gezett platinakatalizátorokat újráaktiválja, akti­válja és szelektívvé tegye, valamint az, hogy az új katalizátorok optimális teljesítőképességét bizto­sítsa a kívánt reakcióhoz (reformálás, izomerizélás, hidrokrakkolás). A találmány feladata az, hogy platinakatalizáto­rok aktiválására, újraaktiválására, szelektívvé té­telére és méregtelenítésére olyan eljárást fejlesszen ki, amely valamennyi típusú platinakatalizátorra és a legkülönbözőbb károsodási fok és mérgezés esetén univerzálisan alkalmazható. Azt találtuk, hogy száraz sósavgáz adagolása a klór—levegő elegyhez a platina krisztallitok fel­bontását lényegesen gyorsítja. Továbbá azt talál­tuk, hogy a katalizátort vizes ammóniaoldattal történő többszöri extrakció tökéletesen méregtele­níti, és egyidejűleg az aktivitás és szelektivitás javí­tásával a hordozó anyagon (alumíniumoxid) ked­vezőbb hatást érünk el. Azonkívül megmutatkozott, hogy platinakatalizátorok helyett palládium kata­lizátorokat is alkalmazhatunk. A találmány szerinti eljárás (száraz sósavgáz adagolása) nemcsak az idő felhasználást rövidíti meg, hanem egyidejűleg jobb eredményeket is biz­tosít, mivel a klórtartalom a kívánt határ (0,6%) alatt marad, és kizárólag sósavgáz adagolása az ólomtartalmat messzemenően eltávolítja. A talál­mány szerinti eljárás ezenkívül először teszi lehető­vé ólommal mérgezett katalizátorok újraaktivá­lását, amely eddig nem volt lehetséges. Egyidejűleg még az arzént is eltávolítja. A találmány szerinti eljárás különös előnye az, hogy már nagyon kis­koncentrációjú vizes ammóniaoldatokkal vala­mennyi, a gyakorlatban ismert katalizátort károsító anyag, különösen szulfát, alkáli- és nehézfémek gyors és tökéletes eltávolítását érjük el. Az am­monias kezelés továbbá újrahidratálással meg­növeli a hordozó felületét, ezáltal hosszabb időre biztosítjuk a stabil platinadiszperzió képződését, és izomerizáló katalizátoroknál szelektivitásnöve­kedést érünk el. A találmány szerinti eljárást az alábbi négy ki­viteli példával magyarázzuk meg közelebbről. 1. példa 1 tonna, a használat során dezaktiválódott, mér­gezett, azonban kénmentes platinakatalizátort V 2A acélból készült reaktorban forró levegővel 320 °C-ra hevítünk. Ezután a forró levegő áramát annyira csökkentjük, hogy a reaktorban még áramlás legyen, és 45 perc alatt egyenletesen el-5 osztva 30 kg klórgázt és 9 kg száraz sósavgázt vezetünk el a katalizátor felett. Forró levegővel történő (380 °C-ig) ismételt háromórás kezelés után a katalizátort levegőáramban kihűlni hagy­juk. 10 2. példa 1 tonna mérgezett, különösen a katalizátor súlyá­ra vonatkoztatva 0,1—0,7 súlyszázalék szulfát­kenet is tartalmazó platinakatalizátort 2%-os 15 vizes ammóniaoldattal kétszer 3 óra hosszat extrahálunk, majd tiszta (kondenz) vízzel mossuk és forró levegővel szárítjuk. A katalizátor klórral és sósavgázzal történő további kezelése az 1. pél­dában leírt módon történik. 20 3. példa 1 tonna új (redukált) platinakatalizátort 60 órán keresztül 4%-os vizes ammóniaoldatban állni 25 hagyunk, majd megszárítjuk. 4. példa 1 tonna dezaktiválódott mérgezett platinakata-30 lizátort 1,5%-os vizes ammóniaoldattal 2 óra hosz­szat extrahálunk, 0,5%-os vizes ammóniával utánamossuk, majd 100 óra hosszat 5%-os vizes ammóniaoldatban tároljuk. Az ammóniaoldat le­engedése után a katalizátort megszárítjuk és le-35 vegőáramban 340 °C-ra hevítjük. Ezután a forró levegő áramát annyira csökkentjük, hogy a reak­torban még áramlás legyen, és 70 perc alatt egyen­letesen elosztva és jól összekeverve 24 kg klór­gázt és 8 kg száraz sósavgázt vezetünk el a katali-40 zátor felett. 420 °C-on történő megismételt négy­órás forró levegős kezelés után a katalizátort levegőáramban lehűlni hagyjuk. 5. példa 45 1 tonna új, redukált, platinát vagy palládiumot tartalmazó hordozós katalizátort, például iparilag előállított reformáló katalizátort 3%-os vizes am­móniaoldattal 10 órán át extraháljuk, azután 50 1%-os vizes ammóniaoldattal mossuk. A katalizá­tort azután 130 °C-on megszárítjuk, és levegőáram­ban 6 órán át melegítjük 350 °C-on. Ezután a forró levegőáramot olyan mértékig csökkentjük, hogy az áramlás éppen csak fönnmaradjon, és ekkor a 55 reaktoron 30 perc alatt egyenletesen 15 kg klór­gáz és 6 kg száraz sósavgáz elegyét vezetjük át a katalizátor fölött. Ezután a katalizátort 4 órán át kezeljük forró levegővel 400—420 °C-on. Az így szelektívvé tett reformáló katalizátor azonos folya-60 dékhozam mellett a kezeletlen katalizátorhoz ké­pest nagyobb izomerizáló és dehidroizomerizáló ké­pességet mutat a normál parafmok izoparafinokká és metilciklopentán benzollá történő átalakítása során. Üzemi tapasztalatainkat az alábbi szám-65 adatokkal szemléltetjük: 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom