165676. lajstromszámú szabadalom • Beszabályozzó eljárás és berendezés magnezit- vagy mészégetésre, továbbá különböző ipari kemencékben történő melegítési folyamatokra

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1972. III. 13. (EE-2010) Közzététel napja: 1974. V. 28. Megjelent: 1976.1.31. 165676 Nemzetközi osztályozás: F 27 d 49/00 Feltaláló: Dr. Perédi Károly oki. gépész- és közgazd. mérnök, Budapest Tulajdonos: Energiagazdálkodási Intézet, Budapest Beszabályozó eljárás és berendezés magnezit- vagy mészégetésre, továbbá különböző ipari kemencékben történő melegítési folyamatokra 1 2 A találmány olyan eljárásra és berendezésre vonatkozik, amely lehetővé teszi ún. „beszabályozási selejt" nélküli, eddig el nem ért nagyteljesítményű kemence-egységekben történő mész- vagy magnezit égetést, továbbá különböző ipari kemencékben történő melegítést (izzítást) az eddigieknél gazdaságosabban és pontosabb hőfok betartással. A technika jelenlegi állása mellett kb. 100-1501/24 ó teljesítmény az a felső határ, ameddig meglehetősen stabilan lehet jóminőségűnek qualifikálható meszet előállítani olaj- vagy gáztüzeléssel. Az aknás kemence keresztmetszete kör, ovális vagy téglalap alakú, általában 2m -szélességi - méret melegíthető át kétoldalról függélyes lángmozgással úgy, hogy számottevő hőmérséklet különbség a szélek és a középső részek között nem lép fel. Nagyobb szélességi méret esetében a keresztmetszet átégetése nem egyenletes, ez a mész romló kiégetettségi fokában mutatkozik. A kemence magassága a szokásos ellenáramú melegítés mellett (a mészkő felülről lefelé, a tüzelés alulról felfelé irányul) max. 30-35 m, a keresztmetszet hosszabbodik, mérete pedig szilárdsági okokból nem lehet akármilyen hosszú. így a teljesítmény (to/24ó) növelést a minőség romlása, illetőleg szilárdsági problémák határolják le. Az eddig ismert ellenáramú aknás kemence égetési technológiájának nagy hátrányaként jelentkezett az is, hogy a folyamatos üzem megszakítása esetében csak viszonylag hosszú ideig tartó üzemeltetés után lehet a kemencét ismét egyensúlyi helyzetbe hozni s a mész minőségét fokozatosan az előírt minőségűre beszabályozni. 5 Ezen idő alatt, vagyis a beszabályozási idő alatt termelt mész rendszerint selejtnek minősül. Gyakori leállásoknál emiatt több lesz a selejt, mint a jóminőségű kész termék, és emiatt az egész üzem gazdaságossága felborul (pl. a II. osztályú minőségű 10 mész ára már csak a fele annyi, mint az I. osztályú minőségűé). Felmerül tehát az az igény, hogy az eddig max. 100-150 t/24ó helyett 200-500-1000 to/24ó mész teljesítményű kemence egységek is létesíthe-15 tők legyenek, továbbá, hogy ne legyen szükség a kemence hosszas beszabályozására, illetőleg ne jelentkezzék a technológiával összefüggő selejt a hőegyensúly beálltáig. Az ismert mészégető aknakemencéknél még a 20 következő további problémák is gyakran jelentkeztek: Csökkentem kellene a mészkő szemnagyság határaira vonatkozó követelményeket, vagyis meg kellene engedni áz eddigieknél tágabb szemnagyság-25 határokat, hogy a kibányászott mészkő minél nagyobb hányadát lehessen mészégetésre felhasználni. Az ismert kemencéknél könnyen következik be a tűzzónában hőmérséklet emelkedés, s emiatt könnyen keletkezik anyagösszesülés, azaz „medve-30 képződés" ami rendszerint a kemence hőegyen-165676