165670. lajstromszámú szabadalom • Berendezés helyiségek, főleg mezőgazdasági rendeltetésű helyiségek szellőztetésére

' 165670 3 4 és viszonylag olcsón előállítható, kezelés és karbantartás szempontjából igénytelen berendezést jelent. A találmány szerinti berendezés alkalmazása mellett a szellőző levegő irányított befúvása 5 alkalmazható, mert egyetlen csatornában szállított szellőző levegővel biztosítható a hőmérséklet, a nedvességtartalom, és a légmennyiség előírt értéke. Dy módon tehát biztosítható az az ideális szellőzési mód, amelynél a friss szellőző levegőt 10 közvetlenül az egyedekhez lehet irányítani, és az elhasznált levegőt a befúvásinál magasabb szinten, pl. az ablakok magasságában lehet elvezetni a helyiségből. A találmány szerinti berendezés alkalmazása 15 mellett nincs szükség hűtőgépre a levegő lehűtése végett, mert a hűtést víz elpárologtatásával biztosítjuk, de úgy, hogy az elpárologtatott, hűtőhatást kifejtő víz nem jut a szellőző levegőbe, ennélfogva nem növeli annak páratartal- 20 mát. A szellőző levegő szállítására centrifugál ventillátorokat alkalmazunk és a fordulatszám változtatásával szabályozzuk a szellőző levegő mennyiségét. 25 A ventillátor tiszta levegőt szív a szabadból és a nyomóoldalát elhagyó légáramot két részre megosztjuk. Az egyik részben vizet permetezünk be olyan mennyiségben, amelyet ez a légáram el tud párologtatni. A párologtató légáram - a 30 bepermetezett víz elpárolgása folytán — lehűl és egy felületi hőcserélőként kialakított léghűtőbe jut, ahol a ventillátor utáni megosztás eredményeként előálló másik légáramot — a szellőző légáramot — lehűti. Az így lehűtött szellőző 35 levegőt szállítjuk a szellőzendő helyiségbe. Amennyiben szükséges, a léghűtőből kilépő párologtató levegőt egy felületi hőcserélőként kialakított előhűtőbe vezetjük és vele a friss levegőt előhűtjük. 40 Vizsgálataink során kitűnt, hogy pl. egyes állattartó helyiségek esetében - legalább is azok teljes kihasználása mellett — nincs szükség fűtésre, csupán szellőzésre. Ennek figyelembevételével a találmány szerinti berendezésnél a fűtést szolgáló 45 berendezési részlet nem feltétlenül szükséges tartozéka a berendezésnek. Ugy van azonban kialakítva a védeni kívánt megoldás, hogy a fűtőeszköz beállítása nem teszi szükségessé a berendezés egyéb részeinek lényegbevágó módosi- 50 tását. A fűtőeszköz ugyanis a szellőző levegő bevezető csatornájához van csatlakoztatva, így az irányított befúvás biztosítható, de mégsem képezi a hőcserélőkből és ventillátorból, valamint a nedvesítő térből alkotott kompakt egység részét. 55 A találmány szerinti berendezéssel kapcsolatban célszerű olaj- vagy gáztüzelésű fűtőeszközt alkalmazni, amely szükség szerint beindítható és az általa szállított meleg levegő a szellőző levegő bevezető csatornájába jut, ahol jól elkeveredik a 60 szellőző levegővel és azzal együtt jut az egyes egyedekhez. A találmány szerinti berendezés üzeme egyszerűen automatizálható, mert a helyiségben elhelyezett termosztátok segítségével az önmaga- 65 ban ismert szabályozó berendezés révén mind a ventillátor fordulatszáma és a bepermetezett víz mennyisége, mind pedig a fűtőeszköz teljesítménye változtatható. A találmány szerinti berendezés lényege tehát, hogy a ventillátor által szállított levegőt szellőző levegő áramra és párologtató levegő áramra megosztó szerve és a párologtató levegőt nedvesítő vízpermetezője van, továbbá a felületi hőcserélőként kialakított léghűtőhöz egyrészt a szellőző levegő vezetéke, másrészt a nedvesített párologtató levegő vezetéke van kapcsolva, és esetlegesen a léghűtő párologtató levegő felöli oldala összekötő vezeték révén a felületi hőcserélőként kiképzett levegő előhűtőhöz van csatlakoztatva, míg az előhűtő friss levegő felöli oldala a ventillátor szívó csatornájához van kapcsolva. A ventillátor által szállított levegőt megosztó szerv célszerűen a ventillátorhoz tartozó diffúzorba beépített válaszfal lehet. A berendezésben alkalmazott felületi hőcserélők olyan kialakításúak lehetnek, amelyek az egyik közeget vezető csövekkel rendelkeznek. Amennyiben előhűtőt is alkalmaznak, akkor az egymás alatt vagy mellett elrendezett léghűtőt és előhűtőt és előhűtőt úgy célszerű kialakítani, illetve elhelyezni, hogy az azokban levő csövek a térben egymást keresztező helyzetűek legyenek. A találmány szerinti berendezést a csatolt rajzokon bemutatott példakénti kiviteli alak kapcsán magyarázzuk részletesebben. Az 1. ábra a példakénti berendezés kapcsolási vázlatát szemlélteti, a 2. ábra a példakénti berendezés elölnézete, a 3. ábra a 2. ábrának megfelelő felülnézet, a 4. ábra pedig a 2. ábrának megfelelő jobb oldali oldalnézet. Az ábrákon szereplő példakénti kiviteli alakkal kapcsolatban nem tüntettük fel a fűtőeszközt, de az bármilyen, önmagában ismert szerkezet lehet és ezért mellőztük annak ábrázolását. Az 1. ábra szerinti kapcsolási vázlatból kitűnik, hogy az 1 ventillátort elhagyó légáram két részre van osztva. Az egyik részáram a 9 párologtató levegő vezetéken át a 2 léghűtőbe jut, közben azonban a 10 vízpermetezőből vizet juttatunk e légáramba olyan mennyiségben, amelyet ez a légáram el tud párologtatni, illetve amilyen mennyiség a hűtés érdekében szükséges. A felületi hőcserélőként kialakított 2 léghűtőbe jut a másik részáram is a 8 szellőző levegő vezetéken keresztül. A két részáram a 2 léghűtőben nem tud keveredni így a szellőző levegő nedvességtartalmát nem befolyásolja a bepermetezett víz. A 9 párologtató levegő vezetéken át a 2 léghűtőbe érkező levegő a víz elpárolgása folytán lehűl és a 2 léghűtőben a 8 szellőző levegő vezetéken át érkező levegőből hőt von el. A 2 léghűtőt elhagyó szellőző levegő a 11 szellőző levegő bevezető csatornába jut és ezen keresztül áramlik a szellőzendő helyiségbe. 2