165655. lajstromszámú szabadalom • Halogénfenipiridazino- tionofoszfor (foszfon)- savésztereket tartalmazó inszekticid szerek és eljárás a hatóanyagok előállítására

3 165655 4 A találmány szerinti eljárásban alkalmazható (II) általános képletű tionofoszfor(foszfon)savészterhalogenidek példáiként az alábbiakat soroljuk fel: 5 0,0-dietil-, 0,0-diizopropil-, 0,0-dibutil-, 0,0-di-terc-butil-, O-etil-O-izopropil-, O-etil-O-propil-, O-etil-O-butil-, O-izopropil-O-butil-, O-propií-O-butil-tionofoszforsavészterklorid, 10 illetve -bromid, továbbá O-etil-etán-, O-propil-etán-, O-izopropil-etán-, O-etil-propán-, O-etil-izopropán-, O-etil-bután-, O-izopropü-propán-, O-etil-fenil-, O-izopropil-fenil-, 15 0-butil-fenil-tionofoszforsavészterklorid, illetve -bromid. A találmány szerinti eljárásban alkalmazható (III) általános képletű piridazinoszármazékként 20 például 6-(p-klór-, illetve p-brómfenil)-3-hidroxipiridazint alkalmazhatunk. Az alkalmazható savhalogenidek és piridazinszármazékok ismertek és ismert módszerekkel állíthatók elő. 25 A találmány szerinti eljárásban oldó- és hígítószerként gyakorlatilag minden közömbös szerves oldószert alkalmazhatunk. Ide tartoznak főleg alifás és aromás, adott esetben klórozott szénhidrogének, így benzol, toluol, xilol, benzin, 30 metilénklorid, kloroform, éterek, így dietil- és dibutiléter, dioxán, továbbá ketonok, például aceton, metiletil-, metilizopropil- és metilizobutilketon, végül nitrilek, előnyösen acetonitril. Savmegkötőszerként bármelyik szokásos sav- 35 megkötőszert alkalmazhatunk. Különösen előnyösnek alkálifém-karbonátok -alkoholátok, így nátrium- és kálium-karbonát, -metilát, illetve -etilát, továbbá alifás, aromás vagy heterociklikus aminők, például trietilamin, dimetilamin, dimetil- 40 anilin, dimetilbenzilamin és piridin bizonyultak. A reakcióhőmérsékletet széles határokon belül változtathatjuk. Általában 10 és 120C° közötti, előnyösen 60 és 80 C° közötti hőmérsékleten valósítjuk meg a reakciót. 45 Általában légköri nyomáson folytatjuk le a reakciót. A találmány szerinti eljárásban a kiindulási anyagokat általában ekvimoláris mennyiségekben oldószeres közegben a fentiekben megadott hő- 50 mérsékleten adott esetben savmegkötőszer jelenlétében reagáltatjuk. A reakcióelegyet emelt hőmérsékleten több órán keresztül keverjük, adott esetben szűrjük, és vízbe öntjük. A kivált csapadékot leszívatjuk, mossuk és átkristályosítjuk. 55 A találmány szerinti anyagok kristályosak, azonosításukra az olvadáspontot adjuk meg. Amint a fentiekben már említettük, a találmány szerinti anyagok — csekély fitotoxicitás mellett — kitűnő inszekticid és akaricid hatással 60 rendelkeznek a növényi kártevőkkel, egészségre ártalmas kártevőkkel és raktározott készletekben fellépő kártevőkkel szemben. Emellett jó hatást mutatnak mind szívó, mind maró rovarok és atkák (Acarina) esetében is. 65 Fentiek alapján a találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek főleg a növényvédelemben, egészségvédelemben, raktárkészletek védelmére eredményesen alkalmazhatók kártevőirtószerként. A szívó rovarokhoz tartoznak lényegében a levéltetvek (Aphidae), így a zöld őszibarackfalevéltetű (Myzus persicae), a fekete bablevéltetű (Doralis fabae), a zab levéltetű (Rhopalosiphum padi), a borsólevél tetű (Macrosiphum pisi) és a burgonyalevéltetű (Macrosiphum solanifolii), továbbá a ribizlilevéltetű (Cryptomyzus korschelti), a lisztes almalevéltetű (Sappaphis mali), a lisztes szilvalevéltetű (Hyalopterus arundinis) és a fekete cseresznyelevéltetű (Myzus cerasi), valamint a pajzstetvek (Coccina), például a borostyánpajzstetű (Aspidiotus hederae) és a Lecanium hesperidum, valamint a Pseudococcus maritimus, a hólyagos lábúak (Thysanoptera), így a Hercinothrips femoralis és a poloskák, például a répapoloska (Resma quadrata), gyapotpoloska (Dysdercus intermedius), agyi poloska (Cimex lectularius), rablópoloska (Rhodnius prolixus) és a triatoma infestans, továbbá a kabócák, így az Euscelis bilobatus és a Nephotettix bipunctatus. A maró rovarokhoz tartoznak a lepkehernyók (Lepidoptera), így a káposztamoly (Hutella maculipennis), a gyapjaslepke (Lymantria dispar), az aranyfarú szövő (Euproctis chrysorrhoea), és a gyűrűs szövőpille (Malacosma neustria), továbbá a káposztabagolylepke (Mamestra brassicae) és a vetési bagolylepke (Agrotis segetum), a nagy káposztalepke (Pieris brassicae), a kis téli araszoló (Cheimatobia brumata), a tölgyszövő (Tortrix viridana), a sereglégy (Laphygma frugiperda) és az egyiptomi gyapotféreg (Rodenia litura), továbbá a pókhálós almamoly (Hyponomeuta padella), a lisztmoly (Ephestia kühniella) és a nagy viaszmoly (Galleria mellonella). A maró rovarokhoz tartoznak továbbá a bogarak (Coleaptera) például a gabonazsizsik (Sitophilus granarius = Calandra granaria), a burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata), a sóskabogár (Gastrophysa viridula), a tormalevélbogár (Phaedon cochleariae), a repcefénybogár (Meligethes aeneus), a málnalevélbogár (Byturus tomentosus), a bablevélbogár (Bruchidius = Acanthoscelides obtectus), a szalonnabogár (Dermestes frischi), a Trogoderma granarium, a vörösbarna rizslisztbogár (Tribolium castaneum), a kukoricabogár (Calandra vagy Sitophilus zeamais), a kenyérbogár (Stegobium paniceum), a közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) és a gabonabogár (Oryzaephilus surinamensis), valamint a talajban élő fajták, például a drótférgek (Agriotes spec.) és a cserebogárpajorok (Melolontha melolontha), a csótányok, így a német csótány (Blattella germanica), az amerikai csótány (Periplaneta americana), a madeirái csótány (Laucophaea vagy Rhyparobia maderae), a konyhai csótány (Blattá orientális), az óriáscsótány (Blaberus giganteus) és a fekete óriáscsótány (Blaberus fuscus), valamint a Henschoutedenia flexivitta, továbbá az egyenesszárnyúak (Orthoptera), például a házitücsök (Acheta domesticus), a termeszek, így a földi-2