165623. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés villamos mennyiség időfüggvényének frekvenciaspektrum elemzésére
7 165623 g kapcsolót is tüntettünk fel, melyre közösítve vannak kötve az egyes csatornák 13 egyenirányítói és 14 soros ellenállásai közé beiktatott sönt 38 ellenállások talppontjai. Itt az üzemmódkapcsoló egyik állása szabad, másik állása a kapcsolási elrendezés közös pontja. A kapcsolási elrendezés a következőképpen működik: A teljes folyamat két főfázisból áll, a mérési üzemmódból és a kiírási üzemmódból. A mérési fázisban a generátor 1 kimenetén megjelenő villamos mennyiségből — melyet párhuzamosan valamennyi csatorna 10 bemenetére adtunk — a frekvenciaszelektív 11 fokozatok kiválasztják a csatornához tartozó -- foi frekvenciájú — komponenseket, s az i-ik csatorna RC-tagja — mint integráló szerv azokat a mérési periódus időtartamára halmozva tárolja. A mérési periódus végén a diódás 12 kapurendszerek előfeszítésének megváltoztatása folytán az RC-tagokra további bemenő jelek nem jutnak, a 19 üzemmódkapcsoló az első 20 állásba vált (eddig a második 21 állásban volt), így a szelephatású 17 elemek közösített kivezetései csatolásba kerülnek a jelfeldolgozó egyik bemenetével. A kapcsoló üzemű 23 aktív elemek azonban eddig a csatornákat a kimenet irányában lezárták. A 25 sorrendkapcsoló most egymásután aktiváló szintet juttat a mindenkori i-ik csatorna kapcsoló üzemű 23 aktív elemének vezérlő bemenetére és ekkor ennek a csatornának a jele eljut a 3 jelfeldolgozó egyik bemenetére. A kiírási fázis befejezése után a szelephatású 17 elemek közösített kivezetésével csatolt 19 üzemmódkapcsoló a harmadik 22 állásba vált, mely törlési üzemmód, ugyanis a felhalmozott töltéseket kisüti. Ezután újra kezdődhet a mérési fázis. A mérési időtartam beállítása az RC-tagok integrálási időállandóinak változtatásával történik. Ehhez azonban nem az R, vagy C értékét változtatjuk, hanem az időzítő bemenetre jutó, az l.a, illetve 2.a ábrákon látható alakú impulzussereg ti impulzusszélességét változtatjuk az impulzusismétlési időtartam, a t2 periódusidő változatlan értéke mellett. így ugyanis az RC-tag csak a kapcsolási időtartamra, mely a tj impulzusszélességgel egyenlő, integrál és a tényleges integrálási időállandó nem T = RC, hanem t2 T = RC —ti Az 1. ábra szerinti kivitelnél az időállandót szabályozó, a 26 programadó második kimenetén megjelenő impulzussereget az RC-tag és a szelephatású 17 ellenállás között csatoljuk a láncba a további kapcsoló üzemű 32 aktív elem közvetítésével. A 2. ábra szerinti kivitelnél ez a közvetítés nem szükséges. Itt ugyanis a csatornánkénti kapcsoló üzemű 23 elemeket két funkcióra hasznosítjuk. Míg a kiírási fázisban a már ismertetett szekvenciális lekérdezést teszi lehetővé azáltal, hogy a 25 sorrendkapcsoló megfelelő kimenetéről kapott vezérlés hatására mindenkor csak egy — az i-ik - csatorna aktív, addig a mérési főfázisban a 26 programadó második kimenetéről érkező impulzussereg egyidejűleg valamennyi csatornát az integrálási idő kívánt értéke 5 által meghatározott kitöltési arány (ti/t2 ) szerint kapcsolja. Az 1. ábra elrendezéséből látható, hogy kiírás idején a szűrőből zavaró jelek juthatnának a mérőrendszerbe, ha a sönt 38 ellenállásokat meghagynánk vonatkozási — példánknál közös — 10 potenciálon. Ezért alkalmazzuk a második további 37 üzemmódkapcsolót, mely ebben a fázisban leválasztja az ellenállások talppontját a kapcsolási elrendezés közös pontjáról, így azok „levegőben lógva" szakadásban vannak, áram nem folyik át 15 rajtuk, feszültségesés nincs, s így zavarójel sincs. A fentiekben leírt konkrét működés a példakénti elrendezésre vonatkozik, — részletek tekintetében természetesen a konkrét kialakítás függvényében a működés is változó lehet, lényeges a 20 frekvenciaszelektív 11 fokozatok által kiválasztott komponensek egy mérési periódus során való felhalmozása, majd a periódus végén a tárolt értékek csatornánkénti szekvenciális lekérdezése oly módon, hogy az elektronikus kapcsolási 25 műveletek egyrészt sorban aktiválják az egyes csatornákat a kiírási fázisban, másrészt kapcsolóüzemben aktiválnak valamennyi integrátort a mérési periódusban, a kapcsolási arányokkal beállítva az integrálási állandót. 30 A3 jelfeldolgozó szerkezeti felépítéséből következik az automatikus amplitúdószabályozás működése. Az egyik kivitel szerint a generátor 1 kimenetén megjelenő jelet adjuk a 3 jelfeldolgozó további 2 bemenetére, azt a 4 leválasztó-35 egyenirányító egyenirányítja, majd az 5 RC-integrátor az intenzitással arányosan szabályozza a 6 erősítő erősítését. A másik kivitel a 3 jelfeldolgozó nem tartalmaz leválasztó egyenirányítót, RC-integrátort 40 és nincs további bemenete sem. Ennél a kivitelnél nem a beérkező villamos jelet, hanem sorrendben az egyes csatornák felhalmozott jeleit adjuk a jelfeldolgozó bemenetén át a 6 erősítő vezérlő bemenetére, ezt a folyamatot is a 25 sorrendkap-45 csoló vezérli. Ennél a kivitelnél tehát egymást követően két szekvenciális lekérdezést hajtat végre a 25 sorrendkapcsoló. Az első arra szolgál, hogy a lekérdezett csatornák szintjei közül a legnagyobb szint állítsa be az erősítő — pl. a 4. 50 ábrán látható leválasztó diódával és Ct tároló kondenzátorral ellátott vezérlő bemenetű FET vagy MOSFET-tag — erősítését és így a diagramíró kitérésének amplitúdóját. Ezután még törlés nem történik és sor kerülhet a másik 55 lekérdezésre, mikoris a 3 jelfeldolgozó egyik bemenetére jutó jelek kerülnek az erősítőn át a 8 végerősítőre, majd a 9 diagramíróra. Ezután kerül sor a törlésre és kezdődhet az újabb mérési periódus. 60 A frekvenciaszelektív 11 fokozatot célszerűen ún. csökkentett frekvenciájú sáváteresztő szűrő alkotja, melynek kapcsolási vázlatát a 3. ábra mutatja. A szűrő kéttagú C—R létrakapcsolást tartalmaz, melyet a Ci— Rí és a C2 —R 2 elemek 65 alkotnak. Láfható, hogy a Cx és C 2 kapacitások 4
